5p

Világjáró rovatunkban ezen a héten arról írunk, hogy a dél-franciaországi Provence nem csak a borról meg a mámorról szól. Persze, lehet élvezni a finom nedűt, de emellett ezernyi érdekesség várja azt, aki nyitott szemmel megy oda. 

Cannes-ba nem nyáron kell utazni és nem is télen vagy ősszel. A tavasz az igazi szezon, amikor minden virág nyílik. A parthoz közeli Croisette sétány mentén pétanque-partik vannak, még az öltönyösök is nekivetkőznek, és némelyiknek megengedik, hogy beszálljon. Ilyen öltönyösökkel éppen tavasszal tengert lehet rekeszteni, egymást érik a nagy nemzetközi konferenciák, a fesztiválpalotában csak úgy hemzsegnek ilyenkor és örülnek, ha kiszabadulnak egy-két órára. 

Kevélyen sorakozik a sok szép vízi csoda Cannes kikötőjében. Fotó: privatbankar/Mester Nándor
Kevélyen sorakozik a sok szép vízi csoda Cannes kikötőjében. Fotó: privatbankar/Mester Nándor

A híres üdülőváros kikötőjében is érdemes kószálni. Én magam többször is megtehettem (én is öltönyös voltam párszor), és direkt rámentem a jachtokra. Mármint arra, hogy igazán különlegeseket találjak, s nem feltétlenül a méret miatt, bár voltak olyan nagyok is, hogy elfáradtam, míg végignéztem. Kívülről. Kétajtós szekrények ugyanis majdnem mindenhol "véletlenül" épp ott sétáltak, ahol fölkapaszkodhattam volna egy keskeny pallón.

Nem mindegyik járműnek volt neve, de amelyiknek igen, annak sokszor oroszos volt, mint például Marussia vagy Deema (kiejtve Gyima). Aztán az is feltűnt, hogy néhány, láthatóan nem tulajdonos, hanem vendég öltönyös fickót mégiscsak felengedtek. Az egyiket felismertem, mert egy nappal azelőtt interjúztam vele. Az egyik nagy nemzetközi ingatlanos cég alvezére volt. Csak később esett le a tantusz: itt köttetnek az igazi nagy üzletek és nem a hivatalos tárgyalótermekben, benn a nagy nemzetközi ingatlanvásáron. Nem egy-két irodaház cserélt gazdát, hanem egész portfóliók, hotelestől, raktárostól meg plázástól. Erről a későbbi közleményekből lehetett értesülni.

A francia Rivierán már régen jelen vannak az orosz ingatlanvásárlók, de a közvetítők újabbakat is várnak. Fotó: privatbankar/Mester Nándor
A francia Rivierán már régen jelen vannak az orosz ingatlanvásárlók, de a közvetítők újabbakat is várnak. Fotó: privatbankar/Mester Nándor

Az öböltől csak egy kőhajításra van fenn a vár, ott is eltölthetünk pár órát, de nekem azt tanácsolták, hogy inkább menjek ki a buszpályaudvarra és szálljak fel egy Grasse-ba induló járatra, nem fogom megbánni. Na, de mi ez a Grasse, ami ilyen vonzó? A választ akkor még nem nagyon tudtam, lévén az internet épphogy elindult (több mint 25 éve történt mindez) és nem tudtam utánajárni. Viszont a sofőr kezembe nyomott egy kis reklámfüzetet és azt mondta nagyon alap angolsággal: csak 20 kilométer, de megéri. 

Fölkapaszkodott a busz a hegyes vidékre, direkt megállt egy lapos épület előtt, ami kívülről nem volt nagyon hivalkodó és a tábláján is csak egy név állt: Fragonard. Mivel külön parkolója is volt és épp egy kisebb turistacsoport szállt vissza a kisbuszába, gondoltam, tényleg jó helyen járok. Bent aztán virágokat is találtam, de nem a belső udvari fákon, hanem hosszú nagy asztalokon, laposan kiterítve és lepréselve. Leesett: parfümgyárba jöttem.

Szerencsémre tök egyedül voltam és a tulajdonos is ott volt a látogatóközpontban. Szóba elegyedtünk (jobban tudott angolul, mint a sofőr), és miután megtudta, hogy honnan jöttem, elkezdte mesélni az addigi egyetlen budapesti látogatásának kellemes pillanatait. Közben meg bevitt olyan üzemrészekbe is, amiket általában nem mutatnak meg a turistáknak. A végén ingyen akart adni egy kisebb parfümöt, de kifizettem. Nem viselt meg az ára, bár nem volt kevés.

