6p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

A járvány az iparban is felfordulást okozott, sokan arra számítanak, hogy a nagy cégek visszahozzák Európába a termelést. Az egyik kézenfekvő új bázis Magyarország lehet. Megmutatjuk, mi szól mellettünk és mi ellenünk.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nyár derekán egy nyilatkozatában azt hangsúlyozta, számos gyár bezárt, de egyáltalán nem kézenfekvő, hogy a vállalatok ezeket a létesítményeket egytől egyig megnyitják, hanem a döntési opciók között van az is, hogy a már létező, máshol található gyáraikba viszik át a termelést. Így ebben a kapacitás-újraelosztási versenyben Magyarországnak kifejezetten jó esélyei lehetnek, hiszen vonzó beruházási célpont – mondta a magyar miniszter. Nem ő volt az egyetlen hazai politikus, aki jó esélyt látott arra, hogy a járvány miatt átrendeződő termelési struktúrában Magyarország pozíciói javuljanak.

Sőt nem csak a hazai politikusok, de számos nemzetközi gazdasági szakértő is úgy látta korábban, hogy egy ilyen folyamatnak Magyarország a haszonélvezője lehetne. A Német Gazdaságkutatóintézet (IW) is kora tavaszi elemzésében azt feltételezte, hogy hosszútávon átrendeződhet a makroökonómiai környezet, átalakulhatnak a beszállítói láncok, a Kínába települt vállalatok termelésüket visszahozhatják Németországba és az Európai Unióba.

Új helyzetet teremtett a járvány

A probléma az, hogy hiába gondolja számos szakember, hogy a multinacionális nagyvállalatoknak az általában Kínában végződő hosszú beszállítói láncokat meg kellene vágni. Az ilyen irányú tervek végrehajtása közel sem olyan egyszerű, hiszen rengeteg dolgot újra kell tervezni a beszállítói láncok kapcsán, így a logisztikai kapacitástól a munkaerőszükségleten át a költségekig tucatnyi nyitott kérdés merül fel.

Utóbbiak, vagyis a termelés visszatelepítésének a költségeit vizsgálta a Bank of America (BofA) új kutatása. A tanulmány szerint az olyan külföldi cégeknek, amelyek a koronavírus nyomán kívánják gyártási folyamataikat Kínán kívülre helyezni a következő öt évben 1000 milliárd dolláros pluszköltséggel kell szembesülniük. Érdekesség, hogy a BofA még a világjárvány előtt azt állapította meg, hogy elindult a vállalatok részéről egy új megközelítés. Szerintük már akkor látszódtak jelei annak, hogy a nagy multinacionális cégek a korábbi évtizedek folyamataival szemben a globalizációtól egy lokalizáltabb megközelítés felé kívánnak elmozdulni az ellátási láncok vonatkozásában. Igaz, ennek egyik fő mozgatórugója a 2019-es év egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eseménye, az USA és Kína közötti kereskedelmi háború volt. Emellett ugyanakkor felmerültek már akkor is kisebb priritással száma vett érvek, mint az ellátásbiztonság, a nemzetbiztonsági kérdések, vagy éppen az éghajlatváltozás.

Új tanulmányukban a BofA elemzői is annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a koronavírus-járvány komoly hatással lehet az eddigi folyamatokra. Ők is azon a véleményen vannak, hogy emiatt megfordulhat az a korábbi több évtizedes gyakorlat, amely keretében az Egyesült Államokból és Európából áthelyezték a cégek a termelésüket Kínába.

Sokba kerülne

A BofA szerint az egyik legnagyobb akadályt a költségek jelenthetik. Amennyiben az amerikai és európai fogyasztókat kiszolgáló termelést elhoznák Kínából, az az érintett vállalatok számára a következő öt évben - mint említettük - 1000 milliárd dolláros pluszköltséget jelentene. Az elemzők szerint ez valószínűleg 70 bázisponttal csökkentené a saját tőke megtérülését és 110 bázisponttal a szabad cash-flow-fedezetet. A tőzsdén forgó vállalatok esetében a befektetők mind a saját tőke megtérülését, mind a szabad cash-flow fedezetet kiemelten figyelik: többek között ezek jelzik a társaságok jövedelmezőségét és azt a képességét, hogy a napi működését képes-e finanszírozni. Számos a tőzsdei értékítéletnek erősen kitett vállalat esetén így kérdőjelek merülhetnek fel az elkötelezettséget illetően.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a vállalatok lemondanak a termelés áthelyezésről azzal együtt, hogy a negatív hatások szignifikánsak, de nem kizáróak. Mellette is vannak ugyanis érvek, amely miatt a vállalatok érintettjei egyértelműen pozitívnak gondolják az ilyen lépéseket. A felmérés szerint a fogyasztók, az alkalmazottak és az állami szereplők is támogatják azokat a vállalati törekvéseket, amelyeket a termelés visszahelyezése érdekében hoznak. Ha ez a fogadó országok részéről anyagiakban is megmutatkozik (legyen szó közvetlen támogatásról, vagy akár adókedvezményekről), akkor ez összességében már a részvényesek és a menedzsment számára is kellően motiváló lehet a szakértők szerint. Persze a fogyasztói elvárások is sokat tudnak nyomni a latba: ha a világban fokozódik a kelet-nyugati szembeállás, akkor részükről is felerősödhet az elvárás, hogy az ellátási láncok egy részének a nemzeti határokon belülre kellene költöznie, vagy ennek hiányába legalább szövetségesnek tekintett országokba kellene termelni.

