Hogyan érdemes flottás autót vásárolni? Kulcsfontosságú tanácsok jönnek

Az elmúlt években az újautó-piacon alapos drágulásnak lehettünk szemtanúi. Globális viszonylatban is felütötte a fejét az infláció, ami Magyarországon a forint gyengülésével megfejelve jóval az európai átlag fölött alakult. A gazdaságokat érintő infláció általános okai közül a háborús hatások, az elszálló energiaárak nyomot hagytak az autóipar árazási folyamatain is, kiegészülve a félvezetők hiányával, alapanyag- és alkatrészellátási nehézségekkel, illetve a szabályozási környezet változásával, ami szintén az újautó-árak emelkedésének irányába hatott. Az áremelkedés pedig nem meglepő módon csökkentette a keresletet. A magyarországi autópiaci adatokat gyűjtő Datahouse szerint az idei év első kilenc hónapjában kereken 83 ezer új kocsit helyeztek forgalomba, ami több mint 3 százalékos csökkenésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. Noha a Magyar Lízingszövetség adatai szerint kevesebb szerződés született, a személygépjárművek piacán megfigyelhető áremelkedés következtében a kihelyezett összeg nőtt – a lízingpiac tehát a csökkenő szerződésszám mellett sem szűkült az egy évvel korábbi állapothoz képest.  Összességében az áremelkedés, a bizonytalan gazdasági környezet miatt Magyarországon csökkentek az újautó-eladások. Fontos azonban a piacon belül megkülönböztetni a flottaszegmens alakulását, annak különböző sajátosságai miatt. Utóbbi működését ugyanis lényegesen eltérő tényezők határozzák meg, mint amelyek a magánszemélyeknek történő értékesítést jellemzik. A flottaszegmens jobban állja a válságokat és kevésbé árérzékeny, ugyanakkor azért itt is láthatóak változások a korábbi évekhez képest. Egyebek mellett erről beszélt lapunknak Szultanov Dávid, a magyar magánkézben lévő, két évtizedes flottafinanszírozási múlttal rendelkező Fleetconcept Kft. vezetője.

„A válságállóság helyett pontosabb lenne azt mondani, hogy van egy késleltető hatás a flottaszerződéseknél. Átéltünk több válságot, például a 2008-2009-es pénzügyi összeomlást és az azt követő recessziót, a devizahitelezés időszakát, valamint a koronavírus-járványt. Mindegyiknél azt tapasztaltuk, hogy a negatív hatások a flottapiacra késve szivárognak be” – mondta a szakember. Ez részben azzal magyarázható, hogy jellemzően 3-5 éves szerződésekkel dolgozunk, a futamidő alatt pedig ugyanúgy lehet felívelő szakasz vagy lejtmenet egy-egy gazdaságban. Amikor valamilyen probléma megjelenik, akkor az ügyfeleink, akiknek biztosítjuk az autókat, flottákat, meghosszabbíthatják a szerződésüket. „Ennek eredményeként egy flottánál akár 6-7 évre is nőhet a futamidő, ami nálunk, a szolgáltatónál a válság ellenére stabilizálja a bevételeket” – tette hozzá. Persze feltétel, hogy a cégautóként használt járművek műszaki, üzemeltetési paraméterei tegyék lehetővé a hosszabbítást. Előfordulhat ugyanis, hogy ezek gyengesége esetén a flottaszolgáltató kénytelen olyan kockázatot beárazni a kocsik állapotának amortizációja miatt, amit az ügyfél már nem szeretne megfizetni. 

– Hogyan látja a mostani helyzetet?

