|
| Mészáros Lőrinc (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) |
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Gyakori dugókat okoz az M1-es autópálya Tatabánya és Bicske közti szakaszán, hogy Szárliget térségben új autópálya csomópont épül. A sztráda itt a Gerecse dombjai között halad, csak kisebb falvak vannak mellette, így nehezen érthető, hogy mi szükség van itt egy újabb csomópontra. Ráadásul csupán 5 kilométerre van az óbaroki pihenőhely (az, ahol Mészáros Lőrinc kamionos megállóját Palkovics László innovációs miniszter adta át)*, ahonnan az M1 menti három település, Szárliget, Óbarok és Nagyegyháza is elérhető.
De akkor mi szükség van erre a lehajtóra? A jelek szerint semmi más, mint az, hogy itt van a környékbeli mágnás, Mészáros Lőrinc – elsősorban állami cégek által vásárolt – ásványvizét gyártó Vivienvíznek a palackozóüzeme.
Az alábbi térképen feltüntettük a térség csomópontjait, és hogy hol található a Vivienvíz-üzem.
Elvileg nem csak a Vivienvíz található az új csomópont mellett, hanem az M1 ipari park is. Az ezt üzemeltető Bicske-M1 Ipari Park Kft. felszámolása 2014-ben indult meg, és 2018-ra meg is szűnt a cég. Így a Vivienvízen kívül egyetlen cég sincsen az egykori bánya területén létrehozott ipari parkban.
Felmerülhet, hogy akkor a szomszédos falvak számára volt fontos az új csomópont. A 2018-as adatok alapján 2494 fős falu településfejlesztési koncepciója 2018 decemberében készült el. Ebben egyáltalán nem szerepel az új csomópont ötlete. Sőt, a szakemberek szerint a településnek enélkül is kiváló a közlekedési kapcsolata:
Szárliget elérhetősége kiemelkedően jónak minősül, mivel a település kedvező gyorsforgalmi összeköttetéssel rendelkezik az M1-es autópálya irányába, valamint közvetlenül érinti az 1-es számú főútvonal és az 1-es számú Budapest-Hegyeshalom-Rajka vasútvonal, így az elhelyezkedése logisztikai szempontból kiválónak tekinthető.
Ráadásul az új csomópont igazán csak akkor érdemi segítség, ha a szárligetiek Tatabánya irányába hajtanak fel a sztrádára, a többség számára azonban a budapesti irány a fontos, amihez nem is kellene új csomópont. Sőt, az új lehajtón keresztül a főváros felé még egy nagyon kicsit hosszabb is lesz az út.
Pedig ekkor már lázasan dolgoztak az új csomópont tervein: 2018-ban elkészültek a településrendezési tervek, az építési engedély is, és még a közbeszerzést is kiírták, majd a szerződést is módosították. A munkát a Duna Aszfalt Kft., a magyar útépítési közbeszerzések sztárja, illetve a Reaszfalt Kft. nyerte el nettó 2 milliárd forintért, de ebben a tervezési munkák és az engedélyek beszerzésének költségei is benne vannak. A költség egyébként reálisnak tűnnek.
Amíg ezzel a csomóponttal nagyon siettek, addig más, nagyobb forgalmat vonzó, több ember életére hatásra levővel már nem kapkodtak ennyire. Az M1-es autópályát az M0 és Tatabánya között a közeljövőben szeretnék 2×3 sávosra bővíteni. A tervezés során további csomópontok építését is szükségesnek látják a tervezők (egyet Biatorbágynál a 17-es km-nél, egyet Bicske keleti térségében a 35-ös km-nél).
Ezeket azonban nem sietnek megépíteni, várhatóan csak a sztráda 2021 után kezdődő bővítésekor indulhatnak. Ez egyébként ésszerű, mivel így olcsóbb elvégezni a munkát. Éppen ezért nehezen érthető, hogy a szárligeti csomópont építése miért nem tudott néhány évet várni.
(G7)
Az erőszakos cselekményekben legkevesebb négy palesztin és két izraeli vesztette életét. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