Provence-ban várak, kastélyok és paloták is szépen sorakoznak, sőt, még a római időkből is van jó pár épület. Orange városka különösen érdekes, van például a belső részén egy nagyobb amfiteátrum, kitűnő akusztikával. Csak gyalog szabad sétálni a városban, így lehet igazán élvezni a történelmi levegőjét. Lehet biciklit is bérelni, de dimbes-dombos, izzasztó, még egy tavaszi napon is.

Pár évvel később a családdal is felkerestem a vidéket, s nem hagyhattuk ki Avignon-t sem, a pápák palotájával meg a klassz sütijeivel. Kisétáltunk a híres hídra, a Pont Saint-Bénezet-re is. Ott csordogált (nem írhatom, hogy hömpölygött, mert akkor épp alig volt benne víz) a Rhône folyó. Valójában csak egy fél híd ez, mert annyiszor vitte el az áradat, hogy a 17. században már nem állították helyre. A csonka részen viszont el lehet időzni, emlékszem, a fiamnak épp ott meséltem a pápákról, akiknek sokáig ez a város volt a főhadiszállása.

Avignon és a híres pápai palotája. Fotó: privatbankar/Mester Nándor
Avignon és a híres pápai palotája. Fotó: privatbankar/Mester Nándor

Írtam az előbb, hogy én is öltönyös voltam párszor Cannes-ban. A konferenciák szünetében azért megpróbáltam ismerkedni, bár hivatalból az igazgatókat meg a menedzsereket kellett vadászni interjú céljából. A sajtóközpontban viszont sikerült beszélgetni egy bajuszos francia kollégával, akitől tanácsot kértem: mi az a két-három hely, ahová feltétlenül el kell mennem a csodálatos Franciaországban?

Kikötöttem, hogy nem lehet közte Párizs, az ugyanis evidens, egyébként meg már jártam ott többször is, de bármikor szívesen visszamegyek. Két várost mondott, soha nem találtam volna ki. Az egyik Dijon volt, a másik Aix-en-Provence. Az utóbbi volt nagyobb élmény – a mustárosnak is tetszett a belvárosa, csak nem annyira.

Aix-en-Provence belvárosa, ahol mindig sok a kulturális esemény és jó a kirakodóvásár is. Fotó: privatbankar/Mester Nándor
Aix-en-Provence belvárosa, ahol mindig sok a kulturális esemény és jó a kirakodóvásár is. Fotó: privatbankar/Mester Nándor

Aix, a helyiek csak így hívják, szintén tavasszal jó választás. Meg nyáron, meg ősszel. Kulturális kavalkád, annyi a sok jó koncert, a kiállítás, és a croissant is itt esett a legjobban. A sétát nem lehet megunni és remek kézműves vásárai vannak, a csellengés a hétvégén is kellemes a bolhapiacon. Kétszer jártam ott az elmúlt évtizedekben, utoljára 9 éve.

Én ugyan nem nagyon vettem észre, de az egyik éttermes mondta: egyre több a kelet-európai kézműves, valamiért felfedezték maguknak ezt a gyöngyszemet. Van, aki lakást is vett már és hozni akarja a családját. Mit mondjak? Meg tudom érteni.

