|
| Elektromos töltőállomás Budapesten az Elmü előtt. Fotó: Privátbankár.hu |
A befektetők készülhetnek a robbanásra
Dollármilliárdos nagyságrendű befektetésekre lesz szüksége Európa két legnagyobb elektromosautó-piacának ahhoz, hogy a növekedés lendülete ne fulladjon ki - írja friss összeállításában a Bloomberg.
Az elektromos járművek száma 23 millióra ugorhat Németországban és 17 millióra Nagy-Britanniában 2040-re - derül ki az Aurora Energy Research friss felmérésből. Ez óriási előrelépés lenne a jelenlegi szintekről: a németeknél 200 ezer, a briteknél 140 ezer villanyautó közlekedik most az utakon. Egy ekkora flotta üzemeltetéséhez azonban a töltő-infrastruktúra jelentős fejlesztése elengedhetetlen, amihez viszont 17 milliárd dollárnyi befektetés lenne szükséges.
A kutatás Németországgal foglalkozó részének vezetője, Hanns Koenig szerint fontos, hogy a befektetők felkészüljenek az elektromos autók tömeges elterjedésére; az elektrifikáció az egyik legnagyobb befektetési lehetőség a közlekedés területén.
Kik lesznek a legnagyobb nyertesek?
A jelentés szerint Németországban 4 millió töltőpontra lesz szükség, az Egyesült Királyságban 3 millióra - a briteknél ezzel egyidejűleg a magánparkolók számát is növelni kell. Az új töltőpontok leginkább a vállalati autóflották, a munkahelyek, a köztéri parkolók és az autópályák menti töltőállomások környékén koncentrálódhatnak; a napenergia és az energiatárolást lehetővé tévő akkumulátorok bővülő felhasználása pedig csökkentheti az elektromos energia költségét a fogyasztóknak, és növelheti az áramtermelők bevételét a fel nem használt energia tárolásán és értékesítésén keresztül.
Egyelőre nem látszik tisztán, hogy ki lehet a nagy nyertese a töltő-infrastruktúra fejlesztésének. A nagy olajtársaságok, mint a Shell és a BP biztosan megpróbálják a meglévő benzinkút-hálózataikat az elektromos töltési piacon is kamatoztatni - Magyarországon a Mol is bejelentette már, hogy pontosan erre törekszik. A piacon biztosan harcba szállnak velük a közműszolgáltatók (nálunk például az Elmű) és azok a techcégek, akik szintén hazai pályaként tekintenek az autótöltésre.
Hanns Koenig szerint biztosan ezen szolgáltatók valamilyen elegye alakítja majd a piacot. A legtöbb villanyautós-tulajdonos jó eséllyel otthonában is beüzemel valamilyen töltőt, de ez nem azt jelenti, hogy mindig ott fogja "tankolni" autóját. Sokkal jobban is járhat ugyanis anyagilag, ha mondjuk a munkahelye egyfajta juttatásként kínál majd autótöltési lehetőséget, esetleg egy szupermarket csábítja majd ingyenes töltési lehetőséggel a vevőket. Ez utóbbira Magyarországon is van példa, a Penny Market, a Lidl vagy az Auchan néhány parkolójában. 2019. január 1-jétől pedig minden (300m2-nél nagyobb alapterületű) napi fogyasztási cikkeket árusító üzlet parkolóját 100 parkolóhelyenként 2 elektromos töltőállomással kell ellátni az 50 ezer lakosnál nagyobb településeken, később pedig majd a kisebbeken is.
Az áramtermelőknél is változások jönnek
Persze nem csak a "benzinkutak" alakulnak át jelentősen: a jelentés szerint a járművek töltése évente 17 terawattórával növelheti az eleketromosenergia-szükségletet Németországban és 15-tel az Egyesült Királyságban. Ha sikerül rávenni a fogyasztókat, hogy éjszakánként töltsék az autóikat vagy olyan időszakokban, amikor nagy mennyiségben áll rendelkezésre olcsó megújuló energia, akkor a nagykereskedelmi árak nem feltétlenül emelkednek a növekvő kereslet ellenére.
Hogy áll a magyar villanyautó-piac?
Tisztán elektromos meghajtású járműből több mint 1,9 millió darab futott a világ útjain 2017 végén, Magyarországon pedig a tavalyi év végéig mintegy 1898 ilyen autó kaphatott forgalmi engedélyt.
A piac nagyon gyorsan nő: 2018 első felében Európában 36 százalékkal több villanyautót adtak el, mint az előző év azonos időszakában, Magyarországon pedig 124 százalékos volt a növekedés egyetlen év alatt az EV Volumes összeállítása szerint. Ezzel együtt még mindig csak a teljes európai autóállomány másfél százaléka tisztán elektromos, Magyarország nagyjából az európai átlagot hozza, ami nem rossz arány. Érdekesség, hogy az egyébként mesés olajvagyonnal rendelkező Norvégia egészen más ligában játszik, mint a többi európai ország: itt az autók 37 százaléka már villanyautó vagy plug-in hibrid; a tisztán elektromos autók aránya 21 százalék.
Az EV Volumes alábbi grafikáján a teljes állományon belüli részesedés látható, zölddel a tisztán elektromos (BEV), világoskékkel pedig a plug-in hibrid (PHEV) kategóriában:
Egyre több a töltő Magyarországon, de az ingyenesség kora leáldozóban van
Jelenleg több mint 300 töltőállomás üzemel Magyarországon, az év végére ez a szám megközelítheti az ezret.
Bár Magyarországon a legnagyobb szereplő a benzinkút-piacon a Mol, az ambiciózus tervek ellenére a villanytöltő-piacon egyelőre egyáltalán nem nagy hal a társaság. A NEXT-E konzorcium tagjaként nagy mennyiségű áram gyors felvételét biztosító elektromos töltőhálózatot építenek ki a régióban, a 252 berendezésből álló rendszer a cseh határtól a Fekete-tengerig és az Adriáig biztosít majd "áramtankolási" lehetőséget 2020-tól. Jelenleg mindössze 5 budapesti helyszínen található Mol-villámtöltő, az év végéig további 9 elektromos töltőt telepítenek Budapesten, vidéken pedig 15 töltőt adnak át.
A Mol még a nagy felfutás előtt fontos stratégiai döntést hozott: a nyáron az addig ingyenes autótöltést fizetőssé tette, ráadásul nem is túl olcsón szabták meg a töltések árait: a lassabb AC töltés ára 1990 forintba, míg a gyorsabb DC töltés ára 2990 forintba kerül függetlenül attól, hogy mennyi energiát használ el az autós - így egy Tesla feltöltése pont annyiba kerül, mint egy jóval alacsonyabb akkumulátor-kapacitással rendelkező Nissan Leafé.
A 100%-ban állami tulajdonú e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. (amely még az NGM kezdeményezésére jött létre) viszont csak az elmúlt napokban hat új helyszínen adott át elektromos töltőállomásokat - Budapesten kettőt, a többit vidéken (Balatonfüreden, Gárdonyban, Pápán és Sárváron). A tempó egész gyors, szeptemberben négy városban adtak át 14 töltőállomást, köztük az ország első, az e-Mobi által telepített 50kW-os egyenáramú gyorstöltőjét is. A társaság honlapja jelenleg 117 töltőpontot listáz, ebből 27 található Budapesten.
A második legnagyobb szereplő az ELMŰ, honlapjuk szerint nagyjából 70 töltővel országszerte.
A töltőpiacon rajtuk kívül a Főtaxi, az E.On, a Szekszárdi Vagyonkezelő, az EU-Solar, az NKM Mobilitás, az MVM Partner és az Emobility Solitions van jelen - egyelőre tehát valóban igen vegyes a kép, egy állami szereplő viszi a prímet, nálunk sem látszik még egyértelműen, kik lesznek az üzleti nyertesei az elektromobilitás terjedésének.
Washingtonon a világ szeme.
