4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

A magyar fizikusnak és társainak az attoszekundumos fizikai kutatásokért ítélték a rangos díjat 2023-ban. A Svéd Királyi Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint 2023-ban Krausz Ferenc, Pierre Agositni, Anne L'Huillier kapja a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért.

A Németországban élő Krausz Ferenc társaival az ultragyors lézertudomány megalapítója. Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egy milliárdod része (10-18 másodperc). Az ilyen időtartományban működő lézerekkel olyan fizikai folyamatokat lehet vizsgálni, amit eddig nem tudtunk, például az elektron útját az atom belsejében.

Krausz Ferenc 1962. május 17-én született Móron. 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) villamosmérnöki, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) párhuzamosan elméleti fizikusi oklevelet szerzett. Lézerfizikai kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében Bakos József irányítása alatt kezdte meg, doktori tanulmányait a Bécsi Műszaki Egyetemen folytatta, s 1991-ben lézerfizikából doktorált, 1993-ban habilitált. Az egyetemen később docensként, majd professzorként dolgozott, osztrák állampolgárságot is szerzett. 2003 óta Németországban él, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kísérleti fizika professzora.

2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, 2005-től a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. 2020-2023 között a hazai Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja volt. Már fiatal kutatóként a rövid impulzusú lézerek fizikája érdekelte, szerepet vállalt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tökéletesítésében. A kutatómunka eredményeként a 2000-es évek elején az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, ezzel először végezhettek valós idejű megfigyeléseket az elektronok atomon belüli mozgásáról. Az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában használták fel azóta. Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon.

Legújabb munkájában az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja. Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták infravörös spektroszkópiai elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. Azt vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.

Krausz Ferencet 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2006-ban Leibniz-díjjal tüntették ki. 2013-ban nemzetközi Fejszál király-díjat kapott az attofizika területén végzett kutatásaiért. 2013-ban az atomfizika területén végzett kutatásaiért a rangos német tudományos kitüntetéssel, a Otto Hahn-díjjal ismerték el. 2022-ben Fizikai Wolf-díjat kapott az ultragyors lézertudományok és attoszekundumos fizikai tudományok területén végzett úttörő munkájáért.

Magyar születésű tudósok közül eddig négyen kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért", idén pedig Krausz Ferenc csatlakozott hozzájuk.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Tudomány-technika Tisztességtelenül járt el a Facebook, itt az ára
Privátbankár.hu | 2024. november 14. 19:54
Hatalmas bírságot kapott a Meta.
Tudomány-technika Hogyan válasszunk mesterséges intelligenciát okosan?
Privátbankár.hu | 2024. november 13. 15:14
A generatív AI képességei rohamosan fejlődnek, de a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia más típusai sok eseten jobb, egyszerűbb és költséghatékonyabb megoldást adnak a vállalatoknak. Beruházásuk megtérülése múlik azon, hogy a technológiák, eszközök és módszerek közül mekkora hozzáértéssel választanak.
Tudomány-technika Fűtésszámla és lakásfelújtás: kivételes lehetőség a láthatáron?
Buksza blog | 2024. november 4. 11:02
Soha nem lehet tudni, mik kerülnek ki a vegyészek boszorkánykonyháiból. A festéket helyettesítő fólia a gyártó szerint remek tulajdonsáokkal rendelkezik, de hiteles vizsgálatok ezeket még nem igazolták. 
Tudomány-technika Komoly riválist kap mindenki ellensége
Privátbankár.hu | 2024. október 30. 15:23
Amerikai kutatók laboratóriumi szinten létrehoztak egy olyan hintőporra emlékeztető anyagot, amellyel leválasztható a szén-dioxid a levegőből. Ígéretük szerint ez könnyen menni fog ipari méretben is.
Tudomány-technika Kijött az innovatív országok toplistája, Svájc, Szingapúr és Dánia a dobogós
Privátbankár.hu | 2024. október 25. 13:48
A Német Iparszövetség (BDI) és a Roland Berger “Innovációs mutató 2024” tanulmányában 35 ország gazdasági innovációs képességét hasonlítja össze egy strukturált mérési modell segítségével.
Tudomány-technika Románia belép a jövőbe
Privátbankár.hu | 2024. október 24. 13:13
Románia hamarosan büszkén mondhatja majd el magáról, hogy van egy kvantumszámítási központja, ami igencsak menő high-tech technológiai dolognak hangzik. 
Tudomány-technika Érdemes felkészülni: nem várt helyeken támadhat a húsevő baktérium
László Éva Lilla | 2024. október 23. 10:52
A hurrikánok pusztítása nem csak emberéletekben, anyagi és természeti károkban mérhető. Az özönvízszerű esőzéseket kísérő áradások egészségügyi következményei is rettenetesek lehetnek.
Tudomány-technika Valami nagyon furcsa dolog hozhat egy óriási tudományos áttörést
Kollár Dóra | 2024. október 20. 18:01
A legnagyobb tudományos áttörések néha váratlan, sőt, kicsit undorító helyeken bukkannak fel.  
Tudomány-technika Bejelentették: ők kapták a gazdasági Nobel-díjat 2024-ben
Privátbankár.hu | 2024. október 14. 12:21
Három tudós kapta meg az elismerést.
Tudomány-technika Tudta, hogy akár a kertje végében is találhat hatékony szert a dohányzásról leszokáshoz? Hamarosan az amerikaiak is megtudhatják
Litván Dániel | 2024. október 13. 18:52
Újra felfedezheti a világ, és benne az Egyesült Államok, hogy létezik egy olcsó és hatékony szer, amely valóban segít letenni a cigarettát.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG