A diszkont légitársaság már most a koronavírus előtti teljesítményének 140 százalékán pörög. Közben Máltán alapított új légitársaságot. A Wizz Air Malta elnevezésű leányvállalat az engedélyek kiadásának függvényében októberben kezdheti meg működését máltai lajstromozású repülőgépekkel. A Trend FM Nap Vendége műsorában Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója beszélt arról is, hogy az orosz-ukrán háború csak a konfliktus első két hetében vetette vissza a polgári repülést, és kiemelkedő nyári utasforgalomra számít. A Wizz Air 149 darab főleg Airbus A320 és A321-es repülőgépből álló flottát üzemeltet, amelyek átlagéletkora öt évre tehető. A következő években pedig olyan nagyvolumenű fejlesztéseken dolgozik a cég, amivel benevez a 8 órás légiutak piacára is.
Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója kérdésre megerősítette, hogy az a 4 repülőgép, amelyek a háború kirobbanásakor Ukrajnában ragadtak, még mindig ott vannak és sértetlenek.
„Három gépünk van Kijevben, egy pedig Lvivben. Figyeljük őket. Némi karbantartás után újra repülőképesek lehetnek, de egyelőre nem tartunk ott, hogy kihozzuk őket. Várjuk, hogy mikor lesz erre lehetőség, de nem akarunk kockáztatni” – kommentálta a háborús helyzet őket érintő részét a Wizz Air vezérigazgatója.
Az orosz-ukrán háború két hétig vetett vissza a légiközlekedést, utána viszont újra visszatért a repülési kedv. Az orosz és az ukrán piac viszont a háborús helyzet miatt egyelőre teljes mértékben kiesett a Wizz Air számára is. Ezzel kapcsolatban Váradi József úgy nyilatkozott, hogy ha normalizálódik a helyzet, akkor szívesen visszatérnének erre a két piacra. A diszkont légitársaság vezetője arra számít, hogy két szűk COVID-esztendő után a légiközlekedés idén újra talpra áll majd. A Wizz Air már jóval meghaladja a koronavírus előtti teljesítményszintjét, és még nagyobb teljesítményugrást várnak nyárra. Pár éven belül már 300, hosszabb távon pedig 500 repülőgépből álló flottával repülne a Wizz Air, amely a legújabb Airbus típusokkal már 7-8 órás légijáratokat is tervez.
A koronavírus-járvány berobbanásakor, 2020. áprilisában 3 százaléka repült a Wizz Air gépeknek, ugyanabban az évben, augusztusban visszamentek 80 százalékra, majd novemberben újra 10 százalékra estek vissza. 2021 nyarán újra 100 százalékra emelkedett a repülési teljesítményük, hogy aztán 2022 tavaszára már 140 százalékos szinten teljesítsen a légitársaság a 2019-es, koronavírus-válság előtti szinthez képest.
A Wizz Air vezérigazgatója élesen bírálta az európai kormányok koronavírus alatti gazdaságpolitikáját, mert a nemzeti légitársaságokat rengeteg állami pénzzel támogatták, míg a diszkont légitársaságokat nem. „Ha egy légitársaságot időnként lélegeztetőgépre kell tenni, vagy betenni az intenzív osztályra, hogy ne haljon meg, akkor annak nem életképes az üzleti modellje. Ez bebizonyosodott az olasz Alitalia-nál is, amelyet végül be kellett zárni, majd létrehozták gyakorlatilag az inkarnációját, az Ita Airways-t, de a hagyományos légitársasági forma életképtelen” – mondta Váradi József. Hozzátette, hogy ma 4 olyan tőzsdére bevezetett légitársaság van a világon, amely a nagy nemzetközi hitelminősítőknél a befektetésre ajánlott kategóriában van. Az egyik közülük a Wizz Air, és egyik hagyományos légitársaságot sem ajánlanak jelenleg befektetésre.
„Mivel a légiközlekedés egyik fontos tőkekoncentrációja alapvetően Londonban van Európa vonatkozásában, ezért egyelőre marad az ottani tőzsdei jelenlét. Nem érezzük azt a nagyságrendet, hogy másodlagos megjelenésként érdemes lenne a magyar tőzsdén ott lenni, mert egyelőre nekünk kell odamenni, ahol a pénz van, nem pedig abban bízni, hogy majd mi megyünk oda, ahová szeretnénk, és majd odajön a pénz is. Mert vagy jön, vagy nem” – érzékeltette tőzsdei döntéseik hátterét Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója azt mondta, hogy Londonban most már 7 éve, egy megértett tőzsdei társasággá váltak, és ez jól szolgálja a fejlesztéseikhez szükséges tőkebevonási érdekeiket. Ezen pedig nem gondolja, hogy a közeljövőben változtatni kellene. A Trend FM kérdésre válaszolva így egyelőre nem tartotta időszerűnek, hogy a Wizz Air megjelenjen a New York-i értéktőzsdén.
Hosszútávon a légiközlekedésnek is zöldülnie kell. Váradi József arra számít, hogy a légiipar a következő 10-15 évben eljut egy olyan fejlődési szakaszba, amikor átáll a fosszilis energiáról egy mástípusú meghajtásra. Az elektromos- és a hidrogénmeghajtás versenyében inkább a hidrogénre alapulót érzi esélyesebbnek, és azt tartaná valódi előrelépésnek a környezetvédelem területén.
„A Wizz Air egyébként benne van egy ilyen pilot-projektben az Airbus-szal közösen. A következő 10-15 évben együtt akarunk működni, hogy mi legyünk az egyike azoknak a légitársaságoknak, amelyek befolyásolni tudják ezt a fejlődési irányt” – vázolta környezetvédelmi fejlesztési terveiket Váradi József.
A közlekedési miniszter értékelt. 
