A nyári utazást tervezők számára ebben a szezonban még egészen biztos, hogy komoly matematikai kihívást jelent majd annak kiszámolása, hogy a kedvező szállás-utazási csomag ajánlat megismerése után az alsó, apró betűs tételeket végignézve kiszámolják azt, hogy végül is mennyiért utazik majd a család a nyaralásra. Egyelőre ugyanis nem szűnik meg az a tendencia, hogy miközben az árverseny miatt az utazások díjait az utazási irodák lenyomják, s törekednek az egyszerű árazásra a szálláshelyek esetében is, a szorosan nem az utazáshoz kapcsolódó többletdíjak terén továbbra is elég furcsa számok jönnek ki - néhány esetben a szállás és utazási költségeket akár 40 százalékát is kitehetik az extra tételek, például a repüléshez kapcsolt kerozin felár, biztonsági adó, fel-és leszállási illeték. (Korábban még a transzfer díjak is külön tételt képviseltek, ám ez manapság már nem jelentenek extra tételt.) Idén tavasszal az egyik kisebb irodánál úgy kínáltak 3 napos római városlátogatási programot, hogy a 69 ezer forintos, elvben 3 éjszakás szállásdíjat és repülőjegy-árat tartalmazó csomagajánlathoz 40 ezer forintos reptéri illeték került felszámításra, miközben az örök városba ugyanebben az időszakban nem fapados járattal is 60 ezer forintos teljes költségen el lehetett jutni.
|
Messzire vezet... A hazai utazási irodák képviselői szerint ugyanakkor addig nem biztos, hogy sikerülhet elérni a bruttó árazás bevezetését, amíg a szabályozás nem kíván meg hasonló árfeltüntetési gyakorlatot a légitársaságoktól. Szvoboda János, a Neckermann cégvezetője szerint ugyanis a repülőtéri illetékek a légitársaságok díjain alapulnak, amelyek csak részben függnek repülőterek eltérő tarifáitól, az esetleges átszállások számától. A díjtételek egy része ugyanis - kerozin felár, biztonsági adó, stb. - a légitársaságok politikájától is függ. Így aztán sok esetben egy-egy promóciós repülőjegy ára töredéke lehet csupán a reptéri illetékekének. A járatok esetében a repülőtéri illetéket minden esetben a légitársaság határozza meg, arra az utazási irodáknak nincs ráhatása – mondja Komora Zoltán is. |
Van példa a teljes árra
Tőlünk nyugatabbra – például Ausztriában - általános, hogy az utazási irodák teljes áras ajánlatokkal versenyeztnek egymással, azaz azt az árat adják meg a hirdetésekben, amit az ügyfélnek valóban ki kell fizetnie. A Privátbankár által megkérdezett irodák egyetértenek abban, hogy ez sokat segítene abban, hogy valóban tiszta feltételek alakuljanak ki az utaztatások terén. Komora Zoltán, az IBUSZ vezérigazgatója szerint a teljes költség feltüntetése ugyanakkor csak abban az esetben kivitelezhető, ha az egész szakma egybehangzóan és egységesen elhatározza ezt az árkommunikálási formát. Amíg azonban akárcsak egy utazási iroda is külön tünteti fel az alapártól például a repülőtéri illeték mértékét, addig a csomagár kommunikálása versenyhátrányt jelenthet, hiszen az utas óhatatlanul „almát hasonlítana körtével”. Molnár Judit, OTP Travel ügyvezető igazgatója üdvözölné a bruttó árazás bevezetését, ami megoldaná a fenti példában is szereplő „érdekes” aranyú illetékek kérdését is. Ugyanakkor a szakember szerint ehhez mindenképp jogszabályt kellene alkotni, mert saját maguktól ezt az irodák nem fogják meglépni, mivel mindenki attól tart, hogy ha elsőként lépne, óhatatlanul versenyhátrányba kerülne a többiekkel szemben. A jogszabályi rendezés mellett érvelt Szvoboda János, a Neckermann cégvezetője is, hozzátéve, hogy annak is csak akkor van értelme, ha a hatóságok az adott jogszabály be nem tartását komolyan szankcionálják majd.
A szabályozás szerint rendben van minden
A hazai szabályozás az utazási csomagokra, illetve utazási szerződésre vonatkozóan a szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK tanácsi irányelv alapján, európai uniós kötelező előírások alapján került megfogalmazásra – tájékoztatta a Privátbankárt a terület felügyeletét ellátó Nemzetgazdasági Minisztérium. Az irányelv 3. cikke és melléklete szerint amennyiben tájékoztató füzetet bocsátanak a fogyasztó rendelkezésére, abban olvasható, érthető és pontos megfogalmazásban kell feltüntetni mind az árat, mind a számlára fizetendő teljes összeget és a fizetés ütemezését. Az utazási szerződés kötelező eleme a szervezett utazási forma ára, valamint bizonyos szolgáltatásokért felszámítható illetékekre, adókra vagy díjakra (reptéri, behajózási, kihajózási illetékek a kikötőkben és a repülőtereken, valamint az idegenforgalmi adók) vonatkozó információ, amennyiben azokat a szervezett utazási forma ára nem tartalmazza.
A szaktárca szerint a hazai árfeltüntetési gyakorlat e tekintetben tehát megfelel az uniós előírásoknak, hiszen az utazási csomagok esetében az uniós szabályozás is elkülöníti az utazási csomag árát a szolgáltatásokon felül fizetendő további kötelező illetékektől vagy díjtételektől. A tagállamok ugyanakkor – hívja fel a figyelmet a minisztérium - a nemzeti szabályozásnál további részletes szabályokat alkalmazhatnak az árfeltüntetésre vonatkozóan. Egyes országokban - pl. osztrák és német utazási piacokon - jellemző az a gyakorlat, hogy az utazási vállalkozók már a hirdetésekben is a végső teljes árat tüntetik fel a fogyasztók felé.
A hazai szabályozás, az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) kormány rendelet előírása szerint az utazási szerződésnek tartalmaznia kell a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában foglaló díját, a szolgáltatás díjában nem bennefoglalt, külön felszámítandó adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) összegét Fontos eleme a szabályozásnak, hogy a szerződésnek végső formájában az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj forintban meghatározott összegét is tartalmaznia kell. A szabályozás ugyanakkor az előzetes tájékoztatás (pl. a programfüzet) esetében csak azt írja elő, hogy az utas rendelkezésére bocsátott tájékoztatónak egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell a részvételi díj forintban meghatározott összegét és azt, hogy ez mely részszolgáltatásokra nyújt fedezetet, illetve a fenti díjban nem bennefoglalt, külön felszámítandó illeték és egyéb kötelező terhek forintban meghatározott összegét, és az ezek változásának lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást. Ezzel kapcsolatban külön vizsgálandó, hogy a fogyasztóknak szóló hirdetésekben, kommunikációban a külön felszámítandó díjtételekről szóló tájékoztatás nem lehet megtévesztő.
Várják a javaslatokat
Az NGM arra is emlékeztet, hogy jelenleg folyamatban van az említett uniós irányelv felülvizsgálata. Az Európai Bizottság 2013. július 9-én tette közzé az új irányelv tervezetet, melynek részletes tárgyalása 2013. szeptemberben megkezdődött. Az utazási csomaggal összefüggő hazai szerződési és fogyasztóvédelmi szabályokat (pl. várhatóan új definíciók alkalmazása, tájékoztatási előírások, szerződési előírások) az irányelv jövőbeni új előírásaival összhangban alakítják majd ki, az egyeztetéseken az összes érintett szakmai szövetség (fogyasztóvédelmi szövetségek, utazási vállalkozók, szálláshely-szolgáltatók, közlekedési szolgáltatók) álláspontját figyelembe kívánja venni a szaktárca. Ennek érdekében immár közel háromnegyed éve folyamatos szakmai konzultáció folyik a vállalkozói és a fogyasztóvédelmi oldal képviselőivel. Amennyiben az árképzésre és árfeltüntetésre vonatkozó szabályokra vonatkozó konkrét javaslat érkezik a nemzeti konzultáció keretében a fogyasztóvédelmi vagy iparági szakmai szövetségektől, a szaktárca kész megvizsgálni a hatályos árfeltüntetési gyakorlat módosításának lehetőségét az érintett szakmai szövetségek bevonásával. Ugyanakkor – jelezte az NGM - ilyen jellegű kezdeményezés egyelőre nem érkezett.
Bár a kiutaztatás kívül esik a Magyar Turizmus Zrt. kompetenciáján, ám a nemzeti turisztikai marketingszervezet is kiemelt feladatának tartja a turisták tájékoztatását a hazai turisztikai kínálatról, naprakész, könnyen érthető és elérhető információk segítségével. Ennek jegyében a szervezet fontosnak és támogatandónak tartja, hogy a turisztikai szolgáltatások és felhasználási feltételeik is érhetőek, könnyen átláthatóak legyenek az utazni vágyó közönség számára – hangsúlyozták a szövetségnél.
Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma. 
