A Continental Magyarország sokak számára még mindig kevéssé ismert hazai K+F tevékenységéről, holott folyamatosan nő nemcsak a témához kapcsolódó projektjeik, de ebből fakadóan a magasan képzett informatikai munkatársaik száma is. Kalmár Ákossal, a vállalat országos HR vezetőjével kerestük a választ a fentiekre.
Hogyan értékeled azokat a hatásokat, amelyek 2020 óta érték az autóipart, illetve a szektor fejlesztési projektjeit?
Kalmár Ákos: Az autóipar helyzetét ma számos hatás alakítja: alapanyaghiány és a szektor beszállítói láncának sérülékenysége, munkaerőhiány és az emelkedő munkaerő költségek, az energiaárak emelkedése, valamint az infláció és a megélhetés költségeinek növekedése. Ezeket a hatásokat együttesen értékelve sajnos nem mondhatjuk, hogy az ágazatunk könnyű helyzetben van. Mégis az autóipart eddig magas keresleti előrejelzések jellemezték, amely arra ösztönözte a piaci szereplőket, hogy vállalják a helyzet menedzselésével járó extra költségeket és komplexitást. Most a szakemberek viszont inkább trendfordulóra számítanak. A globális kereslet és az autóeladások csökkenése recessziós forgatókönyveket hozhatnak, amelyben a cégek elkezdenek racionalizálni és csökkenteni a költségeiket. Egy hétköznapi példán keresztül könnyű megérteni, hogy mi zajlik most a globális piacon. Ha ma egy család belenéz a bevásárlókosarába, akkor azzal szembesül, hogy a napi fogyasztási cikkek 40-50%-kal többe kerülnek. Emellett emelkednek a rezsiköltségeik, illetve várják a benzinárak lehetséges növekedését is. Egy ilyen helyzetben könnyen dönthet a család az új autó vásárlásának / a régi autó cseréjének elhalasztása mellett.
A fentiek hogyan hatnak a munkaerőpiaci dinamikára, várhatóan hogyan alakítják az IT szegmens trendjeit?
Kalmár Ákos: Az előrejelzések szerint ez a krízis nem 2008-as vagy a 2020-as válsághoz hasonlóan fog hatni a munkaerőpiacra. Összességében nem kell azzal számolnunk, hogy a munkaerőpiac keresleti jellege meg fog változni. Már csak azért sem, mert ma csak Magyarországon 100.000 betöltetlen álláshely van. Ha lesznek is olyan cégek, amelyek létszámcsökkentésbe kezdenek, ott lesznek azok a szereplők, akik nyomban fölveszik a piacra kiáramló munkaerőt. Ráadásul a cégek hozzáállása is teljesen más a korábbi válságokhoz képest: a munkaerő ma értékesebb erőforrás, mint bármi, ezt mindenki megtanulta az elmúlt években.
Nem szabad megfeledkeznünk a munkavállalói preferenciák változásáról sem. A trend változatlan, a jelöltek jobb és jobb kondíciókat keresnek, de számos új motivátor is előkerül / kerül az élvonalba. Az IT szektorból egy eklatáns példa erre a munkavállaló munkájának hatása a világra. A jelenlegi helyzetben az embereknek fontossá válik a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás, amelyet meg akarnak találni a munkájukban is. A Continentalnál pl. azt tapasztaljuk, hogy a RnD szervezeteinkben dolgozók számára nagy értéket képvisel, hogy a munkájukkal hozzájárulnak a biztonságos közlekedéshez vagy a környezetvédelemhez.
Várható tehát, hogy megnő az informatikusok váltási kedve, és hirtelen több elérhető szakember lesz a piacon, akik oda mennek, ahol a legmagasabb bért biztosítják?
