Az akvizíciós területen mozgó szakemberek sem élték meg túl fényes évként 2020-at, az egyesülési és felvásárlási ügyletek döntő többségét „jegelték”. Volt azonban egy vállalat a hazai piacon, amely tavaly sem kivárásra játszott, hanem az organikus terjeszkedés mellett komoly akvizíciókat hajtott végre: a 4IG. A cég ráadásul az idei évben még magasabb fokozatba kapcsolt, hiszen újabb és újabb társaságokat szereztek meg. A folyamat egyik csúcspontja a Digi Magyarország akvizíciója lehet, amely az átlagember számára is ismert vállalat, ám érdemes a többi cégről is megemlékezni.
Egy nagy helyett sok kicsi
Nagy port kavart, amikor 2019-ben a 4IG megpróbálta felvásárolni a Magyar Telekom informatikai leányvállalatát, a T-Systemset. Az ügylet akkor nem valósult meg, ami számos politikai és gazdasági pletykának lett az alapja. A Jászai Gellért vezette vállalat ezt követően az akkor hozzájuk viszonyítva nagy hal bekebelezése helyett inkább kisebb-nagyobb felvásárlásokkal haladt előre. Egy bő év alatt a Spacenet, az INNObyte, a DTSM, a Poli Computer, Hungaro DigiTel nevű vállalatokban vásárolt többségi vagy 100 százalékos részesedést. Iparági forrásaink szerint a megszerzett társaságok egy része lefedi azokat a területeket, amelyeken a T-Systems is működik, sőt többen a Telekom leánycégének a beszállítója is. Így némileg lassabban, és valószínűsíthetően olcsóbban tudott a 4IG kiépíteni egy olyan szolgáltatási kínálatot és üzemméretet, amely révén a korábban megszerezni kívánt vállalatnak komoly versenytársai is lettek – miközben a két cég láthatóan több területen is fontos partnere egymásnak.
Ennek kapcsán érdemes egy kis piaci „kitérőt” tenni, hiszen az IT-szektornak számos sajátossága van, amely a laikusok számára nem feltétlen átlátható. A napi hírekben rendszeresen visszaköszön, hogy a 4IG éppen milyen állami tendert nyert el, amely kapcsán a cikkek sokszor sejtetve vagy direktben azt üzenik, hogy a vállalat kivételezett helyzetben van. Ezeknek a feltevéseket vélhetőleg az is erősen táplálja, hogy a társaságban korábban meghatározó tulajdonrésze volt a NER emblematikus üzletemberének Mészáros Lőrincnek. Ahogy az is ezeket az elméleteket táplálhatja, hogy a 4IG vezetője és legnagyobb tulajdonosa, Jászai Gellért hosszú évekig a felcsúti vállalkozó első emberei közé tartozott. (Más kérdés, hogy a 2000-es években, amikor Jászai Gellért az üzleti életbe berobbant, és a Balaton környékén kezdtek komolyabb fejlesztésekbe az SCD nevű társasága révén, akkor sokan baloldali kötődésűnek mondták - szerk.)
Mindenki az államból él
Az IT-piac kapcsán ugyanakkor a kép sokkal árnyaltabb, így látni kell azt is, hogy Magyarországon és a régióban az állam a legnagyobb megrendelő. Ennek köszönhetően a kormányzati kötődéssel semmiképp sem vádolható multinacionális vállalatok itteni bevételeinek nagyobb része is ilyen forrásból származik. Az ő esetükben, mivel a magyar tőkepiacon közvetlenül nem jelennek meg, nem kell beszámolniuk megrendeléseikről, így nem szúr szemet senkinek, hogy az állami megrendelésekből hány milliárd forint bevételre tesznek szert. Az átláthatóságot az sem erősíti, hogy a legnagyobb tendereken - azok volumene miatt - sokszor eleve korlátozott számú vállalatnak van esélye. Az pedig a hab a tortán, hogy állítólag arra is van példa, hogy a kiíráskor még konkurens társaságok később a projektek megvalósítása során együttműködnek.
Ráadásul az informatikai fejlesztések – ellentétben például az állami propaganda kommunikációs kiadásaival – jellemzően előremutatóak. A régiós államok nagyon sok területen vannak elmaradásban a nyugati országoktól, amit igyekeznek behozni. Ezek megvalósulása az emberek vagy a vállalatok életét könnyíti meg, míg az informatikai hiányosságok bosszúságot és plusz időt és költséget jelentenek az érintettek számára. (Elég az utóbbi időben az oltások kapcsán tapasztalt megmosolyogtató plusz adminisztrációra gondolni, de sokaknak okoz bosszúságot a lakcímváltozások kapcsán, hogy a különböző állami és önkormányzati adatbázisok nincsenek összekötve.) Mindezek alapján már kevésbé meglepő, hogy a 4IG-t is kitömik állami megrendelésekkel, amire persze a cég a fejlesztésekkel és felvásárlásokkal „utazik” is.
