Balmoralban, skóciai nyári rezidenciáján II. Erzsébet királynő ma hivatalosan is kinevezte Liz Trusst kormányfőnek. Mintha csak egy banánköztársaságról beszélnénk, az Egyesült Királyság az elmúlt hat évet tekintve már a negyedik miniszterelnökét fogyasztja.

Truss ráadásul rendkívül gyenge legitimitással áll a rajtvonalhoz, és még saját pártja is kedvetlenül adta rá a voksát. A 172 437 szavazásra jogosult Tory párttag kevesebb mint fele, 47,16 százaléka szavazott végül Truss asszonyra. Egy párt, amelynek tagsága 71 százalékban férfi, 97 százalékban fehér és 44 százalékban 65 év feletti.

Viharos tengeren

Truss a közelmúlt brit történelmének egyik legveszélyesebb időszakában veszi át a vezetést. Ráadásul a YouGov tegnap közzétett felmérése szerint a brit lakosságnak csupán 12 százaléka hiszi, hogy jó miniszterelnök válik belőle.

Az Egyesült Királyság az elmúlt évtizedek legsúlyosabb megélhetési válságába süllyed, nagyrészt a megugró energia- és bérleti árak miatt.

A Bank of England a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy az ország valószínűleg a 2007-es globális pénzügyi válság óta a leghosszabb recesszióval néz szembe, az infláció pedig a Goldman Sachs szerint a jövő évben elérheti a 22 százalékot!

A Deutsche Bank (DB) szerint a brit makrofolyamatok egy, a fejlődő piacokról ismert fizetési mérlegválság felé terelik az országot, a masszív hiánya és a magas infláció miatt a befektetők esetleg nem fogják tovább finanszírozni a devizamérleget.

Fejlett országokban ritka lenne az ilyen jelenség, de nem példa nélküli: a hetvenes években a mostanihoz eléggé hasonló helyzetben Nagy-Britannia folyamodott már IMF-segélyért. A DB a font akár további 30 százalékos leértékelődését is elképzelhetőnek tartja.

Truss pályája

Truss gyors felemelkedése a csúcsra 2010-ben kezdődött, amikor először választották be a parlamentbe. Négy évvel később környezetvédelmi miniszterként csatlakozott David Cameron kabinetjéhez. Ezt követően igazságügyi miniszterként, majd a pénzügyminisztérium főtitkáraként dolgozott Theresa May alatt, azután pedig nemzetközi kereskedelmi miniszterként és külügyminiszterként Boris Johnson vezetésével.

Truss elismert gazdasági libertárius. Lelkesen támogatta az Egyesült Királyság EU-tagságáról tartott 2016-os népszavazáson az EU-ban maradást, de később újjászületett kilépő lett. Az utóbbi hónapokban kifejezetten héja álláspontot képviselt Oroszországgal szemben Ukrajna inváziójával kapcsolatban.

Truss gazdasági libertarizmusa és geopolitikai héja álláspontja döntőnek bizonyult a mostani versengésben a pártelnöki (és egyben miniszterelnöki) posztért. Számos botladozás és fordulat ellenére adócsökkentési programja, valamint a Johnson iránti egykori hűsége jelentős előnyt jelentett Rishi Sunakkal szemben.

Új miniszterelnökként Trussnak számos ijesztő kihívással kell szembenéznie: romló közszolgáltatásokkal, folyamatban lévő szakszervezeti fellépésekkel és függetlenségre törekvő skóciai kormányzattal.

Kihívások külföldön

Az Egyesült Királyság és az EU ütközőpályán halad. Az EU vezető tisztségviselői már tegnap figyelmeztették Trusst, hogy tartsa magát az EU-Egyesült Királyság Észak-Írországról szóló megállapodásához.

A Brexit óta eltelt két és fél év ellenére még mindig rendkívül feszült a viszony London és Brüsszel között.

A Konzervatív Párt vezető pozíciójának elnyerésére irányuló törekvésében Truss a párt populista jobboldalát igyekezett megnyerni magának, keményen kritizálva a Brüsszellel kitárgyalt Brexit utáni megállapodást.

Az pedig már a Fehér Házat is zavarja, hogy London tovább bírálja az Észak-írországi jegyzőkönyvet, amely igyekezett elkerülni, hogy fizikai határ jöjjön létre az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-tagállam Ír Köztársaság között. A toryk azóta megfordították az irányt, és megpróbálnak változtatni bizonyos feltételeken, ami viszont sérti a nemzetközi jogot.

A választásokra koncentrálva

Közben már megjelent a következő általános választások árnya. A szavazást 2025 január végéig kell megtartani, de 2024 május eleje a választások legvalószínűbb időpontja. Truss minden döntést a választási megtérülést szem előtt tartva fog mérlegelni.

A jegybank (Bank of England) elleni harcoktól az uniós bürokrácia száműzésén át a COVID elleni küzdelemig, az egészségügyi rendszer lemaradásainak kezeléséig és a termelékenység növeléséig – bizony hosszú a meghozandó döntések listája.

Mindezzel még azelőtt kell foglalkoznia, hogy kezelni kezdené a területi feszültségeket az egyre inkább széttagolt Egyesült Királyságban, helyreállítaná a politikába (és így a politikusokba) vetett közbizalmat, kezelné a mentális egészségügyi válságot, rendezné a szociális ellátást, segítené Ukrajnát és újjáépítené a nemzet hírnevét komoly globális szereplőként.

Truss nagyszerű kampányshow-t mutatott be, amikor kristálytiszta "thatcherista" hangnemben szólította meg a konzervatív pártot, hogy megnyerje a versenyfutást.

Lehet, hogy ez a stratégia jól bevált a "Tory-birodalmakban", de a leghűségesebb párttagokon kívül nagyon kevesen tekintik gazdasági elképzeléseit a kibontakozó válság ideális megközelítésének.

Miután a jobboldalon ilyen direkt stílusban játszott, a kérdés valójában az, hogy Truss rendelkezik-e azokkal a „kaméleon” tulajdonságokkal, amelyekre most szükség van ahhoz, hogy a brit közvélemény sokkal szélesebb rétegéhez kapcsolódjon.

A megoldhatatlan politikai kihívások ilyen skálájának kezelése a stratégiai stabilitás képének előmozdítása és a politikai irányvonal kialakítása mellett, valamint a brit közvélemény sokkal szélesebb rétegének felkarolása első pillantásra lehetetlen küldetés.

Eltűnt, de el nem felejtett…

Truss és az új kormány előtt álló legnagyobb kihívás valószínűleg a párton belül fog jelentkezni, azon belül is a legnagyobb Boris Johnson személye lesz.

Ő az egyetlen személy, akinek megvan a képessége, az ösztöne és vitathatatlanul késztetése arra, hogy minden fordulóban bomlasztó káoszt okozzon.

Dühös a "csordára", amely kiszorította hivatalából, bosszantotta a bánásmód, és nem valószínű, hogy árnyékba vonul, nem beszélve a politikai vadonról. Figyelemre vágyik, kapcsolatba lép a nyilvánosság széles rétegeivel, és uralja a médiát.

Ha Liz Truss nyugodt stratégiai stabilitást szeretne elérni, meg kell tanulnia irányítani elődjét. Márpedig Boris megzabolázása az előjelek alapján szintén lehetetlen küldetésnek ígérkezik.

Nagyító rovatunk korábbi cikkeit itt olvashatják. 

Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.