A magyar vállalati export helyzetéről, lehetőségeiről szervezett konferenciát a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Gazdaságelemzési Központja. Bár az ágazat hosszú ideje inkább árnyéka önmagának és idén sem valószínű, hogy pozitívan járulna hozzá a GDP-hez, az export dominanciája felbecsülhetetlen. 2019 óta az értéke a másfélszeresére nőtt: 109,1 milliárd euróról 146,88 milliárd euróra – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Fotó: MGFÜ Gazdaságelemzési Központ
„Az export súlyát jól jelzi, hogy a kivitel GDP-hez viszonyított részaránya rendszerint meghaladja a 80-85 százalékot. Az elmúlt évben a 89 százalékot is átlépte” – mondta el Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe tartozó HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója.
Magyarország tavaly a teljes termékexportjának 28 százalékát bonyolította le a térségen kívüli államokkal és 72 százalékát az Európai Unió országaival. Az EU-n belül messze Németország a legnagyobb kereskedelmi partnerünk (24,2 százalékkal), majd Románia (5,1 százalék) és Lengyelország (4,7 százalék) következnek.
A keleti nyitás viszont, úgy tűnik, falakba ütközött. Az öt legfontosabb, EU-n kívüli exportpiacunk egyike sem a Távol-Keleten található. Az első helyen, 5 százalékos részaránnyal az Egyesült Államok áll, majd az Egyesült Királyság jön 4,2, ezt követően pedig Ukrajna 2,2 százalékkal. Utána következik Szerbia és Törökország.
A teljes cikkből kiderül, hogy a Magyarországon működő kkv-k hány százaléka van jelen a külpiacokon. De arról is olvashatnak, hogy a folyamatos gazdasági válságok hogyan hatnak a hitelfelvételre és miért profitálhatunk az ellátási láncok átalakulásából.
Az ukrán akciókra adott válaszcsapásnak nevezte a budapesti orosz nagykövetség csütörtökön a Kárpátalja ellen indított előző napi orosz támadásokat. 