– A legnyilvánvalóbb dolog egyértelműen az, hogy rendkívüli módon megdrágultak az autók. Ötéves visszatekintésben a legtöbb modell ára bőven 50 százalékkal nőtt. A járvány alatt ismert szállítási problémákból fakadó áremelkedések után felgyorsult az infláció, részben az ukrajnai háborúhoz kapcsolódóan. A pénzromlás ütemének emelkedése miatt megdrágultak a finanszírozási lehetőségek is. Magyarán, magasabb kamatra lehetett hitelt felvenni. Ráadásul Magyarországon hosszú időre extrém szintre nőttek a kamatok, amire már csak egyetlen válasz adható. Nevezetesen, euróban érdemes megkötni a flottaüzemeltetési üzleteket. Mi is részben erre térünk át, kihasználva, hogy ügyfeleink többségének jelentős euróbevételei keletkeznek, amelyekből képesek finanszírozni a flotta üzemeltetését. Az euróalapú finanszírozás azonban sajnos azt is jelenti, hogy azok az egyébként erős magyar vállalatok, amelyeknek forintban keletkeznek a bevételeik, nehéz helyzetbe kerülnek. Náluk egy eurós finanszírozási konstrukció nem a biztonságot, hanem a rizikót növeli.

– Milyen megfontolások alapján választanak autókat azok a vállalatok, akik flottaszolgáltatást vesznek igénybe?

– A vállalatok jóval kevésbé érzékenyek az árra. Azt szoktuk mondani, hogy az autó az egyik legértékesebb cafeteriaelem. A cégek ilyenkor például azt mérlegelik, hogy ezzel a juttatással erősíteni tudják a munkatársaik lojalitását. Szembehelyezik ezzel a kiadással, hogy mennyibe kerülne közterhekkel, vagyis adókkal, járulékokkal együtt, ha fizetésemeléssel próbálnák ugyanezt elérni. Mi azt tapasztaljuk, hogy a céges kocsi használata töretlenül népszerű Magyarországon. Ez vélhetően a kis- és középvállalatokra is érvényes, bár a mi cégünk csak ennél a kategóriánál nagyobb vállalatoknak biztosít autóflottákat.
Ehhez egyébként kapcsolódik a finanszírozás is. Egy flottaüzemeltetőnél – különösen, ha munkára használt autókról, például szervizkocsikról is szó van – kézenfekvő finanszírozás a lízing. Egy magánszemély más időtávra tervez, esetükben eltérő az éves autóhasználat, ők ritkán vágnak bele  egy ilyen pénzügyi konstrukcióba. Ugyanakkor a cégeknél, amelyekkel dolgozunk, nem csupán pénzügyi döntés egy flotta igénybevétele. Gondoljon bele! Egy átlagos modell a mi piacunkon flottakedvezménnyel együtt sem úszható meg 10 millió forintnál olcsóbban. Ebből kell mondjuk tíz darab, ami már százmilliós beruházás. Ennyi pénzt akkor fordít egy vállalat a core tevékenysége helyett erre a célra, ha ennek az autóhasználatnak van egy alapos indoka. Ha megvan a helye a vállalati kultúrában.

– Nézzük a flottaüzletet a szolgáltató oldaláról! Az önök cégének mik a fő jellemzői? Hogyan tudnak versenyre kelni a nagyobb, banki hátterű, multinacionális cégekkel, flottaszolgáltatókkal?

– Az a legfontosabb, hogy teljesen magyar tulajdonú, szakmai alapon szerveződött társaságról van szó. Büszkék vagyunk a függetlenségünkre. Ez három dologban mutatkozik meg. Az egyik, hogy nem vagyunk egy pénzintézet vállalkozása. Így nem vagyunk elkötelezettek egy bizonyos bank iránt. A másik, hogy nem egy nagy ügyfélre tettünk fel minden lapot, például egy olyanra, amely túlnyomó részben állami megrendelésekből él. Végül, a különböző márkáktól sem függünk. Azt a logikát követjük ezen a téren, hogy az ügyfeleinkre bízzuk, milyen autókat választanak a flottájukba.
Szerintünk az is fontos, hogy az iparági átlagnál nagyobb mértékű a saját tulajdon a cégnél. Az általunk nyújtott autók felénél háttérfinanszírozást sem vesz igénybe a Fleetconcept. Ez pedig jelentős saját vagyont jelent, ami a stabilitás miatt kulcskérdés.

– Melyik márkát emelné ki mégis, ha meg kellene neveznie egyet, amely többet hozott az elmúlt években, mint amit vártak tőle?

– Több márkát lehetne megemlíteni, de mondjuk az utóbbi időszakot nézve érdemes a Suzuki példáját bemutatni. Egyrészt nagyon jó az az ajánlati rendszer, amivel támogatják a termékeiket. Másrészt az elmúlt hét-nyolc évben ki tudtak lépni abból a körből, hogy csak magánautóként gondoljunk rájuk. A cégkultúrájukban komoly változás történt. Úgy látom, ügyesen ráéreztek arra, hogyan lehetne úgy módosítani a modellportfóliójukat, hogy azok részei céges gépkocsikként is szóba kerülhessenek.
Nyilván ma is vannak olyan típusaik, amelyek inkább a magánszemélyeknek érdekesek, viszont megjelentek olyan autók is, amelyeket már flottaszempontok szerint is lehet értékelni. E mögé tettek egy nagyon komoly flottatámogatási rendszert. Itt nem feltétlenül csak az árazásra kell gondolni, hanem egy jelentős szakmai stábra is, ami sok támogatást kínál azoknak a cégeknek, lízingcégeknek, végfelhasználó vállalatoknak, amelyek beveszik a Suzukit a portfóliójukba. Ez így már egy komplett csomag, amivel elkezdtek teret hódítani. Ez a számokon is látszik. Úgy tudom, ma már az ő eladásaik többségét is a céges értékesítés teszi ki. Ezt a fajta imázsváltást egyébként korábban a Skoda és a Kia tudta nagyon jól megcsinálni, mindketten jól szerepelnek a flottapiacon. Ugyanakkor vannak olyan márkák, amelyek korábban komoly erőforrásokat fordítottak erre, de mára felhagytak vele. 

– Mik a tapasztalataik a megbízhatóságról?

– Szakmailag kicsit talán máshogy látjuk, melyik modellt  tekinthetjük megbízhatónak vagy sem. Az országos szervizháttér nagyban befolyásolja, hogy milyen kép alakul ki egy márkáról a megbízhatóság szempontjából. Játsszunk el a gondolattal, hogy létezik egy olyan márka, amelynek gyártmányai szinte sose romlanak el, de csak egyetlen szervize van Magyarországon. Ez az autó is olajcserére szorul és néha azért mégis elromolhat. Ha egy helyre lehet elvinni, akkor ott időpontot kell kérni, sorban kell állni. Ezt egy magánszemély, akinek a szerelme az autója, adott esetben vállalhatja, de a cégeknél ez a forgatókönyv kivitelezhetetlen.
A flottákhoz olyan márkák kellenek, amelyek megbízhatóak, a rendszeres szervizelésüket könnyen meg lehet oldani, azaz az adott márkának sok szervize van, amelyekben a javításokat elfogadható áron el lehet végeztetni.

- Ha már matek, mi a helyzet a villanyautókkal? Egy brüsszeli környezetvédelmi nonprofit szervezet, a Transport Environment bírálta az európai flottapiacon érdekelt lízingcégeket, hogy nem sokat tesznek az elektromos átállásért, azaz nem finanszíroznak kellően sok tisztán elektromos meghajtású gépkocsit. Miért?

- Azért, mert mi nem nonprofit szervezet vagyunk. Megcsináljuk az üzemeltetési kalkulációt mindenféle autóra, aztán az ügyfél választ. Ha az elektromos autónál többe kerül a finanszírozás, a cégnek igencsak elkötelezettnek kell lennie a környezetvédelem iránt, hogy bevállalja a plusz költséget.
Ez nem azt jelenti, hogy bizonyos feladatok esetén, ne lennének jók az elektromos járművek. Például, ha egy vállalkozásnál a legtöbb flottás kocsi a városban, elővárosban 100-200 kilométert fut, akkor jó megoldás lehet a villanyautó. Különösen, ha a telephelyen töltőket telepítenek. Ugyanakkor ez a vállalat attól függetlenül fogja ezt a megoldást választani, hogy a vezetői mennyire környezettudatosak. Azért fognak így dönteni, mert olcsóbban megoldható velük a flottaautókra váró feladat.