Nagy lépések a távközlési területen
Miközben az IT-piacon egyre komolyabb pozíciókat vívott ki a 4IG, úgy kezdett el más területek felé is kacsintgatni. Ezek pedig a távközlés és telekommunikációs infrastruktúra, továbbá az űrtávközlés lettek. Előbbi területen megállapodást kötött az Antenna Hungária Zrt.-vel és az Alpac Capital SA közvetett kezelésében lévő portfóliótársasággal, a Portuguese Telecommunication Investments Kft.-vel annak érdekében, hogy többségi tulajdont szerezzen a Hungaro DigiTel Kft.-ben (Magyarország vezető, és a térség egyik meghatározó műholdas távközlési szolgáltatójában). Majd sorra jöttek a már többször említett nagy bejelentések, a Digi Magyarország, majd az országhatárt átlépve a Telenor Montenegro és az izraeli műholdtársaság, a SpaceCom-mal kapcsolatos akvizíciós szándékokról.
Míg a másik divízió fejlesztését a CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. megalapítása és a Rotors & Camsben történt kisebbségi tulajdonrész megszerzése jelentette. Noha az űrbiznisz elsőre talán megmosolyogtatónak tűnhet, jól illeszkedik a vállalat stratégiájába. Arra a kérdésre, hogy miért fontos Magyarországnak űrprojektet szervezni, saját távközlési műholdat pályára állítani, Jászai Gellért egy korábbi interjúban kifejtette: ez az évszázad egyértelműen a digitalizáció, illetve az adatkommunikáció robbanásszerű fejlődéséről szól. A televíziós és rádiós műsorszórás, a mobil- és internetes kommunikáció egy része, a bankautomaták működése - vagy egyszerűen csak az, hogy a mobiltelefonon egy gombnyomással megtudható, hogy milyen időjárás várható - ma már mind elképzelhetetlen műholdak nélkül.
Az AH a cég egyik fontos ékköve lehet
Ezek alapján pedig a logikai láncba tökéletesen illeszkedik az Antenna Hungária (AH) ügylet is, hiszen a távközlési, a telekommunikációs infrastruktúra és az űrtávközlés területén is komoly hozzáadott értékhez jutnak így. A politikát persze más érdekek tudják vezetni, mint az üzleti életet, nem meglepő, hogy egyes kommentárok szerint az állam „kimutyizza” a korábban visszavásárolt és stratégiai jelentőségűnek nyilvánított társaság, az Antenna Hungária legfőbb értékeit. Természetesen mindenki úgy magyarázza a tranzakciót, ahogy akarja, ugyanakkor mielőtt pálcát törnénk az ügylet felett, érdemes megjegyezni, hogy most egyfajta szándéknyilatkozat született, és a végleges megállapodás fényében kaphatunk tisztább képet. Jelen pillanatban számos fontos kérdés nincs tisztázva, így például az, hogy az új cégben többségi tulajdonos 4IG irányítási jogait az állam bármilyen módon kívánja-e korlátozni, de az is a jövő zenéje, hogy az AH eszközeire lesz-e bármilyen elidegenítési korlátozás.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy míg tavasszal a vállalatok eredményei alapján az mfor.hu azt írta, hogy a Digi felvásárlásakor a kishal ette meg a nagyot, addig a mostani 4IG-AH ügyletnél már – amennyiben a 4iG eredményesen zárja az őszi időszakra ígért akvizícióit - a cég mutatói egyértelműen impozánsabbak. Ha csak a 2020-as számokat nézzük, a 4IG árbevétele akkor is túlmutat az állami vállalatén. Amennyiben pedig megnézzük azt, hogy az első negyedévben – a Digi megszerzése előtt már - óriási mértékben nőtt Jászai Gellérték bevétele, amelyet tovább pumpálnak majd a konszolidált leányvállalatok eredményei, akkor egyértelmű, hogy miért lehet a 4IG a többségi tulajdonos.
Nem látunk a színfalak mögé, így nem tudjuk, hogy a 4IG esetében az állami hátszél létezik-e, és ha igen, akkor milyen erősségű. Ugyanakkor a vállalat elmúlt két évben hozott döntései egy átgondolt stratégia megvalósítására utalnak. Ennek keretében az informatikai alaptevékenységet is látványosan megerősítették és beléptek két olyan iparágba, amelyek egymást is tudják erősíteni. Arról nem is beszélve, hogy a terjeszkedés révén egyrészt a határokon túlról is képes lehet a társaság érzékelhető árbevételre szert tenni, másrészt az államtól érkező pénzek aránya is csökkenhet, kiváltva piaci szereplőkkel kötött üzletekkel.
Az idegenek mellett is kiállt. 
