OTP Bank: javulhat az eredmény
Ugyan az OTP esetében az export és az importtevékenység üzleti szempontból nem releváns (az eszközbeszerzések esetén természetesen lehetséges, de az alaptevékenység szempontjából ez nem mérvadó). Ugyanakkor a magyar bank kiterjedt közép-európai hálózattal rendelkezik, ezek között van olyan országban lévő leányvállalata, ahol eurót használnak (Szlovénia), vagy a fizetőeszköz árfolyama az euróhoz kötött (Szerbia, Bulgária), de van olyan is, ahol az árfolyammozgások a forinténál is jóval hektikusabbak szoktak lenni (Oroszország, Ukrajna).
A forintban elkészített eredménykimutatások esetében ugyanakkor van szerepe az árfolyamok alakulásának. Ugyan a két legkeletibb operáció esetében állandó kockázatot jelent a rubel vagy az ukrán hrivnya árfolyama, ám az orosz és az ukrán piacon a változékony üzleti környezet és az ebből adódó növekvő kockázat legalább ekkora kihívást jelent a bankcsoport számára. Ha csak a járvány időszakát nézzük, akkor is kijelenthető az OTP negyedéves számainak alakulását tekintve, hogy Csányi Sándor és csapata hatékonyan kezelte a kockázatokat és az árfolyammozgásokat is.
Amennyiben csak az árfolyammozgásokat nézzük, akkor a bank számára az euró erősödése forintban eredménynövekedést fog hozni, hiszen a magyar után a bolgár operáció a második legnagyobb. A leva pedig az euróval együtt mozog, így erősödni fog a forinttal szemben, ez pedig növeli az eredményt.
Hasonló a helyzet a harmadik legfontosabb egységgel, a horváttal is. A kuna ugyan nincs az euróhoz rögzítve, ám a forinthoz képest számottevően erősödött (vagy a forint gyengült, ez nézőpont kérdése). Így önmagában az árfolyamok miatt itt is eredményjavulás várható. Ezektől ugyan méretben elmarad a szerb és a szlovén leányvállalat, de az euró-forint keresztárfolyam változása a két dél-szláv országban is növekvő eredményt érhet el forintban.
Mol: a forint mélyrepülésére érzékeny
A Mol-csoport szerteágazó tevékenységet folytat a világ több országában. Ugyanakkor a kiskereskedelmi bevételeinek jelentős része a magyar piacon keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a külföldről behozott terméket adja el a magyar piacon a vállalat, az importőröknek viszont az álmoskönyvek szerint a gyengülő forint veszteséget okoz.
A Molnál sincs ez másképp, ez a társaság a második negyedéves jelentésében is visszaköszön. Akkor az üzleti szegmensek erős teljesítménye ellenére az egy évvel korábbi 48,6 milliárd forintos nyereség hasonló mértékű veszteségbe fordult át, ami a gyenge forinton elkönyvelt devizaárfolyam-veszteségre, valamint a zuhanó olajárak okozta készletleírásokra volt visszavezethető.
A forint a harmadik negyedévben is folytatta a gyengülését, ami ismét csak negatívan hatott a Mol eredményére, ennek ellenére a társaság remek negyedévet zárt. A legutóbbi gyorsjelentésükben az állt, hogy a szignifikánsan negatív devizapiaci mozgások 111 millió dolláros veszteséget okoztak, ami elsősorban a forintnak a dollárral szemben jelentős gyengülésére vezethető vissza. Az olajtársaságot tehát az árszabályozás mellett a forint mélyrepülése is sújtja.
Richter Gedeon: az export miatt pozitívan hat a gyenge forint
A legnagyobb magyar gyógyszergyár eredményét az elmúlt években a rubel árfolyamának változása húzta időnként fel vagy le. Ennek ellenére a vállalat vezetői azt jelezték, hogy nem akarják a rubelkitettségüket fedezni, mert hosszabb távon az orosz fizetőeszköz mozgásának hatása kiegyenlítődik. A rubel mozgása vélhetőleg a jövőben is hatni fog, ugyanakkor a Richter árbevételében az orosz piac hatása érezhetően csökkent az elmúlt években. Ez elsősorban az orosz szabályozásra vezethető vissza, egy ideje ugyanis adminisztratív eszközökkel szorítják ki a külföldi vállalatokat a piacról.
Ennek folyományaként a Richter Gedeon számára messze a legfontosabb piac az Európai Unió lett. Bár a marketing vagy a kereskedelem euróban jelentkező költséggel jár, ugyanakkor a bevételek is devizában keletkeznek az eurózóna országaiban. A magyar vállalat összességében jelentős exportőr, így csak az árfolyamhatást tekintve a forint gyengülése pozitív hatást hozhat.
