Maga az Egyesült Államok is régóta szeretné elérni azt, hogy az ottani székhellyel rendelkező technológiai óriások, mint az Apple, az Amazon, a Facebook vagy a Google végre fizessen adót. Ennek ellenére nem nézik jó szemmel azokat az európai kezdeményezéseket, melyek éllovasa Franciaország, és amelyek azt szeretnék elérni, hogy az adórendszert az új digitális gazdasághoz igazítsák.
A kérdés már csak azért is aktuális, mert a koronavírus-járvány nyomán minden állam költségvetése megroggyant, hiszen a gazdasági mentőcsomagok óriási összegeket emésztenek fel, miközben a bevételeik visszaestek. Ráadásul a járvány nagy nyertesei épp az említett technológiai óriások voltak, akik sokat profitáltak az otthon maradásból és az online megrendelések felpörgéséből. Mindezt úgy, hogy továbbra is mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék az adófizetést. Ugyan az amerikai kormányzat kifele igyekszik megvédeni a "renitens" technológiai cégeket, a képviselőházban sokan vélik úgy, hogy elengedhetetlen azok szétdarabolása.
Az USA mindenáron megvédi az amerikai érdekeket
A nyár folyamán az USA kereskedelmi ügyekkel foglalkozó kormányhivatalának (Office of the United States Trade Representative) képviselője már jelezte, hogy Trump elnök azért aggódik, mert egyes kereskedelmi partnerek olyan adózási jogszabályokat hoztak, vagy ilyenek bevezetését fontolgatják, melyek méltánytalan módon céloznak amerikai vállalatokat.
A kormányhivatal vezetője világossá tette, hogy készek minden rendelkezésre álló eszközzel megvédeni az amerikai cégeket az ilyen jellegű diszkriminációtól. A helyzet azóta sem javult, sőt van olyan szakértő aki azt az álláspontot képviseli, miszerint Donald Trump még örül is neki, ha a mostani helyzetben találhat olyan ellenséget, amelyet támadhat, ezzel is elterelve a figyelmet a koronavírusról, vagy a kisebbségekkel kapcsolatos ellentmondásos (Black Lives Matter mozgalom) helyzetről.
Ennek megfelelően az amerikai kormányzat korábban is élénk kardcsörtetéssel reagált a digitális adóztatás kapcsán. Többször jelezték, hogy akár a legkeményebb eszközök bevezetésétől sem tartózkodik, ha úgy érzi, érdekei sérülnek. Erre volt példa, amikor 2019 végén belengették, hogy a francia termékekre durva vámot vetnek ki. Párizs ugyanis - megunva az egyre húzódó közös EU-s álláspont kialakítására tett elhúzódó kísérleteket - saját digitális adózásról szóló törvényt hozott. Amire az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy 100 százalékos vámteher bevezetésével válaszol. Erre csak azért nem került akkor sor, mert a felek végül elnapolták a gazdasági intézkedések bevezetését.
Ez lehet a következő kereskedelmi háború kiváltója
A helyzet komolyságát azonban jelzi, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is a megegyezés felé próbálja terelni az érintetteket. Ők annyiban hajlanak is erre, hogy arról legalább megállapodtak korábban: ez év végéig adnak időt az egyeztetésre, amelyet az OECD koordinál. Hogy sikerül-e egyezségre jutni, az erősen kérdéses, de G20-as országok pénzügyminiszterei szerdán megkezdték a tárgyalást az OECD napokban nyilvánosságra hozott javaslatcsomagjáról, amely a digitális gazdaság megadóztatását, valamint egységes minimális társasági adó bevezetését célozza.
Az OECD egyébként nagyon szeretné, ha a feleknek sikerülne tető alá hozni valamilyen egyezséget, a digitális adózást, illetve az adókerülést ugyanis igen kockázatos terepnek tartják. Szerintük ugyanis a konszenzuson alapuló megoldás hiánya egyoldalú digitális szolgáltatási adók elterjedéséhez és a káros adó- és kereskedelmi viták növekedéséhez vezethet. Mindez pedig végeredményben egy újabb vám- és kereskedelmi háborút hozhat.
A koronavírus-járvány gazdasági összeomlását látva talán nem tűnik olyan fenyegetőnek az OECD által vázolt legrosszabb forgatókönyv, miszerint egy digitális adókonfliktus évente 1 százalékkal foghatja vissza a globális GDP-t. Ugyanakkor, éppen amiatt, hogy mindenki mielőbbi gazdasági növekedést és a tavaszi visszaesés ledolgozását várná, egy újabb csatározás komoly negatív gazdasági, politikai és társadalmi következményekkel járhat.
Mindenki fizetne adót
A javaslatcsomag egyébként két fő pillért tartalmaz a nemzetközi vállalatok társasági adójának fizetésére vonatkozóan. Az első pillér elsősorban nemzetközi digitális szolgáltatókat érinti, és életbe lépésével az adóztatási jogok a termelő, előállító vagy fejlesztő országokból a felhasználó, fogyasztó országokba tevődnek majd át.
Ezzel jelentős részben orvosolható az a probléma, hogy jelenleg számos vállalat adózási szempontból egyáltalán nincsen jelen azokban az országokban, ahonnan jelentős bevételeket realizál távolról nyújtott szolgáltatásokon keresztül. Közérthetőbben: az Amazon, a Google, a Facebook és társaik a jövőben nem az Egyesült Államokban fizetné a társasági adójának nagyobbik részét, hanem azokban az országokban, ahol felhasználóik, ügyfeleik a szolgáltatást igénybe veszik tőlük.
A másik pillér valamennyi gazdasági ágazatra kiterjed, és minimális kulcsot határoz meg a jövedelem adóztatására. Ezt minden cégnek meg kell majd fizetnie, mivel az új szabályozás jogot ad egy adott országnak arra, hogy a területén fejlesztő, termelő vagy szolgáltató vállalattól ezt a minimális adót akkor is beszedje, ha annak székhelyeként egy adóparadicsom van megjelölve.
Gyors megegyezésre aligha lehet számítani, ám vannak olyan tényezők, amelyek mégis a koszenzus irányába tolhatják a tárgyalásokat. Ennek kapcsán Orbók Ilona, a BDO Magyarország adópartnere úgy vélekedett, hogy a szabályok kidolgozása még hosszú hónapokat vehet igénybe, a koronavírus-járvány felgyorsíthatja a folyamatokat. A védekezés miatt megugró költségvetési deficit ugyanis a kormányokat arra sarkallja majd, hogy ezekkel az intézkedésekkel is növelni tudják majd adóbevételeiket. Ezért várakozásuk szerint 2021 közepéig elkészülhet egy konszenzuson alapuló adószabályozás a digitális gazdaság szereplőire.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
