|
| Az Easyjet drónja |
Úgy látszik, nincs mese, egyre gyakrabban hallhatjuk majd a drónok surrogását. A svájci rádió és televízió (SRF) riportja szerint egy légi közlekedés biztosításával foglalkozó cég úgy becsüli, pár év múlva a százmilliárd dolláros határt is átlépi majd a dróneladások bevétele. Tavaly már slágertermékké váltak Svájcban is.
Az egyik elektronikai áruház vezetője szerint a drónok tömegtermékké válását elősegíti, hogy már nem kell hozzájuk extrém nagy technikai tudás, egyszerűvé vált a kezelésük, bárki tud velük bánni. Pontos számokat ugyan nem tud senki, de több megkérdezett kereskedő is azt mondta, hogy 2015 óta meredeken növekednek az eladások.
Főleg a jobb minőségű, 1000 svájci franknál (mintegy 284 ezer forint) kezdődő, kamerával ellátott drónokat keresik. A trend a kicsi, hightech, könnyen szállítható készülékek terjedése felé mutat. Több tízezerre teszik a Svájcban működő drónok számát, és a hobbin túl egyre inkább jellemzőek a professzionális felhasználások is.
A képek készítésén túl használják a drónokat például épületek elemzéséhez ipari hőkamerás felvételek készítésével, vagy különböző mezőgazdasági alkalmazásokra, mint a permetezés.
A katonai alkalmazások is erősen fejlődnek, nagy a harc a nagyhatalmak között, amiben most Kína lépett előre – ez derül ki legalábbis a német Der Stern tudósításából. Kína bemutatta a CH-5-ös jelzésű harci drónját, amely 24 rakétát tud szállítani és jelenleg 6500, később várhatóan 10 ezer kilométert is meg tud tenni. Vagy 60 órát a levegőben tartózkodni.
Ez most állítólag a legnagyobb és legerősebb „gyilkos drón” a világon. (A képen látható jármű formája repülőgépre hasonlít, de a drónok tulajdonképpen pilóta nélküli repülők – a szerk.)
A lap szerint míg az USA megválogatja, kinek ad el harci drónokat, addig Kína minden fizető vevőt kiszolgál. Ez az amerikaiaknak erős fejfájást okoz, miközben Peking a terrorizmus elleni harcra hivatkozik mint bevetési célra. Már a tervezőasztalon van egy még nagyobb, 20 ezer kilométer távolságra repülő fajta is, és megemlítik, hogy a Peking-Berlin távolság mindössze 8000 kilométer.
A polgári célú drónok szabályozása eközben még sok helyütt várat magára. Az Egyesült Államokban elkészült a kereskedelmi célú drónok forgalmát szabályozó törvény. Európában pedig még csak most szigorítanák a drónhasználatot az európai légiipari szervezetek.
Tizenegy év alatt sem tudta teljesen elfoglalni. 
