8p

Különösen a svéd-amerikai együttműködés keretében fejlesztett szárnyas rakétabomba okozhat gondot az oroszoknak - és ennek napokon belül meg is lehet az első bevetése.

Valószínűleg 2022 nyaráig a szakértőkön kívül nagyjából senki nem tudta, mi is az a HIMARS, ma viszont e cikk olvasói közül feltehetően mindenki tisztában van az amerikai rakétakilövő képességeivel, és azzal, mit művelt ez a fegyver az ukrajnai frontokon – illetve azok 80 kilométeres körzetében az orosz logisztikai képességekkel, illetve eszközökkel.

Hasonló folyamat játszódhat le a közeljövőben két, most még talán idegenül csengő betűszóval: a GLSDB-vel, illetve a HAMMER-rel is. Mindkettő olyan fegyver, amely, ha nem is teljesen új képességeket ad az ukrán haderőnek, de jelentősen kibővíti annak lehetőségeit, és várhatóan fájó veszteségeket okoz majd az oroszoknak.

Messzire céloznak

Kezdjük a GLSDB-vel, főként azért, mert egyes értesülések szerint ez már meg is érkezett Ukrajnába. A rövidítés a Ground-Launched Small Diameter Bomb elnevezést takarja, amelyet talán földi indítású, kis átmérőjű bombaként lehetne lefordítani. Az eszközt még a 2010-es évek közepén kezdte el közösen fejleszteni a Boeing és a Saab, de a munka elég lassan haladt, mivel senki nem gondolta, hogy a közeljövőben szükség lesz olcsó, nagy tömegben bevethető, távoli célpontokat elérő precíziós fegyverekre.

Ukrajnában viszont pontosan ilyenekre van szükség. A HIMARS hatalmas veszteségeket okozott és okoz az orosz erőknek, de három probléma is van vele. Az egyik az, hogy a rendszerhez használatos rakétákból korlátozott készletek állnak rendelkezésre, és ehhez kapcsolódik az ár is: az Ukrajnának nagyobb tételben átadott GMLRS rakéták darabonként nagyjából 240 ezer dollárba kerülnek. Ez messze van egy modern cirkálórakéta millió dollárokban mérhető árától, de mind a gyártási kapacitásokat, mind a bevethető mennyiségeket, illetve a lehetséges célpontok körét limitálja (ökölszabályként elmondható, hogy semmilyen fegyverrel nem érdemes nálánál kisebb értékű célpontokat támadni, bár persze egy csata hevében akár egy rossz helyen feltűnő, egyébként néhány ezer dollárt érő elavult szovjet löveg kilövése is prioritás lehet).

ATACMS rakéta bevetés közben - drága és kevés van belőle. Fotó: Wikimedia
ATACMS rakéta bevetés közben - drága és kevés van belőle. Fotó: Wikimedia

A harmadik gond a hatótávolság. Az oroszok viszonylag jól alkalmazkodtak a HIMARS jelentette veszélyhez, logisztikai, parancsnoki központjaikat annak 80 kilométeres hatótávolságán kívül telepítve. Az ukránok régóta kérnek a Nyugattól ennél nagyobb hatótávolságú precíziós fegyvereket, illetve maguk is fejlesztettek ilyen drónokat, de ezek mennyisége és rombolóereje sem elegendő. Nyugatról érkeztek ilyen félelmetes fegyverek, elsősorban a repülőgépről indított Storm Shadow (és az ezzel gyakorlatilag megegyező SCALP) cirkálórakéták, valamint a szintén a HIMARS rendszerrel kompatibilis, de akár 300 kilométerre is elszálló ATACMS rakéták. Csakhogy ezek dollármilliókat érő eszközök, mennyiségük pedig nagyon korlátozott. A hírek szerint ATACMS-ből néhány tucatot adtak át az amerikaiak, és ez az eszköz már nincs is gyártásban, a Storm Shadow/SCALP párosból legfeljebb százas nagyságrendben kaphattak az ukránok, és jelenleg sem készül havi egy-két tucatnál több ezekből.

Összelegózták

A GLSDB igazi zsenialitása abban rejlik, hogy két meglévő, ezerszámra raktáron álló eszköz kombinálásából született: a GBU-39-es kis átmérőjű légibomba, illetve az M-26-os rakéta adja az alapjait. A fegyvert nagyjából úgy kell elképzelni, hogy egy rakétasorozatvető – akár a HIMARS, de készül saját kilövő is hozzá – indítja útnak a rakétákat, amelyekről aztán pályájuk egy pontján leválik a „szárnyas” – tehát irányítható –, nagyjából 110 kilogrammos GBU-39-es bomba, amely GPS-koordinátákat követve, de a levegőben manőverezve éri el célját, annak egyméteres körzetében becsapódva.

