Az orosz-ukrán háború annak számára is nyilvánvalóvá tette, hogy teljesen átalakulóban van a hadviselés világa, aki eddig nem foglalkozott ilyen témákkal. A legnagyobb hatással minden bizonnyal a különböző autonóm, pilóta és vezető nélküli rendszerek, légi, szárazföldi és tengeri drónok lesznek a közeljövőben.
Ezen a területen mintha kicsit „bealudt” volna a világ még mindig egyértelműen legerősebb haderejének számító amerikai – de az Egyesült Államok fegyveres erőire nem az a jellemző, hogy jól viselik, ha valamiben hátrányba kerülnek, ezért biztosak lehetünk benne, hogy a színfalak előtt és mögött is gőzerővel zajlanak a fejlesztések. Ha pedig ötletekről van szó, nem válogatnak a források között.
„Az igazat megvallva ez csak egy narkóhajó. Déli barátainktól loptuk az ötletet”
– fogalmazott őszintén Simon Doran, az amerikai tengerészgyalogság dandártábornoka, amikor egy konferencián bemutatta a tengerészgyalogság éppen tesztelés alatt álló autonóm szállítóhajóját.
Fotó: Wikimedia
A közel 17 méter hosszú, félig alámerülve közlekedő hajó valóban nagyon hasonlít azokra a járművekre, amelyeket a kábítószerkereskedők használnak az „áru” szállítására, például Dél-Amerikából a floridai partokig.
Azok a tulajdonságok pedig, amelyek alkalmassá teszik az amerikai partiőrség kijátszására ezeket a hajókat, a tengerészgyalogságnál is jól jönnek. Mivel a hajótest csak néhány arasznyit emelkedik a vízfelszín fölé, mind szabad szemmel, mind egyéb szenzorokkal, például radarral is nehezebb észlelni, mint a hagyományos, emberek vezette járműveket. Ha pedig mégis megtörténik a baj, és elfogják vagy elsüllyesztik, akkor is csak a rakomány és a hajó megy kárba, a hosszasan kiképzett tengerészgyalogosok (vagy a megbízható kábítószerszállítók) nem.
„Ha egy egység a fegyverek hatótávolságának zónájában van, akkor a veszélyeztetett logisztika és a sekély vizekben való manőverezés képessége kulcsfontosságúvá válik. Ehhez olyan eszközök beszerzésében gondolkozunk, amelyeket kockázattűrőnek találunk, azt értve ez alatt, hogy nem feltétlenül akarjuk feláldozni ezeket, de szívesebben teszünk oda valamit, ami autonóm, nincsenek rajta emberek, és végre tudja hajtani ezeket a kockázatos küldetéseket anélkül, hogy a személyzetet is kitenné kockázatnak”
– hangzik mindez Simon Doran szájából.
A tengeri drón egyébként akár két darab, hajók ellen bevethető rakétát is képes szállítani, de használható élelmiszer-, üzemanyag- vagy éppen lőszerutánpótlás szállítására is, hatótávolságáról pedig azt lehet tudni, hogy sok száz, sőt egy-két ezer kilométer is lehet.
Fotó: Wikimedia
A tengerészgyalogság egy átfogóbb, új eszközökre irányuló program keretében tesztelte az egyelőre prototípusként létező narkóhajót, szebb nevén az autonóm logisztikai drónt. Az első tapasztalatok kedvezőnek bizonyultak, és a hajó hamarosan az amerikai tengerészgyalogság okinavai bázisára kerül, hogy ott az ősz folyamán újabb teszteknek vessék alá. Ezekkel minden bizonnyal igyekezni fognak. Mivel amikor az a kérdés merült fel, hogy mikorra lenne szüksége ilyen eszközökre a tengerészgyalogságnak, Doran dandártábornok közölte:
„Tegnapra.”
Aláírták a megállapodást, de ez még nem elég. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
