TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A járvány az iparban is felfordulást okozott, sokan arra számítanak, hogy a nagy cégek visszahozzák Európába a termelést. Az egyik kézenfekvő új bázis Magyarország lehet. Megmutatjuk, mi szól mellettünk és mi ellenünk.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nyár derekán egy nyilatkozatában azt hangsúlyozta, számos gyár bezárt, de egyáltalán nem kézenfekvő, hogy a vállalatok ezeket a létesítményeket egytől egyig megnyitják, hanem a döntési opciók között van az is, hogy a már létező, máshol található gyáraikba viszik át a termelést. Így ebben a kapacitás-újraelosztási versenyben Magyarországnak kifejezetten jó esélyei lehetnek, hiszen vonzó beruházási célpont – mondta a magyar miniszter. Nem ő volt az egyetlen hazai politikus, aki jó esélyt látott arra, hogy a járvány miatt átrendeződő termelési struktúrában Magyarország pozíciói javuljanak.

Sőt nem csak a hazai politikusok, de számos nemzetközi gazdasági szakértő is úgy látta korábban, hogy egy ilyen folyamatnak Magyarország a haszonélvezője lehetne. A Német Gazdaságkutatóintézet (IW) is kora tavaszi elemzésében azt feltételezte, hogy hosszútávon átrendeződhet a makroökonómiai környezet, átalakulhatnak a beszállítói láncok, a Kínába települt vállalatok termelésüket visszahozhatják Németországba és az Európai Unióba.

Új helyzetet teremtett a járvány

A probléma az, hogy hiába gondolja számos szakember, hogy a multinacionális nagyvállalatoknak az általában Kínában végződő hosszú beszállítói láncokat meg kellene vágni. Az ilyen irányú tervek végrehajtása közel sem olyan egyszerű, hiszen rengeteg dolgot újra kell tervezni a beszállítói láncok kapcsán, így a logisztikai kapacitástól a munkaerőszükségleten át a költségekig tucatnyi nyitott kérdés merül fel.

Utóbbiak, vagyis a termelés visszatelepítésének a költségeit vizsgálta a Bank of America (BofA) új kutatása. A tanulmány szerint az olyan külföldi cégeknek, amelyek a koronavírus nyomán kívánják gyártási folyamataikat Kínán kívülre helyezni a következő öt évben 1000 milliárd dolláros pluszköltséggel kell szembesülniük. Érdekesség, hogy a BofA még a világjárvány előtt azt állapította meg, hogy elindult a vállalatok részéről egy új megközelítés. Szerintük már akkor látszódtak jelei annak, hogy a nagy multinacionális cégek a korábbi évtizedek folyamataival szemben a globalizációtól egy lokalizáltabb megközelítés felé kívánnak elmozdulni az ellátási láncok vonatkozásában. Igaz, ennek egyik fő mozgatórugója a 2019-es év egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eseménye, az USA és Kína közötti kereskedelmi háború volt. Emellett ugyanakkor felmerültek már akkor is kisebb priritással száma vett érvek, mint az ellátásbiztonság, a nemzetbiztonsági kérdések, vagy éppen az éghajlatváltozás.

Új tanulmányukban a BofA elemzői is annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a koronavírus-járvány komoly hatással lehet az eddigi folyamatokra. Ők is azon a véleményen vannak, hogy emiatt megfordulhat az a korábbi több évtizedes gyakorlat, amely keretében az Egyesült Államokból és Európából áthelyezték a cégek a termelésüket Kínába.

Sokba kerülne

A BofA szerint az egyik legnagyobb akadályt a költségek jelenthetik. Amennyiben az amerikai és európai fogyasztókat kiszolgáló termelést elhoznák Kínából, az az érintett vállalatok számára a következő öt évben - mint említettük - 1000 milliárd dolláros pluszköltséget jelentene. Az elemzők szerint ez valószínűleg 70 bázisponttal csökkentené a saját tőke megtérülését és 110 bázisponttal a szabad cash-flow-fedezetet. A tőzsdén forgó vállalatok esetében a befektetők mind a saját tőke megtérülését, mind a szabad cash-flow fedezetet kiemelten figyelik: többek között ezek jelzik a társaságok jövedelmezőségét és azt a képességét, hogy a napi működését képes-e finanszírozni. Számos a tőzsdei értékítéletnek erősen kitett vállalat esetén így kérdőjelek merülhetnek fel az elkötelezettséget illetően.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a vállalatok lemondanak a termelés áthelyezésről azzal együtt, hogy a negatív hatások szignifikánsak, de nem kizáróak. Mellette is vannak ugyanis érvek, amely miatt a vállalatok érintettjei egyértelműen pozitívnak gondolják az ilyen lépéseket. A felmérés szerint a fogyasztók, az alkalmazottak és az állami szereplők is támogatják azokat a vállalati törekvéseket, amelyeket a termelés visszahelyezése érdekében hoznak. Ha ez a fogadó országok részéről anyagiakban is megmutatkozik (legyen szó közvetlen támogatásról, vagy akár adókedvezményekről), akkor ez összességében már a részvényesek és a menedzsment számára is kellően motiváló lehet a szakértők szerint. Persze a fogyasztói elvárások is sokat tudnak nyomni a latba: ha a világban fokozódik a kelet-nyugati szembeállás, akkor részükről is felerősödhet az elvárás, hogy az ellátási láncok egy részének a nemzeti határokon belülre kellene költöznie, vagy ennek hiányába legalább szövetségesnek tekintett országokba kellene termelni.

Ne a kényszer mozgassa a cégeket

Az ügyben megszólalt a napokban Paul Donovan, az UBS Global Wealth Management főigazgatója is, aki annak a véleményének adott hangot, hogy az adminisztratív akadályok, a vállalatok kényszerpályára állítása csak látszólag jelentenek jó megoldást. A Donald Trump által kirobbantott kereskedelmi háború, amelyben az elnök számos termék vámtételét emelte meg, annak ellenére sem hozott tömeges visszatelepülést, hogy az állami sarcok esetenként érzékenyen érintették a vállalatokat.

Ezek azonban rövid távon azzal jártak, hogy csökkent a vállalatok haszonkulcsa, ami idővel rontja a hatékonyságukat. Hosszabb távon pedig, ha a terheket áttolják a fogyasztókra az az inflációs nyomás növekedését eredményezi.

Mivel a szakértő szerint ezek vagy mikro, vagy makroszinten eredményeznek károkat, ezért sokkal jobb, ha a vállalatok önként, jólfelfogott érdekeik alapján döntenek a termelés visszatelepítéséről. Ráadásul a jobban képzett munkavállalók, a fejlettebb infrastruktúra révén ilyen esetben magasabb fokú digitalizáltság mellett folyhat a termelés. Ez pedig ellensúlyozhatja a magasabb bérköltséget és végső soron a vállalatok működése eredményesebb lehet.

A fentiek alapján tehát azt feltételezhetjük, hogy a magyar gazdaság a termelés relokalizálásából akkor profitálhat, ha a potenciális befektetőknek jó infrastukturális feltételek mellett kellő számú képzett munkaerőt is tud biztosítani. Ha pedig ezek rendelkezésre állnak, akkor a végső lökést pedig a beruházási támogatások adhatják meg.

Címkék: Vállalat Járvány

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat Bejelentette a Mercedes, hogy mikor állítja le egy hónapra kecskeméti gyárát
MTI | 2020. október 26. 17:53
Karbantartást végeznek.
Vállalat Új kórház nyitása csak egy a Doktor24 tervei közül
Privátbankár.hu | 2020. október 25. 17:31
Kóka János 1996-ban szerzett diplomát a SOTE-n, nevét mégsem az orvosi hivatással, hanem a politikával, jobb esetben az informatikával kötheti össze az olvasó. Lancz Róbert a Doktor24 vezérigazgatójaként az egyik legnagyobb hazai foglalkozás-egészségügyi és járóbeteg-ellátó cégcsoportért felel. Évtizedek óta együtt dolgoznak Kóka Jánossal üzlettársként a magán-egészségügyi intézmény élén. A közelmúltban a Doktor24 két külföldi befektető segítségével hajtott végre tőkeemelést. A döntés hátteréről, a hazai egészségpiac helyzetéről és a koronavírus-járvány okozta változásokról is kérdeztük a Doktor24 vezetőit.
Vállalat Útmutató az otthoni munkavégzés tökéletesítéséhez
Valkai Nikoletta | 2020. október 23. 16:20
Nehéz időszakon vagyunk túl, hiszen a Magyarországon korábban csak korlátozottan népszerű otthoni munkavégzés hirtelen általánossá vált. A veszélyhelyzetben munkavállalók százezreinek kellett hozzászokniuk az új munkarendhez. De hogyan lehet a legtöbbet kihozni a home office-ból? 
Vállalat Éttermek, kocsmák italbeszerzéseire néz rá a GVH
MTI | 2020. október 22. 18:29
Egyes beszállítók kiszorítják a kisebb magyar cégeket. 
Vállalat Költséghatékony együtt gondolkodás - energetikai megoldások vállalkozásoknak
PR | 2020. október 22. 13:19
Csökkenthetők az energetikai kiadások, nem kell aggódni az üzemeltetés miatt és nem kell többé szerelőt keresni egy hirtelen fellépő hiba gyors elhárítására azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az E.ON integrált energetikai szolgáltatásait választják. Ők olyan jövőbemutató, innovatív megoldásokat is kaphatnak, amelyekkel kiszámíthatóbb, biztosabb alapokra helyezhetik vállalkozásuk működését.
Vállalat Jövőtervezés: a harmincasok negyede semmit sem tud félretenni
Privátbankár.hu | 2020. október 22. 09:37
A járványhelyzet miatt megnőtt a biztonság és tervezhetőség iránti igény, ami az életbiztosításokba áramló pénzmennyiség növekedésében is tetten érhető. Európai összevetésben azonban még mindig jelentős a lemaradásunk nyugdíjmegtakarítások tekintetében. A MABISZ idei kampányában is a tudatos jövőtervezésre, az időben elkezdett megtakarítások fontosságára igyekszik felhívni a fiatalok figyelmét.
Vállalat Nincs értékesebb márka az Apple-nél
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 21. 15:34
Immár a nyolcadik egymást követő évben lett az Apple a világ legértékesebb márkája az Interbrand nevű amerikai tanácsadó vállalat globális rangsorában.
Vállalat 40 tonnás időzített bombák száguldoznak a magyar utakon
Privátbankár.hu | 2020. október 21. 11:09
Súlyos károkat okoz az önköltségi ár alatti fuvarozás, áll a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége által kiadott közleményben. Az MLSZKSZ szerint nincs fedezet a műszaki kiadásokra, és 40 tonnás időzített bombák száguldoznak a magyar utakon.
Vállalat A valaha volt egyik legnagyobb változás jöhet a futballvilágban
Pásztor András | 2020. október 20. 18:39
A Sky News értesülései szerint 6 milliárd dolláros pénzügyi csomagot készülnek összerakni egy Európai Premier League kedvéért. Öt angol top klub távozhat a Premier League-ből.
Vállalat Új üzleti modellre tér át Magyarországon a GSK gyógyszeripari óriás
Privátbankár.hu | 2020. október 20. 18:04
Teljesen átalakítja az európai piacait érintő üzleti modelljét a brit gyökerű GlaxoSmithKline (GSK) globális gyógyszeripari vállalat. A társaság 2021 januárjától új formában fog működni Magyarországon, de ez nem érinti a gödöllői üzemet, amihez a kormány majdnem kétmilliárd forintos támogatást adott – tudtuk meg az óriáscégtől.
hírlevél