Az Antarktisz körül az óramutató járásával megegyezően keringő sarki áramlat (Antarctic Circumpolar Current, ACC) a Föld legerősebb óceáni áramlata. Ötször erősebb a Golf-áramlatnál, és százszor nagyobb a sodrása, mint az Amazonas folyóé. A tudósok szerint egyfajta futószalagként működik, amely összeköti az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánt.
Az antarktiszi áramlat olyan szerepet tölt be a fagyos kontinens körül, mint egy várárok: távol tartja a melegebb tengervizet, amivel védi a jeget, valamint megakadályozza az invazív fajok, például a moszatok megtelepedését, szétszórva azokat, mielőtt elérnék az Antarktiszt. Emellett részt vesz a légkör hőmérsékletének szabályozásában.
Fotó: Pixabay
A Conversation magazinban megjelent cikk szerint az olvadó antarktiszi jég felhígítja az óceán sós vizét a jeges kontinens körül, ami megváltoztathatja az ACC jellemzőit.
Gyorsul? Vagy lassul?
Az új kutatások szerint 2050-re a bolygó felmelegedése nyomán 20 százalékkal lassulhat a nagy ringlispil mozgása. Ez érdekes megállapítás annak tükrében, hogy korábban ezzel ellentétes következtetésre jutottak a tudósok. A The Weather Network kutatói szerint az ACC áramlása elkezdett felgyorsulni – írta három évvel ezelőtt a Hvg.hu. Ennek oka, hogy az áramlattól északabbra fekvő szubtrópusi vizek a globális felmelegedés miatt jelentős mennyiségű hőt nyeltek el. Az 1970-es évek óta ugyanis az üvegházhatású gázok miatt a légkörben keletkező hőmennyiség több mint 90 százalékát az óceánok nyelték és raktározták el. A Déli-óceánra, amelyen az ACC is keresztülfolyik, ez különösen igaz.
A tudósok azt vették észre, hogy ez a pluszhő növeli a hőmérséklet-különbséget az áramlat által elválasztott két vízterület között, ez pedig növeli az ACC sebességét. Az ACC mozgását többnyire a szelek irányítják, ám a hőmérséklet-különbség immáron nagyobb hatással lehet rá.
A lassulásra szavazó tudósok az ACCESS-OM2-01 névre keresztelt új modellre hivatkoznak, amit Ausztrália leggyorsabb szuperkomputerén futtattak. Ha igazuk van, az nagyon kellemetlen hatásokkal járhat. Megjelenhetnek az invazív fajok az Antarktiszon és ha a melegebb víz közelebb kerül a kontinenshez, akkor felgyorsulhat a jég olvadása, és ezzel a tengerszint emelkedése.
Mindössze 1-2 forint a különbség. 
