Egyszerűnek tünik: mivel az infláció magas, a kiskereskedők árbevétele is nő, aminek örülnek. Növekvő árbevétel ellenére is lehet azonban egy vállalkozás veszteséges, ez a helyzet most a kiskereskedelemben, amit a legutóbbi mérleg beszámolók is alátámasztanak: az árbevételből levonva a költségeket, így például az áru beszerzési költségét és a működési költségeket, derül ki, hogy a kiskereskedő nyereséges volt-e – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
A kiskereskedők legnagyobb költsége a polcokra jutó áruféleségek beszerzési ára. Ez az átadási árnak is nevezett összeg az, amelyért a termelő a kiskereskedőnek az élelmiszert értékesíti. A Gazdasági Versenyhivatal az infláció okait feltáró vizsgálataiban ár megállapította, hogy – a családi költekezés legnagyobb szeletét jelentő – élelmiszer-kiskereskedelemben az élelmiszeripar átadási árainak növekedése játszott döntő szerepet az áremelkedésben. A KSH adatai azt is megmutatják, hogy az élelmiszeripar belföldi értékesítési átadási árai 2022-ben nagyobb ütemben emelkedtek, mint a fogyasztói árak. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelem nem hárította át a fogyasztókra teljes mértékben a beszerzési árak és más költségeinek emelkedését. Sőt, mivel a kiskereskedelemben erős a verseny, a kereskedők a legnehezebb időszakban is hirdettek akciókat.
A GVH megállapításai közé tartozik célvizsgálatában a hozzá beérkezett adatszolgáltatások alapján, hogy az FMCG piacon összességében veszteségesek voltak a kiskereskedők.
A kiskereskedelem egyéb költségei a sokszorosára emelkedtek az utóbbi években. Ezek egy része működési költség, amelybe beletartozik a munkavállalók munkabére, valamint az üzemeltetési költség, amelynek jelentős részét az energia teszi ki. Másik része a kormányzat által bevezetett extraprofitadó, vagy az élelmiszerárstop költsége. Ez utóbbit a kiskereskedők finanszírozták abból adódóan, hogy a beszerzési árak nőttek, de a kiskereskedők az élelmiszer eladási árát nem növelhették. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozások az árstop hatására annak fennállása óta több mint 400 milliárd forint árbevételt engedtek át a vásárlóknak, hatalmas veszteségek mellett. Veszteségességük, illetve a csökkenő nyereség azt is jól mutatja, hogy ez a szektor egyáltalán nem termelt extra profitot.
A GVH úgy fogalmazott továbbá, hogy a „beérkezett adatok alapján tehát az látható, hogy a kiskereskedelmi szektor egészét tekintve a szereplők nem voltak képesek az árstop okozta veszteséget teljes egészében szétteríteni az árstop által nem érintett termékeken, illetve működési költségeik emelkedését sem hárították át teljes mértékben a vásárlóikra.”
Megállapítható tehát, hogy az ideiglenesen bevezetett szektorális terheket eddig a kiskereskedők javarészt saját zsebből fizették meg egyszeri veszteségként, azonban, ha ezek állandósulnak, a kiskereskedők többé nem lesznek képesek egyedül vállalni a terheket. A gazdasági fenntarthatóság érdekében szükségessé válhat a szektorban a további veszteségek elkerülése, ami nyilvánvaló negatív hatással lehet az infláció letörését célzó törekvésekre és árfelhajtó hatást gyakorolhat a piacra. Az elmúlt néhány hónapban azt is láttuk, hogy a hasonló terhek hozzájárultak az infláció emelkedéséhez.
A nemzetközi kiskereskedelmi láncok a fogyasztókért folytatott versenyben hisznek, amit az árstop kivezetése tovább fokozna, és így rövid időn belül pozitív hatással lenne az inflációra.
A családi költekezésben a megvásárolt árumennyiséget nézve az élelmiszerüzletek 2022-ben összességében 1,6 százalékos visszaesést kényszerültek elkönyvelni. A hagyományos év végi ünnepi időszakban, decemberben esett legnagyobbat a kiskereskedelmi piac forgalma, az élelmiszerek esetében 8 százalékot. A kereskedők a folyamatosan meghirdetett akciók mellett a most indult új, akciós szabályozási rend keretében még több terméket kínálnak kedvező áron a fogyasztóknak. További árcsökkentésre akkor van lehetőség, ha a magyar gyártók, beszállítók is csökkentik átadási áraikat és részt vállalnak a fogyasztók terheinek finanszírozásában.
Az infláció letörése érdekében a kormány további új feladatot is meghatározott a kereskedők számára. A júliustól életbe lépő online árfigyelő rendszer napi szinten jelzi majd, hogy az egyes élelmiszerféleségek mennyibe kerülnek az egyes áruházakban, kiegészítve ezzel az akciókat közzétevő már megszokott újságok, online oldalak és egyéb felületek sorát. De ahogyan a vásárlóknak a lassan csökkenő infláció közepette továbbra is latolgatniuk kell, mit és hol vásároljanak meg, a kereskedőknek ugyanígy alaposan mérlegelniük kell a forintok sorsát saját gazdálkodásuk során. A toplisták ezeket a háttérben zajló folyamatokat nem mutatják.
Digitális cenzúra a válság közepén.
