Talán az alapítás, vagyis 1971 óta eltelt évtizedeknél is fontosabb lesz a Starbucks életében a következő hat esztendő. Élesedő verseny közepette kell otthon, az amerikai piacon és Ázsiában helytállni, miközben Európában egyebek mellett a prémium termékekkel operáló olasz és más márkák is folyamatosan bővítik a saját hálózatukat.
Pár napja jelentette be a világcég, hogy 2030-ig 17 ezer új egységet szeretne nyitni, ami napi átlagban nyolc új üzletet jelent. A vállalat a márka további erősítése mellett sok időt és pénzt akar fordítani a digitális üzletmenetére, annak javítására.
Jelenleg mintegy 38 ezer kávézó viseli ezt a nevet a világban. A következő hat évben 55 ezerre növelik a hálózat méretét úgy, hogy az Egyesült Államokban 16 300-ról 20 ezerre hízik az üzletek száma.
„A 17 ezres bővülés közel kétszerese annak, amit az elmúlt öt évben elértünk. Valóban globális hálózatunk lesz és a 86 országban, ahol jelen vagyunk-leszünk, mindenütt a többcsatornás értékesítést akarjuk megvalósítani” – vázolta az óhajtott célt Michael Conway, a csoport nemzetközi terjeszkedésért felelős elnöke, akit a Bisnow üzleti portál is idézett.
Természetesen az áramvonalasítás, ahogy manapság az amerikai üzleti körökben hívják, kötelező lecke a Starbucksnak is. Lefordítva ez elsősorban a költségek jelentős csökkentése, a cég esetében ez most legalább hárommilliárd dollár 2027-ig. Ennek döntő részét az üzleteken kívüli értékesítés során akarják elérni. Legalább félmilliárd dollárt fognak költeni a technológia megújítására, a logisztika korszerűsítésére és külön összpontosítanak a hideg italokra.
Pénzügyileg az a terv, hogy az egy órára jutó 2020-as bevételt 2025-re megkétszerezzék, ennek érdekében felpörgetik az alkalmazottak továbbképzését. Ezt segítheti, hogy még szorosabb együttműködést fognak kialakítani az Apple és a Microsoft világcégekkel a digitális jelenlét színvonalának javítása érdekében.
Az egyes üzletformátumok előtérbe kerülnek. Finomhangolás lesz, tehát lesznek olyan boltok, amelyekben csak a helyszínen lehet fogyasztani, kényelmes környezetben és olyanok is, amelyek emellett az autósokat is kiszolgálják, egy harmadik értékesítési forma az átvételi pont, a negyedik pedig a házhoz szállítás.
Mindez persze erős internetes fejlesztéseket feltételez. A marketinges vezetők szerint ezzel a variációs rendszerrel új közönséget is elérhetnek és azokban a városokban is növelhetik a forgalmat, ahol már jelen vannak, de csak a hagyományos üzletformával. Egy felújítási programot is elindítanak, az nyilvánvalóan merészebb, modernebb belsőket céloz meg és még több helyi élményt, akár digitálisat is.
Eközben Magyarországon
Öt évvel ezelőtt csak 27 üzletet működtetett a hálózat Magyarországon, honlapja szerint jelenleg 42-t. Túlnyomó részük Budapesten van, de Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Székesfehérváron is találkozhatunk vele. Főleg bevásárlóközpontokban telepedett meg, akárcsak a versenytársak, a Cafe Frei vagy a Costa és a prémium vendégkörre építő Cafe Vergnano, utóbbi kettő a Coca-Cola HBC vállalkozása. A Frei Tamás nevével fémjelzett és most 68 egységnél tartó magyar hálózat abban is különbözik a Starbuckstól, hogy sok irodaház földszintjén és egyes Libri boltokban, úgynevezett shop-in-shop formában is jelen van. A Starbucks későbbi itthoni bővülése elsősorban plázákban, sétálóutcákban és irodaházakban valószínű, akár vidéken is.
A Starbucks a termékvonalakat is szeretné bővíteni, a kínálat 85 százalékát adó kávé és kávés italok mellett további organikus élelmiszereket dob a piacra. Ezen kívül bevezeti az egész nap kapható reggeliket és az ugyancsak bármely órában vásárolható snack-menüket. A törzsvásárlói programban most közel 75 millióan vesznek részt, ezt is megduplázná a vállalat.
A Starbucks külső partnereket is bevont ebbe a programba, a Delta légitársasággal évek óta üzletel. Egyelőre nem mondta meg a cégvezetés, hogy melyik szállodalánccal akarja növelni a hűségprogramban résztvevő külső partnerek számát, de ez várhatóan öt-hat hónapon belül kiderül. A két fent említett technológiai óriáson kívül az Amazonnal is szerződést kötött, hogy az egyes üzletek belsejét is hangulatosabbá, izgalmasabbé tegye, bár azt nem fejtették ki, hogy miben áll az az izgalom.
Közös listát és elvet alkalmaznak. 