Kalmár Ákos: Az IT piacot több hatás fűtheti tovább. A munkaerőköltségek folyamatos növekedése, valamint az orosz-ukrán háború okozta globális bizalmi válság miatt sok IT cég telepíti át a kapacitásait – többek között Közép-Európába. Ugyanakkor ott vannak a vállalatok költségcsökkentési törekvései, amelyben a digitalizáció és az automatizálás fontos szerepet kap, ezáltal növelve az IT szektor megrendeléseit. Ezek miatt arra lehet számítani, hogy az IT szakemberek iránti kereslet még tovább nőhet a válság idején. A másik oldalon a váltási kedvet nem csak a magasabb kereseti lehetőségek iránti igény befolyásolhatja, hanem munkahely biztonsága, amely recessziók idején sok munkavállalónál elsődleges prioritást élvez.
Egy újabb COVID hullám képes a korábban felvázoltakra bármilyen irányú további hatást kifejteni?
Kalmár Ákos: Személy szerint nem hiszem, hogy egy követkető COVID hullám a fentiekhez képest érezhető hatást fejtene ki világ- vagy makrogazdasági szinten. A cégek pedig már rendelkeznek azzal az eszköztárral, amellyel a veszélyhelyzetet kezelni tudják. Az IT szektorban pedig könnyen alkalmazható a távmunka, amely mára a mindennapi gyakorlat részévé vált. Saját felméréseink alapján tízből hét kollégának nagyon fontos a home office lehetősége, ugyanennyiből öt pedig az otthoni munkavégzés magasabb arányát preferálja az irodaival szemben. Érdekes továbbá, hogy tízből négyen akár fel is mondanának, ha nem tudnák valamilyen mértékben otthonról végezni munkájukat.
Globális vizekre evezve: mennyire vonzó a hazai piac az informatikai K+F projektek szempontjából?
Kalmár Ákos: A hazai befektetői környezet versenyképességét munkaerőpiaci szempontból általában az alacsony költségek adják. Más szóval a munkaerő itt olcsóbb, mint tőlünk nyugatra. Az IT piac azonban inkább tekinthető globálisnak, ahol a munkabérek régiónként kevesebb eltérést mutatnak. Ennek megfelelően főleg a hazai IT szakemberek kompetenciáival és munkaerő elérhetőségével versenyezhetünk a befektetők „kegyeiért”, mintsem az alacsony munkaerő költségekkel. Az IT szakemberek itthon tartása / megtartása sem kizárólag a bérek kérdése. Őket hosszú távon magas hozzáadott értékű és szakmai kihívást jelentő projektekkel lehet maradásra bírni.
Évek óta a szakma egyik legnagyobb kérdése, hogy mit lehet tenni a megfelelően képzett szakemberek létszámának növelésére.
Kalmár Ákos: Nyilvánvaló, hogy a szektor munkaerőigényét a felsőoktatásból kiáramló IT szakemberek száma nem fedi le. A hazánkba érkező K+F projektjeink száma, illetve szakmai színvonala egyaránt indokolja a további utánpótlási lehetőségek felderítését és alkalmazását. Nem véletlenül népszerűek a rövid távú és intenzív képzések, vagy más néven a bootcampek. Ezek lehetnek a piacon elérhető instant képzések, de nem példa nélküli, hogy a vállalatok saját képzési programot indítanak. A növekedési terveinket szem előtt tartva a Continentalnál mi is fontolóra vesszük, hogy elindítjuk-e a saját belső akadémiánkat. A legjobb szakembereket továbbá érdemes lehet kevésbé hagyományos csatornákon is kutatni, mint amilyen például az Országos IT Megmérettetés.
Mennyire a hazai IT piac sajátjai a mostani kihívások? A Continentalnál világszinten ugyanezekkel a nehézségekkel szembesülnek?
Kalmár Ákos: Egyértelműen. Nemrég jöttem haza Németországból egy globális vállalati rendezvényről, ahol azt tapasztalatam, hogy más régiókban is ugyanezek a kihívások. Ugyanakkor nem véletlen a gazdasági szereplők az IT / RnD szektorba vetett töretlen bizalma sem: az itt megvalósuló innovációk nem csak a jelenlegi helyzet kezelésében nyújtanak segítséget, hanem a cégek itt építik fel a jövőbeni versenyképességüket.
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
