A téma legutóbb akkor volt aktuális, amikor az EKB-nek döntenie kellett, hogy fenntartja-e az 500 eurós bankjegyet, vagy bevonja. Végül kompromisszumos döntés született: nem bocsátanak ki többet, de nem vonják be azonnal a forgalomban lévőket, hanem megvárják, míg azok kiszorulnak a használatból.
Mi változott?
Amerikában eddig is egy jóval kisebb, a 100 dolláros volt a legnagyobb bankjegy, de a napi forgalomban már 20-30 éve sem szerették, hisz a kártyás fizetés ott már akkor is igen elterjedt volt. Most a Marketwatch egy olyan véleményt közöl, mely szerint hosszabb távon a 10 dollárosnál nagyobb bankjegyre sem lesz szükség. Ha ezt európai viszonyokra vetítjük, akkor azt jelentené, hogy 10 eurósnál, és mondjuk 5 ezer forintosnál nagyobb bankjegy sem kellene.
A vita alapja az, hogy tulajdonképpen miért kell még egyáltalán készpénz, amikor internetes, sőt mobil utalással, kártyás fizetéssel minden pénzügyi tranzakció lebonyolítható. Az általános vélemény szerint azért, mert alapvető igény és emberi jog, hogy a kisebb fizetéseket, ha óhajtjuk, névtelenül tegyük meg, és erre továbbra is a készpénz alkalmas, nem beszélve arról, hogy egyes távoli, kisebb értékű árucikkeket vagy szolgáltatást nyújtó kereskedőknek még körülményes vagy költséges lenne az elektronikus fizetés.
Az átlagember már nem használja
Persze azt is mondhatnánk, miért ne maradhasson bármennyi készpénz, használja, aki akarja. Ez ellen az szól, hogy egyrészt pénzmosás elleni okokból már ma is ellenőrzik a nagyobb összegű fizetéseket, tehát a névtelenség nem marad meg, ráadásul egyes országok már limitálják is a készpénzfizetések felső határát, mérsékelve az adóelkerülés és ugyancsak a pénzmosás lehetőségét.
Kétségtelen, hogy a nagy összegű készpénzfizetések egyre inkább a feketegazdaságra és az alvilágra jellemzőek. A jegybankok elemzései szerint a nagy címletű bankjegyeknek a fejlett országban már csak elenyésző hányada van a nagyközönségnél.
Bűnöz és és adóelkerülés
A készpénz nagyon leegyszerűsíti a bűnözők dolgát, különösen a nagy címletek. Egymillió dollár 100-as címletekben befér egy nagyobb táskába (a bűnügyi filmekben mindig ilyenek cserélnek gazdát), 500 eurósból viszont már egy kicsiben is elfér a millió. Ha ezek e lehetőségek nem lennének, igen csak megnehezülne a bűncselekményekből származó pénzek kifizetése és tisztára mosása, de a korrupció és az adóelkerülés is roppant körülményessé válna.
Az adóelkerülés okozta bevételkisesét Amerikában évi 700 milliárd dollárra becslik, a magasabb adókulcsokkal rendelkező Európában (van ahol a jövedelemadó magas, nálunk az ÁFA) még nagyobb lehet a mérték. Amerikában ráadásul elterjedt probléma az illegális bevándorlók fekete foglalkoztatása, ez készpénz nélkül, vagy csak 10 dollárosokkal meglehetősen körülményes lenne.
A javaslat
A kibocsátott készpénz mennyisége persze csökken, hisz a korábbihoz képest az átlagember egyre kevesebbet használ belőle. A kérdés az, hogy a nagyobb címletek megszüntetésére hogyan érdemes sort keríteni. A Marketwatch szerint a következő szempontokat kell figyelembe venni a jegybankoknak: továbbra is lehetősége legyen bárkinek kisebb összegű vásárlásait névtelenül, készpénzben bonyolítani, ez hozzátartozik az egyéni szabadsághoz, ugyanakkor a nagyösszegű, illegális ügyletek már nehezen legyenek lebonyolíthatóak. A másik lényeges dolog, hogy mindezt fokozatosan, egy-két évtized alatt érdemes végrehajtani, hogy menetközben korrigálni lehessen a folyamatot a felmerülő igények vagy előre nem látható hatások szerint.
Váratlanul meghalt a Strabag vezérigazgatója, Klemens Haselsteiner. 
