Olyan hatalmas veszteséget hozott össze, amire 2003-ig visszamenőleg egyszer sem volt példa, a mínusz pedig teljesen elvitte a cég saját tőkéjét is. Mindez annak az eredménye, hogy 1,4 milliárddal kevesebb egyéb bevétel folyt be a cég kasszájába, de hogy egészen pontosan milyen bevétel esett ki, arra nem ad választ a kiegészítő melléklet. Ebből csak az derül ki, hogy a "különféle egyéb bevétel" lett sokkal kevesebb a korábbinál. Ennél konkrétabb nem derül ki, és úgy véljük, a Fradi sajtóosztályán sem kapnánk bővebb felvilágosítást. Az FTC Labdarúgó Zrt. sajtóosztálya ugyanis egy korábbi megkeresésünkre közölte, a továbbiakban nem kíván együttműködni velünk:
"Tisztelt hölgyem!
Ön az elmúlt években számtalan esetben adta tanújelét elfogultságának, pártosságának, rosszindulatának és tájékozatlanságának. Önt az igazság sosem érdekelte, a tények hidegen hagyták és hagyják. Ezért az FTC nem kíván önnel és lapjával együttműködni."
Egyéb bevételként tehát a korábbi 2,8 milliárd forint után csak 1,4 milliárdot tudtak elkönyvelni. Itt jellemzően szakszövetségi támogatások, UEFA-tól kapott pénzek, TAO-támogatások, önkormányzattól és más vállalkozásoktól kapott támogatások szerepelnek. Emellett az értékesítésből származó bevételek csak minimálisan növekedtek: 2,5 milliárd forintról 2,88 milliárdra. Ebből a legnagyobb tétel, 1,4 milliárd forint a szponzori és reklámbevételeknek köszönhető, itt ráadásul szignifikáns növekedés történt, 2017-ben még csak 924 millióra tettek szert. Jelentős összeg folyt be a kereskedelmi bevételeknek köszönhetően is, 1,2 milliárd forint.
Ezzel párhuzamosan a ráfordítások összesítve lényegében az előző évi szintjén maradtak: az anyagjellegűek 200 millióval csökkentek, a személyi jellegűek pedig ugyanennyivel emelkedtek. Anyagjellegűként 1,3 milliárdot, személyi jellegűként pedig 3,3 milliárd forintot könyveltek el.
A Zrt. alkalmazásában 133 szellemi foglalkozású alkalmazott van (összesen egyébként 185 fős dolgozói létszámot tüntettek fel), a focicsapatok mögött álló cégek a sportolókat rendre ide sorolják, ezért tekintjük úgy, hogy ez ebben az esetben sincs másként. A rájuk eső bérköltség alapján az látszik, hogy a 2017-es 1,417 millió forintos havi átlagbér 1,767 millióra nőhetett 2018-ban.
Mindezek eredményeként már üzemi szinten jelentkezett a hatalmas veszteség, 1,29 milliárd forintot mutattak ki, amit a pénzügyi veszteség és az adófizetési kötelezettség kicsit még tovább növelt. Az adózott eredmény végül 1,32 milliárdos veszteség lett, ami történelmi mélypontnak tekinthető, az elérhető beszámolók alapján 2003-ig visszamenőleg ennél nagyobb mínusszal egyszer sem zárt a cég, az eddigi legnagyobb veszteség 1,1 milliárd forint volt még 2010-ben. A mostani mínusz azért is lehet különösen fájó, mert 2016-ban és 2017-ben is nyereséges volt a társaság, ezt a trendet azonban nem sikerült hosszú távon fenntartani.
A mostani veszteség ráadásul a társaság saját tőkéjét is mínuszba húzta, ami azt jelenti, hogy a tulajdonosoknak muszáj lesz anyagi hozzájárulással ezt megoldani és nem kevés pénzt tolni a 30. bajnoki címét elnyerő csapat mögött álló gazdasági társaságba.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége mérte fel. 
