Vérfagyasztó dolognak tűnik - ez volt Dávid Ferenc első reakciója, amikor a kormány hétvégi rendeletéről kérdeztük, melyben a benzinárak hatósági ármegállapításának bevezetésével összefüggésben a kutak üzemeltetésére is speciális szabályokat vezettek be. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének volt főtitkára, a Demokratikus Koalíció gazdasági szakértőjében számos kérdés ötlött fel a legújabb rendelkezéssel kapcsolatban.
Melynek lényegét laptársunk ebben a cikkben foglalta össze, a lényeg: ha egy kút üzemeltetője a rendelet hatályba lépését követően üzemszünetről dönt, akkor az üzemeltetés joga hatóságilag átkerül egy másik szolgáltatóhoz, aki egyben rendelkezni fog a kút tárgyi eszközeivel, a készletekkel.
A rendelet értelmében a kutak üzemeltetőit - amennyiben a rendelet megjelenése előtt három hónappal már forgalmazta a termékeket - tehát kötelezik a működésre, a meghatározott feltételek mentén, ideértve az árszabályozást is. A jogszabály szerint akkor köteles üzemszünetet hirdetni a működtető, ha 7 napon belül nyitvatartási idejében összesen 48 órán keresztül nem tudja kiszolgálni a vásárlókat. Erről jelentést kell tenni az illetékes hatóság felé. Ez együtt jár azzal is, hogy semmilyen más terméket nem lehet forgalmazni ebben az időszakban a kutakon (ahol az üzemanyag mellett kisebb élelmiszerboltok is működnek gyakran).
Sokat kockáztat, aki vét a szabályok ellen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal - ahol aktuálisan a jövő év eleji szja-visszautalás előkészítésével, a nyomtatványok feldolgozásával vannak elfoglalva - munkatársai fogják ellenőrizni a szabályok betartását, és ahol hiányosságot tapasztalnak, ott 100 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki, ismételt jogsértés esetén pedig egy naptól fél évig terjedő időszakra megvonhatják az üzemeltetési jogot attól, aki adott kút esetében gyakorolja azt. Nem mellékesen a pénzbüntetést egy nap több alkalommal is kiszabhatják.
Ha ezekre az intézkedésekre sor kerül, akkor az innovációs miniszter feladata az új üzemeltető kijelölése, aki a továbbiakban rendelkezni fog a tárgyi eszközök felett, birtokba veszi azokat és az épületet, forgalmazza a termékeket, szedi azok hasznát, fizeti a közműdíjakat - itt az üzemeltetési jogát átmenetileg elvesztőnek annyi dolga maradt, hogy az árukészletről, üzemanyagkészletről elszámoljon, s a beszerzési áron átengedje azt az új üzemeltetőnek.
Ez a jogi formula, köznyelven leírva pedig annyi történik, hogy ha a kút üzemeltetője valamilyen okból nem tudja vállalni a folyamatos üzemeltetést - mert nem jön ki a kiskereskedelmi árrésből, vagy nem tudja biztosítani a készletek feltöltését - akkor az üzlete átmeneti időre átszáll másra, aki onnantól a hasznot is zsebre fogja tenni.
Dávid Ferenc szerint az, hogy a kormány egy ilyen helyzetben intézkedik, önmagában nem kifogásolható. Rendkívüli helyzetek rendkívüli eljárásokat igényelnek, az ellátás biztonságának megőrzése fontos cél. Még az árbefagyasztással sincsenek különösebb problémák, bár piacgazdaságban ez nem megszokott, de különleges helyzetekben szükség lehet ezekre. A járvány korábbi időszakaiban is elfogadtuk, hogy a kiskereskedelmi egységeket, boltokat korlátozottan tudjuk látogatni - idézte fel munkatársunknak.
Amivel kapcsolatban viszont értetlenségét fejezte ki - azon túl, hogy a rendelet értelmezése a megszövegezés bonyolultsága miatt sok üzemeltető számára ad majd nehéz feladványt -, hogy bizonyos élethelyzetekre nem ad választ a jogszabály.
- Mi van például akkor, ha a nagykereskedelmi elosztónál keletkeznek ellátási problémák, és ezért nem tudja a kút üzemeltetője ellátni a feladatát? Bár Magyarországon ilyen probléma még nem áll fenn, de más országok esetében hallottunk olyan híreket, amelyek a benzin vagy a dízel forgalmazásának akadozásáról szóltak. Ez részben egyébként a járványra vezethető vissza, a hullámzóan visszaépülő gazdaság ugyanis megborította a kínálati-keresleti viszonyokat, ami a nyersanyagpiacokon ütközött ki a leginkább. Dávid Ferenc mindenesetre hiányolja a rendeletből az erre vonatkozó kitételt.
- Mint ahogy azt is, hogy mi lesz a kúton foglalkoztatottakkal, kit terhel az ő fizetésük, beleértik-e ezt az üzemeltetési jog átadásába?
- További lényeges kérdésnek tartja, hogy a kút tárgyi eszközeiben, épületeiben, készleteiben keletkezett károk elszámolásához nem ad elég kapaszkodót a jogszabály. Abban csak annyi szerepel, hogy az üzemeltetési jog korábbi birtokosa felel azokért a károkért, amelyek "megtérítésére senkit nem lehet kötelezni". Dávid Ferenc szerint sok kártérítési vitára, adott esetben perre lehet számítani a felek között, melyek rendezéséhez ez a jogszabályi kitétel nem lesz elegendő.
- Az sem szerepel a jogszabályban, hogy valamiféle bérleti díj illesse meg az üzemeltetésből hatóságilag kiszorítottakat, akik ezek szerint bármiféle ellentételezés nélkül - kivéve a készletelszámolást - kénytelenek átadni üzletüket.
- A szakértő méltánytalannak tartja, hogy adott esetben egy napon belül többször is büntetéssel sújthatják a kutasokat. Ez egy kisebb, vidéken üzemelő kút esetében az ellehetetlenüléshez vezethet - ami nyilván nem kehet célja a jogalkotónak.
Dávid Ferenc összességében túl szigorúnak, drámainak látja az üzemanyag-forgalmazással kapcsolatos intézkedéscsomagot, amilyennel általában hadiállapot idején szoktak operálni a kormányok.
Megkérdeztük a Magyar Ásványolaj Szövetséget is az új helyzetről. A Magyarországon működő, 2000 feletti kút több mint fele tartozik a szövetség tagvállalataihoz (MOL, OMV, Shell, hogy csak a legnagyobbakat említsük), tehát a véleményük releváns ebben a kérdésben. Grád Ottó főtitkár tájékoztatása szerint a szövetséget nem keresték meg a kormány részéről a rendelet előkészítése során, ők is csak a Magyar Közlönyből értesültek az új feltételekről, legyen szó az árak befagyasztásáról, vagy a kutak üzemeltetéséről. Megítélése szerint az üzemeltetésre vonatkozó szabályok elsősorban azt a több száz kisebb vállalkozót fogják kihívások elé állítani, akik a kisebb kutakat üzemeltetik. A szövetség jelenleg a rendeletben foglaltak értékelésével foglalkozik: összevetik az abban foglaltakat más magyar és uniós jogszabályban foglaltakkal.
Gustavo Petro kolumbiai elnök hétfőn kénytelen volt rendkívüli állapotot meghirdetni. 
