5p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

December 14-én ülésezik az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC), ahol eldöntik, eltörlik-e végül a 2015-ben hozott, az internet szabadságát szavatoló törvényt. A széna egyelőre nem áll jól, a bizottság elnökének, Ajit Painak ugyanis feltett szándéka átszabni az internetes szabályozást. Ennek hatása azonban nem csak Amerikára korlátozódik majd. Jöhet a fizetős YouTube, Facebook és társai? Ha keresztülverik, ez lesz a jövő.

Van egy régi mondás, amely szerint, ha Amerika tüsszent, az egész világ náthás lesz – ez az internetszabályozást illetően sincs másképp. Alig két évvel ezelőtt parázs viták zajlottak az internet szabadságáról, akkor az FCC (Federal Communications Commission) úgy határozott az – egészen mostanáig érvényben lévő – szabályozásban, hogy az internetszolgáltató vállalatok csupán közösségi szolgáltatók, és nem információt szolgáltatnak. Ennek igazából mindenki örült, legalábbis a felhasználók és a tartalomszolgáltatók, míg az internetszolgáltatók számára igazából azon kívül, hogy nem szedhettek plusz adót, nem változott igazából semmi.

Alig egy héttel ezelőtt azonban ismét leporolták az ügyet, és az FCC elnöke, Ajit Pai mindenre kész annak érdekében, hogy ezúttal keresztülverje a kérdést a kongresszuson és a világon. Elnökként ugyanis gyakorlatilag vétójoga van annak tekintetében, hogy hatályon kívül helyeztesse a 2015-ös Net Neutrality (független internet) törvényt, és megadja a lehetőséget a szolgáltatóknak arra, hogy adott esetben plusz adókat vagy díjakat rójanak ki az előfizetőkre, attól függően, hogy milyen tartalmakat látogatnak, sőt: ha úgy tetszik, akár le is tilthatnak elérési útvonalakat, így könnyen lehet, hogy ilyen kép fogadja majd a látogatókat:

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Képzeljük el az internetet, mint egy autópályát. Amikor matricát veszünk rá – vagyis előfizetünk az internethasználatra –, akkor gyakorlatilag szabadon barangolhatunk rajta, mivel csak az „úthasználatért” fizetünk, nem azért, hogy egy-egy kapunál lehajtsunk az elérni kívánt tartalomhoz. Erről szól a szabad internet: az internetszolgáltatótól csupán a lehetőséget, a jogot vesszük meg arra, hogy használhassuk az internetet egy fix díjért cserébe, abba azonban nincs beleszólásuk, hogy ezután mi milyen tartalmakat látogatunk.

A most felvetett szabályozás gyakorlatilag lehetőséget adna az autópálya fenntartóinak – vagyis az internetszolgáltatóknak – hogy minden egyes lehajtóhoz plusz kapukat szereljenek fel, ahol csak bizonyos díj befizetése után hajthatnánk le, vagy akár meg is akadályozhatnák bizonyos tartalmak elérését.

Ezáltal azok a vállalatok, akik adott esetben partneri kapcsolatban állnak egy internetszolgáltatóval, megúszhatnák a fizetést, míg a többi tartalomszolgáltatóra gyakorlatilag plusz adót vethetnének ki, vagy adott esetben korlátozhatnák a tartalom elérési sebességét is – mintha lenne kapaszkodó és gyors sáv egy autópályán. Ennek értelmében könnyen megjelenhetne a fizetős Facebook, YouTube, Twitter, Tumblr, és társai, az árakat pedig adott esetben a politikai és a gazdasági szél fújná – attól függően, hogy valaki épp „benne van-e a belső körben” vagy sem. Akik pedig eddig is fizetősek voltak - mint például a Spotify - onnan tartalmak tűnhetnének el vagy válhatnak elérhetetlenné, attól függően, hogy az az adott szolgáltató ízlésére való-e vagy sem.

Sorban állnak a cégek

Természetesen már a felvetés maga óriási vihart robbantott ki az Egyesült Államokban, sorban születnek a figyelemfelhívó akciók, rengetegen gyűjtenek aláírást, sőt, buzdítják az állampolgárokat, hogy akár telefonon hagyjanak üzenetet a kongresszus tagjainak, nehogy véletlenül rábólintsanak a határozatra. A Reuters cikke szerint maguk a tartalomszolgáltatók is kiveszik a részüket a lobbizásból –  hisz ez érdekük –, így többek között a Twitter, az AirBnb, a Reddit, a Tumblr, a művészpiac Etsy, az Inc és a Shutterstock is kérte Ajit Pai-t, hogy tegyen le a tervéről és ne szavazza meg az új módosítást. Pai-t egyébként januárban nevezte ki Donald Trump az FCC élére.