A Világjáró korábbi cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Je suis Magyar Péter vagy Je suis Dezső András? Ez Viszont Privát podcast
Csabai Károly - Izsó Márton Artúr - Juhász Gábor - Litván Dániel - Vég Márton | 2024. március 24. 18:34
Csak a munkáját végezte a HVG újságírója, vagy óvatosabban kellett volna kezelnie a gyanús módon kikerült jelentést? Mi lesz Varga Judittal, és mi, vagy éppen ki mozgatja Magyar Pétert? A Fidesz be fog állni Vitézy Dávid mögé? Lehet valódi ellenzéki, akinek normális hangosítás van a tüntetésén? Csak néhány kérdés azok közül, amelyek szóba kerülnek kollégáink, Csabai Károly, Litván Dániel és Vég Márton kötetlen beszélgetésében, az Ez Viszont Privát legújabb adásában.
Szubjektív Jól jár a főváros és az állam is, de főleg az emberek – az új tarifarendszer tapasztalatairól kérdeztük az utasokat
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. március 23. 10:31
Miután megegyezett az állam és a főváros, március 1-jével elindult az új közlekedési tarifarendszer. Többféle kedvezmény megszűnt, más kedvezményeket pedig kibővítettek, és ami szintén nagyon fontos: a Pest vármegyebérletet elfogadják a BKK járatain is. Az utca emberét az első két hét tapasztalatairól kérdeztük. Videó.
Szubjektív Dirndli ország, ahol a hegyi doktor rendel
Elek Lenke | 2024. március 23. 05:44
Menjünk el egyszer Ellmauba! – noszogatott a barátnőm éveken keresztül, a minden délután sugárzott dupla epizód megnézése után. Ez ugyanis, legalábbis a film szerint, egy élhető, szerethető paradicsom. A Világjáró e heti állomása a hely, ahol a hegyi doktor rendel.
Szubjektív Ahol a Chanel terem: barangolás a parfümök fővárosában
Elek Lenke | 2024. március 16. 05:48
Régóta őrzök egy kis illatos fiolát a fürdőszobai polcomon. Ma már, mint parfüm, nem használható – de emlék. Azokból a szép időkből, amikor Cannes és Nizza környékén jártunk. Az üvegcsét Grasse-ban kaptam. A Világjáró e heti állomása: a világ parfüm fővárosa.
Szubjektív Jobb volna, ha hazamennének. Van itt elég koreai - gödiek az akkugyárakról
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. március 15. 10:03
A hírek szerint ijesztő mértékű szennyezések történtek a gödi akkumulátor-gyárban és annak környezetében. A Samsung egy harmadik gyárat is épít Gödön. Mit szólnak ehhez a helyiek? Kiderül a videóból.
Szubjektív Van egy figura, aki leválthatná Orbán Viktort – Ez Viszont Privát Podcast
Dobos Zoltán – Izsó Márton – Juhász Gábor – Mester Nándor – Wéber Balázs | 2024. március 9. 14:23
Magyar Péter most fut, de ki fog pukkadni. Lázár János viszont szívós hosszútávfutó, és még a vidéki kocsmákból sem nézik ki. A nagyvezért a NER-en belülről leváltani persze húzós, de láttunk már meglepő dolgokat. A NER-botránytól az ellenzék még nem lesz jobb, kellene már egy hiteles vezér. Az állami iskolák túl sokszor omladoznak, a pedagógusok még mindig le vannak tojva, a civil társadalom csak nyomokban létezik. Eközben az egész politikai cirkuszt mi fizetjük. Ez itt új podcastunk, az Ez Viszont Privát ezúttal Dobos Zoltánnal, Mester Nándorral és Wéber Balázzsal. Most tényleg nem teszünk lakatot a szánkra.
Szubjektív „Ostobaság! Miért lenne bármivel is szabadabb az ember készpénzzel, mint kártyával?” – az utca emberét kérdeztük, hogyan szeret fizetni
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. március 9. 10:39
Az utóbbi időben ismét a közbeszéd része lett a készpénzforgalom kérdése. Egyesek úgy érvelnek, a bankkártyás fizetés segít a feketegazdaság visszaszorításában, és jóval egyszerűbb is. Mások viszont úgy vélik, a készpénz jobban beosztható, sőt egyes vélemények szerint ez szabadságunk záloga. Az utca emberét erről a dilemmáról kérdeztük. Videó.
Szubjektív A sziget, ahol minden szikla alatt egy troll lakik
Vég Márton | 2024. március 9. 05:44
Izland általában akkor kerül be a hírekbe, ha kitör egy vulkán és a láva elönteni készül valamelyik települést. A Világjáró ezúttal a jégországban járt, ahol a hideg mellett a randizással is vigyázni kell.
Szubjektív „Ő is egy aláíróember lesz” – Sulyok Tamásról kérdeztük a járókelőket
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. március 2. 10:47
Az Országgyűlés kormánypárti többsége némi meglepetésre Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság eddigi elnökét jelölte és választotta új államfőnek. Az utca emberénél arról érdeklődtünk, mennyire ismerik a pedofilbotrányba belebukott Novák Katalin utódját, és mit várnak tevékenységétől. Videó.
Szubjektív Mercedes és sváb konyha – egy nap Németország egyik legélhetőbb nagyvárosában
Vágó Ágnes | 2024. március 2. 05:46
Béke, nyugalom, tiszta utcák, rendezett terek, hatalmas parkok, halálpontos tömegközlekedés – ilyen manapság az egyik legélhetőbbnek tartott német nagyváros. A Világjáró ezúttal Stuttgartban töltött el egy napot, felfedezte az autógyártás bölcsőjét és belekóstolt a sváb konyha ízeibe.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG