Az Esterházy kincs ma is jó kezekben van, legalábbis erről tanúskodnak a „cég” virágzó leányvállalatai. A kismartoni kastély, Fraknó vára, a Lackenbach-i kastély, a Szentmargitbányai Kőfejtő, valamint a saját borászat, miközben ápolják a hagyományt, a XXI. századi innovációknak sincsenek híján. A menedzsmentet profizmus és friss technikák alkalmazása jellemzi, elég kicsit belemerülni a weboldalba, a közösségi média használatának módjába, és rögtön kiderül.
Ahol Haydn alkotott
Esterházy Melinda 1994-ben a történelmi örökséget alapítványokba szervezte, különös tekintettel a művészetek iránti érdeklődésre. A patinás kastélyok, termeikben neves művészek koncertjei, a vár, a kőfejtő, a borászat fő éltetői a látogatók, a kiállítások, a programok a ő kedvükért újulnak meg.
A kismartoni kastély ma a környék kulturális központja. Furcsa érzés belépni a gazdagon díszített és gyönyörűen rendbe hozott, kiváló akusztikájú terembe, ahol valamikor Joseph Haydn zenélt. Itt Mozartot hallgatni is kivételes élmény. Egész évben a világ legjobb zenészei lépnek itt fel, őrizve a hagyományt, illetve ízelítőt adva a legkülönfélébb mai zenei irányzatokból is.
A földszinten megismerhetjük a hercegi család szolgálatában álló Joseph Haydn udvari karmester és zeneszerző történetét. A félemeleten az Esterházy család fényűző dísztermein sétálhatunk keresztül. Megcsodálhatjuk például a bécsi Würth ezüstműhelyben készített étkészletet, mely a legnagyobb, egyben fennmaradt klasszicista stílusban készített készlet a világon.
Az időszakos kiállítások közül a legfigyelemreméltóbb a Schewa Kehilot – ez azt mutatja mg, hogy az Esterházy hercegek hogyan védelmezték a mai Burgenland északi és középső részén a zsidó hitközségeket.
A kismartoni Downton Abbey
Az első emeleten, teremről teremre haladva lehetünk tanúi egy rendkívüli asszony, Ottrubay Melinda életútjának. Nemcsak a budapesti Operaház prímabalerinájának magasra ívelő karrierjét követhetjük nyomon, de megismerhetjük a színpadi léttől független, boldog és szomorú pillanatait is.
Milyen volt az élet egy igazi kastélyban? Az osztrák-magyar Downton Abbey-t is felfedezhetjük a személyzet lakhelyéül szolgáló félemeleten keresztül, miközben bepillantunk a hercegnő gardróbjába. A 17. századi kápolna orgonáján Joseph Haydn rendszeresen játszott.
Az Esterházyak szerették a jó bort: a több mint 300 éves bormúzeumban több mint 700, ritkaságszámba menő, a borászathoz és a szőlőtermeléshez kapcsolódó tárgy – például Burgenland legrégebbi szőlőprése, számos régi fahordó – szemlélteti a hercegek borhoz fűződő viszonyát és birtokuk történetét.
Osztályozzuk az idegenvezetőt!
A kismartoni kastélyban német, angol és magyar nyelvű vezetés mellett tekinthető meg, ezek időpontjáról weboldalukon tájékozódhatunk. Ami különösen tetszett e sorok írójának, hogy egy kedves gesztussal arra kérik a látogatót – magyarul is – hogy értékelje a tárlatvezetést. Egy formás kis lapocskán „hercegi kalapokkal” jelölhetjük be az idegenvezető munkáját. Eez egyben marketing eszköz persze, hiszen a hátulján nem felejtik el megkérdezni, szeretnénk-e a legfrissebb Esterházy újdonságokról értesülni.
Ahogy Nyugat-Európában szokás, a kastély köré egyfajta komplexum épült: étterem, kávézó, virágszalon, butik, vinotéka és vásárcsarnok fogadja a buszos-autós turistákat. Ezt sem ártana átvenni: nem néhány árválkodó képeslap vagy egy üdítős automata szolgálja ki a nézelődőket, így aztán a kastély meglátogatása egész napos programmá avanzsál.
Fraknó vára ad helyet a család kincstárának, ahol az egyszarvúak, az elefántcsontok és a drágakövek sosem látott világa tárul elénk. A prospektus arra figyelmeztet, hogy a napi látogatószámot limitálják, azaz csak előzetes bejelentkezéssel lehet belépni. A magyar történelemhez némi adalék: miután Magyarországon 1919 márciusában kikiáltották a Tanácsköztársaságot, Fraknó kincseinek egy részét köztulajdonba vették. A direktórium tagjai megjelentek az erődben és 280 műtárgyat vittek el a kincstárból, „amelyek ma Budapesten találhatók” – olvashatjuk a katalógusban.
A sárkányünnep és az almafesztivál
A vár gyakran ad helyet különféle családi programoknak. A Fraknó Kids külön fogalom: egész évben se szeri, se száma a gyerekeket szórakoztató programoknak. A Sárkányünnepen, amelyre szeptember 24-25-én kerül sor, a színes sárkányokat a vár melletti mezőn röptetik fel. A Családi ősz, Halloween és a karácsony, adventi vásárral, elmaradhatatlan. Az Almakulinária - a Verein Wiesenkulinarium - az almák sokszínűségének megőrzésén dolgozik, felvonultatva ötven almafajtát, és persze e gyümölcsből alkotott finomságokat. Szilveszterkor az új esztendőt harangszóval és a bástyán elfogyasztott pezsgővel köszöntik.
E program és ötletözön arra figyelmezteti a hazai turisztikai szakembereket, hogy nemcsak nézelődni érdemes a szomszédban – tényleg csak pár lépés a határ – hanem tanulni is. A legegyszerűbb termék vagy eszköz is alkalmas lehet arra, hogy turistacsalogató legyen, az almától kezdve a száraz virágokig, a harangszótól egy pohár pezsgőig, illetve a gyerekprogramokig, amelyek megszervezése csak ügyes animátorokon múlik, viszont útnak indítja az egész családot.
Geológiai felfedező utak, operaelőadások
A Lackenbach-i kastélyról nem sokat tudunk Magyarországon, pedig az elmúlt pár évben finom érzékkel újították fel, és nyitottak benne egy butikhotelt. A turisták itt elsősorban Burgenland különböző élettereibe és az udvari vadászatokba nyernek bepillantást. Az itteni programlista is gazdag, az őszi koszorúk készítésétől a nagy karácsonyi süteménykészítésig.
Míg a Fertőrákosi kőfejtőről sokat hallottunk, a Szentmargitbányairól keveset. Burgenland területét valaha a Pannon-tenger borította. Az innen származó mészkövet használták fel például a bécsi Stephansdom építkezésénél. Ma geológiai felfedező utaknak, operaelőadásoknak ad helyet a kőfejtő.
Új fejezetet nyitott a darázsfalui borászat
A kiterjedt família borral való kapcsolata– évszázadokra nyúlik vissza. A trausdorfi – darázsfalui – borászat a 21. század elején új fejezetet nyitott az ágazat itteni történetében. A legmodernebb körülmények között készülnek itt a rafinált, könnyed, újhullámos címkéjű nedűk, amelyeket persze meg lehet kóstolni és vásárolni, osztrák pénztárcához képest méltányos áron.
Amikor belépek az ultramodern épületbe, ismerős arc fogad: Erdélyi Csilla pár éve még a budapesti Intercontinental pr menedzsere volt. Aztán családi ok miatt átköltözött a határ másik oldalára, Bécsben tanul most nemzetközi bormarketinget, miközben viszi az üzletet. Errefelé egyébként nem ritka a magyar szó, sok honfitársunk dolgozik a borászatban.
Népszerű a kóstolgatás, a pár méterre lévő szőlőtőkék közötti barangolás, a különféle csapatépítő programok, ahol helyi készítésű pezsgővel köszöntik a résztvevőket és persze egyéb finomságokkal, például csokoládéval is.
Csütörtökön még 560 forint volt az átlagár. 