Egy GLSDB kilövés után - a rakétahajtómű egy idő után leválik, onnantól a bomba egyedül vitorlázik a célhoz. Fotó: Saab
Egy GLSDB kilövés után - a rakétahajtómű egy idő után leválik, onnantól a bomba egyedül vitorlázik a célhoz. Fotó: Saab

Ez a bomba ugyan lassabban közelíti meg a célt, mint egy GLMRS rakéta, viszont a légvédelemnek így is nehéz dolga van vele, mert nagyon kicsi, és akár éles kanyarokra is képes a levegőben. További előnye ennek a megoldásnak, hogy akár „hátulról”, tehát a rakéta kilövésével ellentétes oldalról is be tud csapódni a célpontba, ezáltal például a frontvonalhoz képest domboldalak hátába beásott pozíciókat is képes támadni, amire hagyományos tüzérségi eszközök, de még ballisztikus pályán érkező rakéták sem alkalmasak.

Az igazán nagy – hogy stílszerűek legyünk – durranást azonban nem ez, hanem a rendszer hatótávolsága és ára jelentheti Ukrajnának. A GLSDB-k 150 kilométerre is képesek elrepülni, tehát majdhogynem megduplázzák a HIMARS-GLMRS páros hatótávolságát. Ez azt jelenti, hogy a Krími (Kercsi) hidat leszámítva nagyjából minden, Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül lévő célpont támadható lesz az új fegyverrel (minden bizonnyal, ahogy a többi átadott nagy hatótávolságú fegyver, úgy a GLSDB-k esetében sem fogják engedélyezni az amerikaiak, hogy oroszországi célpontok ellen vessék be azokat).

A másik nagy előny a gyors előállíthatóság – hiszen mind a bombákból, mind a rakétákból sok van raktáron, az összepárosítás pedig nem nagy munka – és a relatíve alacsony ár. A becslések szerint egy GLSDB nagyjából 100 ezer dollárból kihozható, de nagy tételben valószínűleg még ennél is kevesebbre jöhet ki egy darab, és akkor még a felhasznált alkatrészek bekerülési árát néztük, nem azt, hogy valójában elavult, másra már nem igazán használható eszközök átalakításából születik.

Jöhet az éles bevetés?

A Politico által megszólaltatott amerikai tisztviselők annyit árultak el, hogy az amerikai hadsereg az elmúlt hónapokban tesztelte az eszközt, így kaphatott engedélyt az Ukrajnába szállításra, mivel a GLSDB még sem az amerikai, sem a svéd haderőben nincs rendszeresítve, első éles bevetése tehát Ukrajnában lehet.

„Bármely szállítással kapcsolatban Ukrajna illetékes megszólalni. De – mint említettem – szorosan együttműködünk Ukrajnával és gyártó partnereinkkel, hogy Ukrajna megkapja és készen álljon használni azokat a képességeket, amelyeket átadunk számára, a lehető leggyorsabban”

– válaszolta Pat Ryder, a Pentagon szóvivője a GLSDB-k leszállítására vonatkozó kérdésre.

Nagyon valószínű tehát, hogy a GLSDB-k napokon belül túllehetnek az első bevetésükön, megint alaposan átírhatva a háború véres egyenleteit. Az, hogy hatásuk a HIMARS-hoz, vagy inkább „csak” a Storm Shadow-éhoz lesz-e mérhető, nagyban függ attól, milyen ütemben lesz képes a Boeing legyártani az eszközöket, és persze attól is, megszavazza-e végre az amerikai kongresszus Ukrajna további támogatását, mivel a GLSDB-k első sorozatai ugyan még egy régebbi csomag részeként lettek megrendelve és most Ukrajnába küldve, a folytatás a további anyagi eszközök hozzáférhetőségén múlik.

Bomba, francia módra

Ehhez képest biztosan kisebb horderejű hír, hogy Franciaország is egy újabb fegyvert tervez Ukrajnába küldeni. A franciául AASM (Armement Air-Sol Modulaire), de angolul a sokkal jobban hangzó HAMMER (Highly Agile Modular Munition Extended Range, azaz nagyjából különlegesen agilis, moduláris kiterjesztett hatótávolságú muníció) néven ismeretes eszköz szintén viszonylag új fejlesztés, a tervezés a 2000-es évek első felében zajlott, az eszköz első éles bevetése 2008-ban történt.