Ne a kényszer mozgassa a cégeket

Az ügyben megszólalt a napokban Paul Donovan, az UBS Global Wealth Management főigazgatója is, aki annak a véleményének adott hangot, hogy az adminisztratív akadályok, a vállalatok kényszerpályára állítása csak látszólag jelentenek jó megoldást. A Donald Trump által kirobbantott kereskedelmi háború, amelyben az elnök számos termék vámtételét emelte meg, annak ellenére sem hozott tömeges visszatelepülést, hogy az állami sarcok esetenként érzékenyen érintették a vállalatokat.

Ezek azonban rövid távon azzal jártak, hogy csökkent a vállalatok haszonkulcsa, ami idővel rontja a hatékonyságukat. Hosszabb távon pedig, ha a terheket áttolják a fogyasztókra az az inflációs nyomás növekedését eredményezi.

Mivel a szakértő szerint ezek vagy mikro, vagy makroszinten eredményeznek károkat, ezért sokkal jobb, ha a vállalatok önként, jólfelfogott érdekeik alapján döntenek a termelés visszatelepítéséről. Ráadásul a jobban képzett munkavállalók, a fejlettebb infrastruktúra révén ilyen esetben magasabb fokú digitalizáltság mellett folyhat a termelés. Ez pedig ellensúlyozhatja a magasabb bérköltséget és végső soron a vállalatok működése eredményesebb lehet.

A fentiek alapján tehát azt feltételezhetjük, hogy a magyar gazdaság a termelés relokalizálásából akkor profitálhat, ha a potenciális befektetőknek jó infrastukturális feltételek mellett kellő számú képzett munkaerőt is tud biztosítani. Ha pedig ezek rendelkezésre állnak, akkor a végső lökést pedig a beruházási támogatások adhatják meg.

Címkék: Vállalat Járvány
A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat 100 ezer forintot ígérnek adathalászok egy hazai bank nevében
Privátbankár.hu | 2025. május 1. 14:08
Újabb átverés terjed.
Vállalat Önt is érintheti – fontos változások jönnek egy nagy hazai banknál
Privátbankár.hu | 2025. május 1. 10:25
Megújulnak az OTP Bank digitális szolgáltatásai, július 1-től jelentős változások lépnek életbe a lakossági digitális szolgáltatásokban – közölte a bank vállalati kommunikációs csoportja csütörtökön.
Vállalat Csökkent az MVM Csoport nyeresége, de így is elégedettek
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 13:57
A csoport nyeresége éves összevetésben 12 százalékkal mérséklődve 324 milliárd forintra csökkent tavaly. 
Vállalat Német cég újranyit egy gyárat Romániában
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 13:39
A romániai Podariban található bioetanol gyár tavaly húzta le a rolót. 
Vállalat Így reagált a Hell a kormány döntésére
Privátbankár.hu | 2025. április 29. 19:46
A cég 60 országban forgalmazza termékeit.
Vállalat A magyar Erste Bank 110 milliárd forint osztalékot fizet ki az osztrák anyavállalatának
Privátbankár.hu | 2025. április 29. 19:31
Jó évük volt.
Vállalat Százmilliókból fejlesztené birodalmát a Lidl
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 13:20
A diszkontláncnak a briteknél vannak nagy tervei.
Vállalat Távoli országban keres új lehetőségeket a 4iG
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 16:26
Az együttműködés az űrt érinti.
Vállalat Örülhetnek a részvényesek: mennyi osztalékot fizet a Mol?
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 15:38
Lezajlott a Mol közgyűlése.
Vállalat Elon Musk is szívhatja a fogát – már készül az uniós bírság?
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 17:43
A techcégek bírságolásának még nincs vége.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG