6p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Egy pár napos szakmai út nem alkalmas arra, hogy felfedezzünk egy várost a maga teljességében, arra azonban mindenképpen elegendő, hogy a település hangulatából, szelleméből, abból a bizonyos couleur locale-ból valamit megérezzünk. Erre tett kísérletet a Világjáró szeptember elején Portugália második legnagyobb városában, Portóban.

Ha az ember tulajdonosa és egyben főszerkesztője is egy szakmai lapnak, néha olyan helyekre is eljut, ahová másként nem. Így kerültem szeptember elején Portóba, a Modtissimo vásárra; a szakkiállítás elsősorban a ruházati textilekre fókuszál, és bár a lapom a lakástextil piacon mozog, a látottak még így is hasznosíthatók; a dizájn ma már egyetemes, a divat is mindent fölülír, legyen szó fast fashionről, autóról, tapétáról vagy éppen lakástextilről.

A trendek viharos gyorsasággal cikáznak körbe a glóbuszon, és mire párszor megkerülik a Földet, a színek, motívumok, melyek a bemenetnél még csak pólókon, kiskosztümökön tűntek fel, az outputot figyelve már zavarba ejtő változatosságot mutatnak: karórák, lábbelik, de a nemes italok csomagolása is már az "egy kaptafa" logikája szerint működik. Egyediségre, különlegességre vágyó világunk így lesz az unalmas egyentermékek zsákutcája; kitűnni a sokaságból képtelenség, mára mi magunk is szürke tömegtermékek lettünk.

De nézzük Portót!

Porto egyik szimbolikus építménye, az I. Lajos híd. Fotó: Depositphotos
Porto egyik szimbolikus építménye, az I. Lajos híd. Fotó: Depositphotos

A reptérre kocsi jön, a sofőr bírja az angol nyelvet, tudja, hogy Magyarország és Portugália területe és népességszáma közel azonos, hogy a két ország gazdasági fejlettsége hasonló, hogy a gáz ára meghétszereződött és az infláció is az egekben; könnyű lenne mindebből azt a következtetést levonni, hogy az átlagportugál széleskörű tájékozottsággal bír a világ dolgait illetően, olvassa a nemzetközi sajtót, tárgyalóképes a legkurrensebb témákban is, de vajon tényleg így van-e?

Még csak pár perce ülök az autóban.

A szállodából a vásárba külön-busz szállít, a világ legkülönfélébb pontjairól Portóba hívott szakmabeliek együtt ünneplik a 60. Modtissimót, az apropó is valójában ez; én a szaksajtó képviseletében az utat figyelem, hajt az állandó összehasonlítgatás gépies kényszere, az autópálya betonmellvédje itt kopottasabb, mint odahaza, de ez sem jelent semmit, az óceán sós levegője mindenbe belemar, ilyet látni mindenhol szerte a Mediterráneum országaiban.

A vásár épületeit szemmel láthatóan nem az elmúlt években húzták föl, nyoma sincs annak a fajta lázas sürgölődésnek, ami évről évre tapasztalható a frankfurti vásárvárosban, a Messe Frankfurton, itt nem nőnek ki a földből az újabb és újabb kiállítási csarnokok egyik évről a másikra, Portugáliában lassabban csordogál az idő, az országlakók nem kapkodnak, az is éppen olyan jól működik, amit évekkel ezelőtt alkottak meg, mint ami a múlt hónapban született.

A város közszolgáltatásaira, infrastruktúrájára, tömegközlekedésére is valamiképp az előbb elmondottak érvényesek: egyszerű, sallangmentes, a hivalkodást kifejezetten kerülő megoldások, a metróállomások a legtöbb portói házfalat beborító azulejókkal (festett csempékkel) fedettek, persze az egyszerűbb, egyszínű verzióval, a feladatnak ez éppen megfelel, mosható, tisztán tartható egyszerűen, éppúgy, mint 1980-ban, vagy lehet, hogy az ötvenes, hatvanas, hetvenes években, amikor megépültek.

Az óváros turistakavalkádja, ez a nemzetközi populáris karnevál minden nagyvárosban ugyanazt kínálja: menekülj a helyi Váci utcából, kerüld el a népszerű helyeket, vagy legalább tégy úgy, mintha te is helyi városlakó lennél!