A HAMMER a GLSDB-hez hasonlóan egy precíziós, „szárnyas” bomba, de azzal ellentétben repülőgépről bevethető, maximális hatótávolsága pedig 50 kilométer. Ehhez azonban nagy magasságból kell útjára indítani, márpedig az ukrán légierő gépei ritkán, a frontvonalak közelében pedig szinte soha nem merészkednek nagyobb magasságokba, mivel ott az orosz radarok és légvédelmi eszközök is könnyebben bemérhetik, célba vehetik őket. Alacsony magasságról hatótávolságuk 15 kilométer, ami még mindig sokkal nagyobb, mint a most az ukránok által ilyen célokra használt bombák, rakéták többségének.

Az AASM, avagy HAMMER bombák különböző változatai egy fegyverkiállításon. Szovjet repülőgéptípusokkal is bevethetők lesznek. Fotó: Wikimedia
Az AASM, avagy HAMMER bombák különböző változatai egy fegyverkiállításon. Szovjet repülőgéptípusokkal is bevethetők lesznek. Fotó: Wikimedia

A francia bejelentés szerint havit 50 darabot tudnak majd átadni az ukránoknak, az pedig legalább ilyen fontos részlet, hogy a bombákat már most kompatibilissé tették a szovjet technológiájú harci gépekkel történő használatra, tehát a meglévő ukrán gépek is képesek lesznek célba juttatni ezeket.

A háború minden szakértő szerint felőrlő jellegű lehet a következő hónapokban, a frontvonalak tekintetében pedig nem sok változás várható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felek leállnának egymás támadásának minél hatékonyabb módjainak kidolgozásával, és az ilyen jellegű hadviselés csak még inkább felértékeli az ellenfél képességeinek stratégiai jellegű, mélységi pusztításának jelentőségét. Ukrajna most pontosan erre alkalmas arzenáljához kap egy nagyon hasznos adalékot, amelynek hatása a következő hónapokban látszódhat meg a harcok menetében.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nem hozott meglepetést júniusban a GKI konjuktúraindexe
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 15:43
Kijött a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentése. 
Makro / Külgazdaság Májusban nőtt az új autótulajdonosok száma az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 13:37
Májusban nőtt a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban az európai autógyártók képviseleti szerve, az ACEA jelentése szerint. Az elektromos autók részaránya az EU-ban nőtt, Magyarországon viszont csökkent.
Makro / Külgazdaság Magyar gazdaság: besültek a rakéták
Herman Bernadett | 2025. június 25. 13:11
A magyar gazdaság élénkülése a vártnál lassabb ütemben halad, amit elsősorban az alacsony fogyasztói és üzleti bizalom, illetve a kedvezőtlen külső környezeti tényezők hátráltatnak – hangzott el az ING Bank sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Zuhantak tavaly a közvetlen külföldi beruházások Közép-, Kelet- és Délkelet Európában
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 12:57
Negyedével csökkent mennyiségük a bécsi wiiw gazdaságkutató intézet frissen közzétett tanulmánya szerint. Néhány országban viszont, közöttük Magyarországon, növekedés volt tapasztalható.
Makro / Külgazdaság Az iráni háború nyomot hagy a júniusi magyar infláción
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 09:11
A megugró olajár és az ennek nyomán növekvő üzemanyagár a magyar gazdaságban is érezteti hatását, ami elsősorban az Irán elleni támadások eredménye. Szerencsére a héten az olaj tőzsdei jegyzése már esett, így remélhetőleg a történéseknek csak korlátozott hatása lesz nálunk.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály aggasztó kijelentéseket tett a gazdaságról
Herman Bernadett | 2025. június 24. 16:05
Az inflációs cél csak 2027-ben érhető el, a jegybank az idén már csupán 0,8 százalékos növekedéssel kalkulál, nagyon nagy geopolitikai kockázatok vannak – mondta Varga Mihály. 
Makro / Külgazdaság Már Varga Mihályék sem hisznek a kormányban
Csabai Károly | 2025. június 24. 15:24
A Magyar Nemzeti Bank csak 0,8 százalékos GDP-növekedést vár az idén, szemben a kormány 2,5 százalékos prognózisával.
Makro / Külgazdaság Túl sok a baj, Varga Mihályék nem kockáztattak
Herman Bernadett | 2025. június 24. 14:00
Maradt a 6,5 százalékos alapkamat, túl sok ugyanis a kockázat az izraeli-iráni konfliktus kapcsán, de a belső folyamatok sem biztatóak, az infláció a jegybank toleranciasávja fölött alakult. 
Makro / Külgazdaság Nagy Márton beváltotta az ígéretét – Budapestnél pattog a labda
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 13:26
Jön a fellebbezés, lép a tárca.
Makro / Külgazdaság Nem kell még temetni a magyar gazdaságot? Fontos helyről érkezett váratlanul jó hír
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 11:21
Az elemzők által vártnál erőteljesebben javult az üzlet hangulat Németországban júniusban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének legfrissebb felmérése szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG