A Greenpeace Magyarország és az Energiaklub bíróságon támadja meg Paks II környezetvédelmi engedélyét, amely 2017 márciusában emelkedett jogerőre, mert úgy vélik, hogy az atomerőmű a lakosságot és a környezetet is veszélyeztetheti, ráadásul az engedély számos kérdést nem tisztáz megfelelően, így a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének sorsát sem - olvasható a szervezetek közös közleményében.
Múlt héten pénteken nyújtották be az erről szóló keresetet Szekszárdon a közigazgatási és munkaügyi bíróságra. A zöld szervezetek azt várják az igazságszolgáltatástól, hogy helyezze hatályon kívül Paks II környezetvédelmi engedélyét.
Sok a nyitott kérdés
A keresetben a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub 16 pontban sorolta fel az engedéllyel összefüggő aggályait, amelyek közül a legsúlyosabbnak tartják, hogy az engedély rendezetlenül hagyja a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének sorsát és a leszerelés kérdéseit.
A zöld szervezetek szerint a környezetvédelmi engedély alapjául szolgáló hatástanulmány súlyosan hiányos, mert a dokumentumban nincs bizonyítva, hogy elegendő hely lesz-e Bátaapátiban a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére, valamint teljesen megoldatlan a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása és végleges elhelyezése is.
A tisztázatlan kérdések közül kiemelték még, hogy a hatástanulmány nem vizsgálja kielégítő módon Paks II építésének és üzemeltetésének környezeti hatásait.
A tervezett építési és üzemidőt a több mint másfél évig tartó eljárás utolsó két hónapjában módosították, és a módosítást követően már nem készültek megfelelően alapos vizsgálatok. Paks I és Paks II együttes üzemelési ideje például az eredeti három évről időközben hét évre változott, ezt azonban már nem vizsgálták részletesen pedig a módosítás jelentős változásokat okozhat többek között a Duna élővilágában - tették hozzá.
Arra is rámutattak, hogy a hatástanulmány a blokkok együttes építéséből fakadó plusz környezeti terhelésre és a Paks I-re hatással lévő talajvízszint-csökkenésre se tér ki érdemben.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