Ez utóbbi kívánalmat nem is nehéz teljesíteni, közép-európaiként könnyen belesimulok az itteni népességbe, muito obrigado, mondom ízes portugál nyelven, miután felhajtottam a ház borát az apró családi vendéglő (trattoria) pultjánál, ahová aztán – hiába csak pár napos az ottlétem – másnap is visszatérek, mint egy jólnevelt kosztos diák.

A tulajdonos, idős házaspár női tagja serpenyőben sült halat készített, krumplival, az állat bizonyosan a közeli Duero folyóból vagy mindjárt az óceánból került az asztalra, az ár baráti, a többször utántöltött pohár borokkal együtt is mindössze tíz euró volt.

A város turisták felé forduló arca persze elragadóan bájos, mindenhol a gyarmati stílusban épült keskeny házak azulejóval borított falai; a sima, kék-zöld színben játszó míves csempékről ezerszeresen verődnek vissza a megfáradt város fényei, itt nem tévedsz el, girbegurba utcák és dimbes-dombos városmag fogják a kezedet és irányítanak alig ismert városi tájak felé, a barokktól az art decóig mindent megtalálsz, és ha mégis elpillednél, dobj be egy portóit, csak pár euró, és már várnak is az újabb felfedezések; végy példát Tengerész Henrikről.

Itt nem tévedsz el. Fotó: Sz. Gy.
Itt nem tévedsz el. Fotó: Sz. Gy.

Persze a kötelező látnivalók hajtóereje és a "turistahordák" sodrása minden helyszínre elvisz, kihagyni semmit sem fogunk:

a kétszintes I. Lajos hidat, aminek a tervezéséről éppen csak egy paraszthajszállal csúszott le a párizsi Eiffel iroda, a Majestic Cafét, amit talán a budapesti New York Kávéház ikertestvéreként aposztrofálhatnánk (és ha kellő képzelőerővel bírunk, asztalaihoz most is odaképzelhetjük a nagy portugál bárd, Fernando Pessoa hórihorgas, szemüveges alakját, vagy éppen az egyetlen Nobel díjas írójukat, José Saramagót), a S. Bento vasútállomást, ami talán leginkább egy kifordított, hatalmas kávésbögrére emlékeztet (már ha a várócsarnok teljes belső falát borító azulejo díszítést tekintjük), és ott van még persze a pénz helyi szentélye, a Tőzsdepalota (Palácio de Bolsa), ahol a részvénypakettek régebben a granadai Alhambra mintájára készült fényűző Arab-terem parkettjén cseréltek gazdát.

A közelmúlt építészete is sokat elárul Portugáliáról, és talán rólunk is. Salazar jobboldali diktatúrája 42 éven keresztül gyötörte a portugál népet, eredményei a mai napig kérdésesek, pár középület azért máig hirdeti a korszak igencsak kétséges nagyságát, a stíl nemzetközi, az olasz fasiszta novecento hatása megkérdőjelezhetetlen; a nagyotmondó és üresen kongó terek a hatalom igézetében épültek, itt csak leborulni lehet a képzelt nagyság előtt, a helyi caudillo minden bizonnyal elégedett lehetett, amikor végigtekintett a portói igazságügyi palota freskóin (és mi is meglepődhetünk azon, hogy ezek a falfestmények mennyire hasonlítanak Aba-Novák Vilmos műveihez). 

Négy nap semmire sem elég, arra semmiképpen sem, hogy egy országról valós képet alkossunk. Beszámolóm elnagyolt ecsetvonásokkal készült útinapló, csupán felszínes benyomások egyvelege; tessék vele vigyázni!

