A felmérés szerint a válaszadók munkáltatóinak közel fele időben és világosan kommunikálta a változásokat. Mindössze 8 százalékuk vélte úgy, hogy munkaadója túl későn reagált, 19 százalékuk szerint pedig bizonytalannak tűnt a változtatások terén. A megkérdezettek 33 százaléka úgy ítélte meg, hogy munkáltatójának a dolgozók biztonsága volt a legfontosabb, további 17 százalékuk pedig úgy gondolta, hogy ez a szempont az üzleti érdeket is megelőzte.
A felmérésben résztvevő munkaképes válaszadók (akinek volt állása, nem volt nyugdíjas és diák a felmérés ideje alatt) 34 százaléka ugyanúgy bejárt dolgozni, mint a rendkívüli helyzet előtt, közel 60 százalékuk pedig otthonról teljesítette a munkahelyi kötelességeit.
Félt és féltett az ország, ez az érzés megelőzte a bevételek csökkenésétől és a munkahely elvesztésétől való félelmet. A kitöltők legnagyobb hányada szeretteinek féltését (közel 49 százalék) élte meg a legrosszabbul, ezt követte a személyes kapcsolatok hiánya (44 százalék), és a betegségtől való félelem (29 százalék). Miután a leggyakoribb intézkedés az otthoni munkavégzés lehetővé tétele volt (63 százalék), azt gondolnánk, a legnagyobb kihívást a magánélet és a munka összeegyeztetése jelentette. Bár sokaknak okozott problémát, hogy a családjuk körében nem tudtak eléggé hatékonyan dolgozni, mégis ennél sokkal többen találták zavarónak a járványhelyzetből adódó stressz feldolgozását (közel 40 százalék), és a folyamatos kesztyű- és maszkviselést (36 százalék).
Az alapvető egészségvédelmi intézkedések mellett bizonyos szektorokban a munkaadók kiemelkedő védelmet vállaltak a dolgozók biztonsága érdekében. A megkérdezettek 4,6 százalékánál szűrővizsgálatot, tesztelést vezettek be.
„A járvány időszakában elsődlegesen a munkatársaink és ügyfeleink egészségmegőrzését tartottuk szem előtt. A nagyvállalatok közül az OTP Bank elsők között biztosított szűrővizsgálatot a fertőzésveszélynek kitett kollégái számára. Emellett természetesen minden fiókunkban alkalmaztuk a megfelelő védőfelszereléseket: maszkokat, kesztyűket, fertőtlenítő szereket és plexi paravánokat. Számos tovább intézkedést is rövid időn belül meghoztunk, hogy növeljük kollégáink biztonságérzetét. A fióki dolgozók védelme mellett az egyik legnagyobb kihívást ügyfélszolgálatunk, a Contact Center munkafolyamatainak átszervezése jelentette, ráadásul a moratórium bevezetésének első heteiben sokszorosa volt az ügyfélmegkeresések száma a szokásosnak” - mondta el Bertalan Imre, az OTP Bank HR igazgatója.
Bertalan Imre elmondása szerint a tömeges home office korábban nem volt jellemző a banknál, ám a járványhelyzet csúcsidőszakában 4996 munkavállaló dolgozott ebben a formában, elsősorban a központi területen és a back office-ban, ami nagyjából 50 százalékos arányt jelent. A bank belső felmérése szerint a munkavállalók többsége pozitívan élte ezt meg, de előfordult, hogy a munka-magánélet egyensúlyát nehezebb volt így megtalálniuk. A bank ennek érdekében számos olyan szolgáltatást tett elérhetővé, amelyek a dolgozók mentális egészségét segítették, mint például pszichológiai konzultációk, vagy tematikus webinárok. A belső felmérés arra is rámutatott, hogy nőtt az elköteleződés és javult a munkateljesítmény is, sőt az együttműködést is szorosabbnak érezték a kollégák a csapatokon belül.
A németek szerint „ez nem a mi háborúnk.” 
