|
| MNB |
Az NHP kivezetése után elegendő a piaci hitelezés volumene, de több hosszú futamidejű hitelre van szükség – mondta Fábián Gergely, az MNB igazgatója a Privátbankár kkv-finanszírozási konferenciáján. Az NHP (Növekedési Hitelprogram) összege elérte a 2800 milliárd forintot, két százalékponttal növelte a GDP-t, 20 ezer fős foglalkoztatást teremtett.
Az NHP hozzájárult a hitelezési fordulat végrehajtásához, és lezárása után sem volt érdemi visszaesés a hitelfolyósításokban. Ez látszik az idei második negyedéves adatokból is.
A futamidőkben azonban eltolódást történt a rövidebb lejáratok irányába, és csökkent a fix kamatozású hitelek részaránya. A forinthitelek felét továbbra is az NHP-nál előírt maximum 2,5 százalékos marzson belül kötik. Emellett nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas a garancia mellett nyújtott hitelek aránya Magyarországon – mondta Fábián Gergely.
Lesz még garancia és tőzsde
A hitelek minőségében még változásokra van szükség, beruházási hitelek, nagyobb arányban fix kamatozású és hosszabb futamidejű hitelek kellenének. Az MNB továbbra is törekszik ara, hogy az intézményi garanciavállalások nagyobb arányban segítsék elő olyan életképes vállalkozások hitelhez jutását, amelyek egyébként nem jutnának forráshoz.
Az MNB szerint 2013 előtt a kifizetések negyede, a 2014-2020-as ciklusban már a 60 százaléka irányult gazdaságfejlesztésre. A hitelek minősége mellett feladat, hogy a piaci finanszírozásra térjenek át, több bankhitellel, a tőzsdére lépés támogatásával, kockázati tőke bevonásával, innovatív finanszírozási forrásokkal. Az MNB nagyon fontos célja a kkv-k tőzsdére lépésének támogatása – hangzott el.
Tőkéből sose elég
Lehoczki Gábor, az MFB Invest befektetési igazgatója szerint a hitelezők mindig nyugodtabbak, ha a vállalkozás tőkeellátottsága magasabb. Ha „nem egy pici cég nagy hitellel”, hanem tőkeerős vállalkozás az, amit finanszíroznak. A 2007-es év előtt torz volt a finanszírozási struktúra, óriási, tőkeerős cégek kerestek térségünkben tízmillió dollár feletti üzleteket. A kkv-k számára nem volt igazán tőke.
A Jeremie-program (európai uniós kockázatitőke-program) már jóval kisebb méretű cégek számára is elérhető volt. A program 2015 végi lejártával nagy hajrá indult, sok pénz kereste a gazdáját a piacon.
Kell az állami segítség
A szakember szerint a program hibái voltak, hogy egyes iparágak túlságosan felkapottak lettek (például kommunikáció), a kockázatvállalási hajlandóság alacsony volt, az uniós programok elaprózódtak, nem méretgazdaságosan működtek. A magánpiaci folyamatokat nem sikerült katalizálni, a programok fontos célkitűzéseket nem voltak képesek elérni.
Sok projekt a jelentős bedőlési kockázatok miatt kiszorul a piaci finanszírozási lehetőségekből, itt az állami szerepvállalásnak egyre fontosabb szerepe van – mondta Lehoczki Gábor.
Három modul
A Hiventures, az MFB-csoporthoz tartozó kockázati tőkealap termékeit három részre bontották, ezek az „inkubáció”, a „magvető” és a „növekedési”. Az első induló vállalkozásokba fektet maximum 5 évre maximum 9 millió forintot. A második 20-150 millió forintot fordít a piacmegjelenés, prototípus-fejlesztés támogatására. A növekedési modul pedig a bevételek növelésére, az értékesítés támogatására fordít maximum 500 millió forintot a kkv-szektorban.
Az MFB Invest 500 millió forint feletti tőkeigényű projekteket támogat, fejlesztési céllal, 4-7 évre. A cég rendszerint ellenőrzési jogokat is kiköt, mint vétójog, igazgatósági tagság stb. A pályázatok elbírálásának elbírálási ideje 4-9 hónap.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1965,57 pontos, 1,59 százalékos emelkedéssel, 125 961,98 ponton zárt kedden. 