Világjáró rovatunk korábbi cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Nagyon durva, lehet, hogy átverték a Katalint - egész Bicske a kegyelmi botrányt találgatja
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. február 24. 10:04
A pedofil bicskei igazgatót fedező igazgatóhelyettes kegyelmi ügyéből hatalmas botrány lett. Mit szólnak ehhez a bicskeiek? Kiderül a videóból.
Szubjektív A szomszédban már épül a jövő városa
Elek Lenke | 2024. február 24. 05:44
Schönbrunn, a Mariahilfer, a Kunsthistorisches, meg a Práter – ez Bécs, amely azonban régi látványosságai mellett friss meglepetésekkel is szolgál. Az osztrák főváros legújabb szlogenje ugyanis a Smart City, melynek jegyében egy új negyedet álmodtak meg. A még épülő Aspern testközelből olyan futurisztikus és irracionális, mintha nem is két és fél órányira lenne Budapesttől. Ezúttal itt nézett körbe a Világjáró.
Szubjektív A nap képe: edzőgatyában köszönt be Szijjártó Péter Indiában
Wéber Balázs | 2024. február 21. 12:59
Magyarország külgazdasági és külügyminisztere nem öltözte túl indiai látogatása megkezdését.
Szubjektív „Valaki odatolta, és valamiért aláírta” – a járókelők véleménye Novák Katalin ügyéről
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. február 17. 10:26
A pedofil intézetigazgatót fedező helyettesnek adott államfői kegyelem akkora vihart kavart, hogy az Novák Katalinnak a pozíciójába került. Az utca emberét arról kérdeztük, mit szól a köztársasági elnök távozásához, és kit látna szívesen a Sándor-palota új lakójaként. Videó.
Szubjektív Bajorország: út a mennybe vagy a pokolba
Kormos Olga | 2024. február 17. 05:47
Lassan hozzászokik az ember, hogy siralmas hóhelyzetben indul neki síelni az Alpokban bízva. Most még a hegycsúcsok is okoztak némi csalódást, ezért ma már nem árt, ha olyan helyre utazunk, ahol a síelésen kívül mást is lehet csinálni vészhelyzet esetén. Ilyen a németországi Garmisch-Partenkirchen és a tőle egyórás autóútra lévő München, ahol a Világjáró kis betekintést nyerhetett Bajorországba.
Szubjektív Én büszke lennék a milliárdjaimra - tanácsolták az emberek a politikusoknak
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. február 10. 18:25
Nyilvánosak a képviselők vagyonnyilatkozatai, Orbán Viktor kormányfő például szegényebb lett. Hisznek a politikusoknak az emberek? Kiderül a videóból.
Szubjektív Ahol elbódít a mimóza édes illata – télbúcsúztató a francia Riviérán
Elek Lenke | 2024. február 10. 05:44
Ahogy megérkeztünk a szállodához, és kiszálltunk az autóból, megcsapott az a rafinált, gyöngéd, nem tolakodó, édeskés illat, amely a sárga árnyalatokban pompázó mimózabokrok sajátja. Ami aztán elkísért végig, amíg rácsodálkoztunk a kora tavaszi életörömet sugárzó parádé sokszínűségére. A Világjáró e heti állomása a Nizzai Karnevál.  
Szubjektív Majd ha bocsánatot kérnek a svédek, csatlakozhatnak a NATO-hoz! – az utca embere az északi ország belépéséről
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. február 3. 17:49
Bár a kormányzat azt ígérte, nem Magyarország fogja utolsóként jóváhagyni Svédország NATO-csatlakozását, mégis az történt, hogy már csak hazánk nem ratifikálta a skandináv állam belépését a katonai szövetségbe. Az utca emberét arról kérdeztük, helyeslik-e az ellenállást, és szerintük jár-e valami haszonnal Magyarországnak a késleltetés. Videó.
Szubjektív Az ország, ahol többet nyomják a dudát, mint a kuplungot
Rácz Gergő | 2024. február 3. 05:42
Kairó könnyen elérhető úti cél, ami sok szépséget tud adni, de sok buktatóval is járhat, ami drága mulatsággá válhat a végére. A Világjáró ezúttal Egyiptom fővárosában járt az ottani turisztikai főszezonban.
Szubjektív Aki egymilliót keres, annak nem emelnék semmit - bérkövetelésektől hangos az utca
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. január 27. 10:32
Sok hírt lehet hallani arról, hogy melyik ágazatban mennyivel emelkednek idén a bérek. De tényleg így van? Mindenki örülhet? Kiderül a videóból.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG