Teljesen eltérő pályán mozognak a világ jegybankjai – Amerikában és Londonban a mennyiségi lazítást lezárták, itt a kérdés az, hogy mikor indul a kamatemelés. Japánban folyamatos a pénzpumpa, most már hosszú távra azzal számolnak a szakértők, hogy tovább tart majd a lazítás. Az ECB ugyanakkor még csak most indítja az eszközvásárlási programját – mondta el Trippon Mariann. A CIB vezető elemzője szerint a globális likviditás nem fog szűkülni a fentiek miatt a következő hónapokban.
A Fed citerázik az idegeken
A világban a Fed döntéseit követik a legnagyobb figyelemmel a piacok, így a fő kérdés az, hogy mikor kerül sor az első kamatemelésre. A határidős árazás november-decemberre teszi a kamatemelést, de a piacok ennél 1-2 hónappal korábbi időpontot prognosztizálnak. A Fed egyelőre kivár: mindössze a „türelmes” szó került ki a szokásos, ülést követő jegyzőkönyvből, azaz a nyári kamatemelés lényegében kizárható. Amikor viszont elkezdődik a kamatemelés, akkor is kevésbé aggresszív lesz, mint a korábbi vélekedések szerint.
Ami bizonyosnak látszik: a bizonytalanság – ezt jelképezi a kamatvolatilitás – ezt a forint is érzi: az állampapírpiacon 10-15 bázispontos ugrások vannak naponta, míg az euró árfolyama nem ritkán 2-3 forinttal ugrik napon belül. A kamatemelés a volatilitás mellett azzal is jár majd, hogy a feltörekvő piacokra kevesebb tőke jut majd, azaz a külső finanszírozási környezet romlik.
Magyarország nem áll rosszul - főleg, ha csak a számokat nézzük
|
| Trippon Mariann |
Régiónknak komoly előnye, hogy kissé véd minket az, hogy Európában igazából a EKB lépéseire reagál a piac. Trippon Mariann szerint ráadásul hazánk az elmúlt hónapokban kikerült a legsérülékenyebb országok közül, sőt a sérülékenységi indexek alapján immár a kevésbé sérülékeny feltörekvő piacok között kapott helyet. Persze, számos makrogazdasági érv szólhat a magyar sérülékenység mellett, ám Trippon Mariann szerint a traderek nem makroelemzők, ők a főbb mutatók alapján döntenek és nem néznek az adatok mögé.
Az MNB-nek globális szempontból nincs miért aggódnia, sőt a régióban is viszonylag jól állunk a monetáris lazítási háború terén. A lazitásra csak a legsérülékenyebb országok voltak kénytelenek ellentétes választ adni, szinte minden más ország – a legutóbbi adatok szerint - 28 jegybankja beáll a sorba és kamatcsökkentéssel vagy intervencióval próbálja lekövetni a lazítást.
Dezinfláció van, defláció nincs
Erőteljes dezinflációs környezet van Magyarországon, deflációról ugyanakkor nem lehet beszélni – mondta Trippon Mariann, aki szerint ez az inflációs környezet sokáig megmarad. Az éves infláció 0 körül alakul majd, s a 3 százalékos inflációs célt leghamarabb jövő év végére érhető el. Ilyen környezetben folytatódik majd a kamatcsökkentés, az alap-forgatóköny 1,5 százalékra várja az első félévben a kamat-mélypontot, de akár ennél komolyabb csökkenés is várható. Egy százalék alatti kamatszintet ugyanakkor nem lehet várni. Az elemző szerint a kamatemelések 2016 végén indulnak meg.
Visszatér a 300 fölötti euró?
A forint valamennyit még erősödhet, 1-2 forinttal kerülhet lejjebb az euró árfolyam. ám további felértékelődésre nem számítanak, év végéig visszagyengül a forint – a CIB 305-310 forint közötti árfolyammal számol és végére. A jegybank is gyengébb forinttal számolna, hiszen az erős forint kioltja a kamatcsökkentés hatásait. Nincsenek új hírek a piacon, se a tőkeáramlás, s egyéb mutatók nem támasztják meg a 300 forint alatti euró-árat.
Régóta nem vagyunk bóvli-ország - mikor hiszik ezt el?
A piac azt várja, hogy ősszel felminősítik az országot - a kérdés az, hogy mikorra lehetünk legalább 2 hitelminősítőnél befektetői kategóriában. Fontos látni, hogy az elitből történő kiesés automatikusan eladásokat indukál, ám a visszatérésnél az alapkezelők döntésén múlik: elhiszik-e a sztorit. Az elemzők kommentárjai azt mutatják, hogy nem a kemény tényezők, adatok kerültek előtérbe a minősítésnél, hanem a fenntarthatóság, a piackonform működés elemzése kap nagyobb helyet az értékelésekben.
Trippon Mariann szerint a gazdaságpolitika bizonytalanságára hivatkozva túl sokáig nem lehet bóvliban tartani az országot, ha az adatok sokkal jobb helyzetet mutatnak, hiszen a minősítés lényege, hogy mekkora a kockázata annak, hogy az adott ország nem tudja törleszteni adósságát. E téren Magyarország régóta nem számít bóvli-országnak.
Valerij Zaluzsnij, aki most Ukrajna brit nagykövete, kijelentette, hogy az észak-koreaiak közvetlen részvételével az ukrajnai háborúban tulajdonképp már megkezdődött a harmadik világháború. 
