|
| Virgin Galactic/Mark Greenberg |
A nemes cél
16 hónapja történt a baleset, melynek során a pilóta is meghalt. Ez azonban a kísérletekhez hozzátartozik, majdhogynem meg kell erőszakolni a fizikát, hogy létrejöhessen egy olyan repülési forma, ami sokkal olcsóbb az eddig az államok által finanszírozott és fenntartott űrhajózásnál.
A megoldandó feladat ugyanis az, hogy úgy érjen el a jármű megfelelő magasságot (nagyjából 100 km a földfelszíntől, ami már a világűr élményét nyújtja), hogy az ne érje el a szökési sebességet. A szökési sebességhez ugyanis elképesztő mennyiségű üzemanyag kell, óriási gyorsulás lép fel menet közben, amit az átlagos emberi szervezet nehezen bír el. Ugyanakkor szükség sincs rá, mivel nem az a cél, hogy a jármű Föld körüli pályára álljon, hanem az, hogy pár percre elérje az áhított magasságot.
A fizika határai
A repülőgép üzemmód itt már nem jöhet szóba, hisz 100 km magasan már csak egymilliomod része a légkör sűrűsége a földfelszíninek, amiben nem tud megkapaszkodni a repülő szárnya, hisz alig lézeng 1-1 levegőmolekula. A repülők legfeljebb 25 km magasságon tudnak üzemelni. Így aztán valamiféle köztes megoldást kell találni, az indítás úgy történik, mint egy repülőnél (vagy eleve repülő viszi fel 10 km-ig az űrjárművet), és ott kell begyújtani egy rakétahajtóművet, ami egy ballisztikushoz hasonló pályára viszi azt.
Ezzel rengeteget kell dolgozni, hogy összejöjjön, de most már van Branson mellett még 3 vállalkozó, aki külön-külön dolgozik az ügyön, így előbb-utóbb azért kisül belőle valami. Ők a teslás Elon Musk, az Amazon-főnök Jeff Bezos és a microsoftos Paul Allen. Sir Richard Branson most kiheverte a gyászt, és teljes erővel visszaszáll a programba. A Virgin Galactic ma bemutatja a SpaceShipTwo nevű járművet, amely 6 utast szállíthat, 2 pilótája van, és 5 percet tölthet a világűr határán, elérve a 100 km-es magasságot.
A csorba kiküszöbölve, irány az űr
A Reuters szerint a 16 hónappal ezelőtti baleset a pilóta hibájából következett be, de valójában egy igen bonyolult feladatot kellett volna megoldania. Az új tervezésben ez a lépés már automatikusan vezérelt, nem kell a pilótának beavatkoznia. Az előző típusból már öt elkészült a baleset időpontjára, így ezek most teljes átalakításra szorulnak.
A tervezés és a kísérletezés költséges folyamat, de kedvező, hogy a sikeres vállalkozók saját forrásaikat vonják be, emellett képesek tőkét is gyűjteni a vállalkozásokhoz. Branson londoni cégbirodalma, a Virgin Group az Aabar Investments nevű Abu Dhabi kormánycéggel együtt invesztált 500 millió dollárt a Virgin Galactic cégbe.
A Virgin Galactic már árulja a jegyeket az űrutazásra, kissé optimistán, ugyanakkor ez is egy tőkebevonási forrás a munkálatokhoz. Az ár 250 ezer dollár, akárhogy is nézzük, ez még nem az átlagemberre van méretezve, úri huncutságnak viszont már jó. 700-an már jelentkeztek is, és a kasszához járultak. Ez 175 millió dollár, nem kis összeg. és persze ha a dolog működik, később már jóval olcsóbban is üzemeltethető lesz a légijármű, és sokkal szélesebb rétegek utazhatnak majd.
A jelent derűsebben, a jövőt borúsabban ítélik meg a gazdasági szereplők. 