Pai szerint ugyanakkor a cégek csak hasznot akarnak húzni az ingyenességből, meglátása szerint – például a Twitter – „tobzódott” az elmúlt két évben, mivel nem kellett fizetniük azért, hogy használhassák az internetet. Meglátása szerint a módosítás igazából „fair”, mivel így sápot szedne a milliárdos árbevételű cégektől azért, hogy használhassák az internetet. Csak összehasonlításképp: Finnországban például 2010 óta alanyi jogon jár az internet.

Európai vagyok - mit érdekel ez engem?

Emlékezzünk: ha ők tüsszentenek, mindenki náthás lesz. Mivel számos nagyvállalat székhelye az Egyesült Államokban van, könnyen lehet, hogy a világ más tájain élőkre is bizonyos mértékig kiterjesztik a korlátozásokat, sőt: adott esetben a többi ország is vérszemet kaphat, és maguk is szigorúbb szabályozásnak vethetik alá az internetet.

A savetheinternet.com szerint ha a mostani tervezetet elfogadják, az internetszolgáltatók szűrhetik például majd a politikai tartalmakat, véleményeket - például úgy, hogy elérhetetlenné teszik az oldalakat vagy IP címeket. Sokak számára az internet az egyetlen lehetőség, hogy szabadon véleményt formálhassanak, vagy kifejezésre juttathassák a jogaikat, igényeiket, véleményüket – elég csak a marginalizált csoportokra gondolni, vagy épp az elnyomó országokban élőkre, akiknek az internet az egyetlen kapcsolata a világgal. Pai víziója nem csak a tájékozódáshoz való jogot, de a véleményformálás szabadságát is sérti. Röviden: ha az internet elesik, úgy egy diktatórikusabb, korlátoltabb világ vár ránk. Azt pedig senki sem szeretné.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Homályos kezdés, világosabb folytatás
Privátbankár.hu | 2024. november 7. 15:47
Az ESG előnyei lassan körvonalazódnak.
Vállalat Milyen a 4iG jövőre induló új, One márkája?
Privátbankár.hu | 2024. november 6. 16:09
Mi a közös a márka új nagykövete, Majka és a már korábabn csatlakozó Szilágyi Áron sikerreceptjében?
Vállalat Keserédes számokat jelentett a Zwack
Privátbankár.hu | 2024. november 5. 15:31
Javuló bevételei ellenére csökkent a Zwack profitja.
Vállalat Itt az olcsó hitel a vállalkozásoknak, de ki is tudják használni?
Privátbankár.hu | 2024. november 4. 17:28
Mától igényelhetők a 3,5 százalékra csökkentett Széchenyi Kártya Program beruházási hitelei.
Vállalat Óriásbevásárlást hajtott végre az egyik hazai nagybank gazdája
Privátbankár.hu | 2024. november 4. 16:56
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Romania többségi részvénycsomagját.
Vállalat Most bánhatja Orbán Viktor, hogy kiszálltak ebből a bankból
Privátbankár.hu | 2024. november 4. 14:41
Javuló eredményprofillal zárta az idei első kilenc hónapot az Erste, amelyben éveken át birtokolt 15 százalékos részesedésétől tavaly vált meg az állam.
Vállalat Mi isszuk meg a levét annak, hogy a kormány packázik a bankokkal
Privátbankár.hu | 2024. november 4. 13:43
A tranzakciós illetékek jelentős növekedése miatt megkezdődött a díjemelés a pénzintézeteknél.
Vállalat Elképesztőt lépett a kínai autógyártó, a világ csak kulloghat utána
Privátbankár.hu | 2024. november 3. 16:58
Már több mint 900 ezre dolgoznak a BYD-nak.
Vállalat Kétszer annyiba kerül egy német munkás a Volkswagennek, mint más európai országokban
Privátbankár.hu | 2024. november 3. 15:37
Karácsonyi pénz, nyaralási támogatás, autóvásárlási kedvezmény... Most költségeket kell csökkenteni.
Vállalat Ekkora fizetésemeléssel elégedett lenne? – a Boeing sztrájkoló munkásai hétfőn szavaznak róla
Privátbankár.hu | 2024. november 1. 15:11
A sztrájkoló Boeing szakszervezet támogatja a négy évre elosztott 38 százalékos béremelési ajánlatot.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG