A háború mindig kiváló üzlet a hadiiparnak. Erre az alapigazságra ki más szolgáltatna példát, mint Európa legnagyobb fegyver- és lőszergyártó cége, a német Rheinmetall. A vállalat a hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferencián szándéknyilatkozatot írt alá az ukrán Ukroboronprom állami hadiipari céggel egy tüzérségi lőszergyártó üzem létesítéséről - erősítette meg az Ukrinform és az UNN ukrán hírszolgálat a német Focus magazin hírét. A lap értesülése igaznak bizonyult, a vállalat honlapján is megjelent a közlemény.
A tervezett vegyesvállalat 51:49 arányban lesz a német és az ukrán fél tulajdona. Várhatóan elsősorban 155 milliméteres tüzérségi lőszereket fognak előállítani, évente legalább 100 ezret, de ezen kívül más lőszerek gyártását is tervezik.
A most bejelentett már a második jelentős ukrajnai lépés a német cég részéről. Tavaly hoztak létre egy vegyesvállalatot harckocsik javítására és karbantartására. Akkor azt is közölték, hogy harckocsik gyártása is a tervek között szerepel. A támogatások tavaly pörögtek fel igazán, 2,5 milliárd euró értékű eszközzel és lőszerrel segítették az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát. A német katonai segítség újabb konkrét megnyilvánulása úgy kell Volodimir Zelenszkijnek, mint egy falat kenyér, hiszen akadozik az amerikai utánpótlás és több európai NATO-ország is csak az év közepétől tudja felpörgetni a lőszerszállítmányokat.
„Hatékony partnerei akarunk lenni Ukrajnának és segíteni szeretnénk helyreállítani a valaha igen erős védelmi iparát és ezzel megerősíteni az ország szuverenitását” – mondta Armin Papperger vezérigazgató.
A Rheintmetall nem az egyetlen német hadiipari cég, amelyik üzletet kötött az ukránokkal. Nem sokkal korábban a Dynamit Nobel Defense GmbH (DND) is együttműködési megállapodást írt alá az Ukroboronprommal. Az 1865-ben Alfred Nobel által alapított DND az izraeli Rafael cég leányvállalata és komoly üzleti pozíciókat szerzett az európai hadiipari piacon.
A düsseldorfi Rheinmetall Ukrajna déli szomszédjában is terjeszkedik. A közelmúltban 72,5 százalékos részesedést vásárolt a katonai járműveket és polgári tehergépjárműveket gyártó romániai Automecanica Medias SRL-ben. A kisebbségi részvénycsomag magánszemélyek kezében maradt. Együttműködésük 2022-ben kezdődött, amikor közösen egy karbantartó és javító egységet hoztak létre Szatmárnémetiben. A német társaság arra számít, hogy középtávon a romániai vegyesvállalat éves árbevétele 100 millió euró (mostani árfolyamon mintegy 38,5 milliárd forint) körül lesz. Az ottani üzemben fogják karbantartani és korszerűsíteni a román hadsereg légvédelmi rendszereinek az alvázát.
A közép- és kelet-európai nyomulásnak Magyarországon is vannak látható nyomai: Zalaegerszeg északi ipari parkjában tavaly kezdődött a termelés a cég ott felépített harcjárműgyárában. Az üzemben lánctalpas és kerekes járművek fejlesztésével és gyártásával foglalkoznak. Lesz egy másik telephelye is a társaságnak, mégpedig Várpalotán, ott gyártóközpontot épít a magyar fegyveres erők lőszerellátására.
A Rheinmetall természetesen Németországban is vezető szerepet játszik és hosszú évtizedek óta partnere a mindenkori szövetségi kormánynak. A legutóbbi kormányprogramban mintegy 10 milliárd euró bevételre tehet szert a nagy állami beruházások révén. A társaság bevétele a 2022-es pénzügyi évben 6,41 milliárd euró volt, ez 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A működési - kamat- és adófizetés nélküli (EBIT) - eredmény 754 millió euró volt, ez 27 százalékos növekedés és rekord a vállalat történetében. A rendelésállomány pedig szintén minden korábbinál nagyobbra, 26,6 milliárd euróra emelkedett.
Odahaza is épít gyárat a cég: pont egy éve megállapodott az amerikai Lockheed Martinnal és fő partnerével, a Northrop Grummannal az F-35-ös repülőgépek törzséhez való alkatrészek gyártásáról. Az új projekt részeként egy új üzemet is építenek az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Weeze-ben, amely 400 embert foglalkoztat majd.
A Rheinmetall gyors üzleti felemelkedése abban is megmutatkozik, hogy tavaly márciusban a cég papírjai bekerültek a frankfurti tőzsde vezető mutatójába, a legnagyobb piaci tőkeértékű német cégeket tömörítő DAX 40 indexbe. A vállalat a közepes méretű cégek frankfurti tőzsdemutatója, az MDAX alapító tagja volt 1996-ban, és azóta megszakítás nélkül szerepelt az indexben.
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e. 
