A rendőrség is vizsgálódik, a sajtóban csodának minősítik a japán balesetet, amikor egy Airbus A350 összeütközött a parti őrség kisebb gépével, majd látványosan kiégett Tokióban.
A Japan Airlines gépéről mind a 379 ott lévőt sikerült kimenteni. A másik gépen lévő 6 emberből viszont csak egy élte túl a tragédiát – írja a Reuters. Ők ráadásul azért voltak úton, hogy a Japán nyugati partját sújtó földrengésben nyújtsanak segélyt, ahol az egyelőre felmérhetetlen anyagi károk mellett már legalább 64 ember meghalt, és legalább 33 ezer embert ki kellett menekíteni, miután házak omlottak össze, és megszűnt az alapvető infrastrukturális ellátás. Az utasszállító gépről mindenkit kimentettek 20 percen belül, a gép maga viszont 6 órán át égett.
A Nikkei.com beszámolója szerint a bevett gyakorlat értelmében az irányítók egy-egy kifutópályát felügyelnek. Ez is azt az elsődleges elméletet erősíti, hogy emberi, szervezési hiba történt, noha erről még nincs egyértelmű verdikt. A Japan Airlines és a Nippon Airlines együttesen 100 járatot töröltek a balesetet követően.
A Reuters által megszólaltatott szakértők szerint már most is elérhetők olyan technológiai megoldások, amelyek az ilyen eseteket kiszűrhetik. Ez különösen fontos szempont lehet egy olyan forgalmas nagyváros repterén, mint Tokió.
Kísért a múlt
Ugyan a mostani baleset jóval kevesebb emberáldozattal járt, a körülmények kísértetiesen hasonlítanak minden idők legkomolyabb repülőtéri katasztrófájára.Tenerifében 1977-ben egy terrorfenyegetés miatt több gépet egy aránylag kicsi, az ilyen léptékű forgalomra nem berendezkedett reptérre tereltek el, ráadásul az időjárási körülmények is rosszak voltak. Ennek eredménye végül az lett, hogy egy PanAm és egy KLM 747-es egymásba futott, 583 ember halt meg a tragédiában.
Az eset körülményeit a mai napig vitatják és kutatják, de abban az elérhető szakirodalomban egyetértés látszik, hogy min kellett a légi közlekedésben változtatni, amire az ipar reagált is. Az akkori tragédia okaiként felróják, hogy a repülőtér személyzete felkészületlen volt az ekkora egyszeri terhelésre, azt is, hogy a pilóták hibáztak, és még az is felmerül, hogy ha a felszálló 747-est nem töltötték volna tele üzemanyaggal átrepülhetett volna a másik gépen.
Ami visszatérő, hogy se a gépek pilótái, se az irányítók nem értették meg egymást rendesen. Emiatt a mai napig akadnak viták, hogy minden idők legnagyobb légikatasztrófája végül is kinek a hibája volt.
Mi van itthon?
A polgári repülés rendkívül összetett rendszer, mivel nem lehet tudni pontosan, mi áll a tokiói repülőtéren bekövetkezett baleset hátterében, a Budapest Airport az esetet nem kommentálja – mondta a hazai helyzetet boncoló kérdésünkre a repülőtér üzemeltetője.
A cég szerint általánosságban elmondható, hogy a budapesti repülőtéren fejlett műszaki rendszerek és szakképzett munkatársak összehangolt munkája gondoskodik a repülésbiztonságról. A műszaki rendszerek, intelligens konfliktuskutató radarok, megállító keresztfénysorok, utasító és tájékoztató táblák, különleges rendeltetésű fények biztosítják a futópályán mozgó légijárművek biztonságát, emellett külön erre célra létrehozott és működtetett légiforgalmi irányító szolgálat figyeli a futópályák és gurulóutak működését, forgalmát, egységes frekvencián kommunikál a pilótákkal, egységes, speciális nyelvet alkalmazva.
Egy repülőtérforgalmi területen dolgozó munkatárs évente átlagosan 4-5 oktatáson és frissítő képzésen vesz részt, amelyek elengedhetetlenek a munkavégzéshez – közölték megkeresésünkre a Budapest Airportnál. A repüléshez kapcsolódó rendszerek kialakítása, fejlesztése során cél a minél intelligensebb, előrelátóbb rendszerek kifejlesztése, amelyek segítik a pilótát és a forgalmi területen dolgozókat munkájuk során.
És ha baj van?
Nemzetközi repülőtérként minden lehetséges kényszerhelyzetre azonnal, pontosan és szoros együttműködésben kell reagálni, ezért kulcsfontosságú minden érintett szakterület, hatóság és szervezet felkészültségét, illetve a kooperáció hatékonyságát rendszeres időközönként tesztelni.
A Budapest Airport a nemzetközi előírásoknak megfelelően évente részleges, kétévente pedig teljeskörű kényszerhelyzeti gyakorlatot szervez, amit több hónapos tervezés előz meg - közölte kérdésünkre a cég.
A gyakorlat célja a kényszerhelyzeti terv élesben történő tesztelése és a mentési és kommunikációs folyamatok összehangolása, hogy valós légi esemény esetén minden résztvevő maximálisan tisztában legyen saját feladatával és felelősségével.
A magyar képviselők nem kellettek a többséghez. 
