A vállalatcsoport 2020-ban 629,7 milliárd forint (csaknem 2,05 milliárd dollár) tiszta EBITDA-t termelt. A tavalyi utolsó negyedévben az EBITDA 301,2 milliárd forintot (947 millió dollárt) tett ki, több mint kétszeresére nőtt az előző év azonos időszakához képest, és meghaladta a 290,2 milliárd forintos piaci konszenzust - írja az MTI a Budapesti Értéktőzsde honlapja alapján.
A társaság közleménye idézi Hernádi Zsoltot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját, aki kiemelte:
a Mol-csoport jelentősen túlteljesítette a megemelt éves célkitűzését, és 2021-ben minden eddiginél magasabb EBITDA-t ért el.
A Mol integrált üzleti modelljének és a jó belső teljesítményének köszönhetően maximálisan kiaknázhatták a külső környezet adta lehetőségeket, így finanszírozni tudták transzformációs beruházásaikat - jelezte.
Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: arra számítanak, hogy a külső környezet 2022-ben is változékony és kiszámíthatatlan marad, ennek ellenére a Mol-csoport EBITDA-ja az idén eléri vagy akár meg is haladhatja a 2,8 milliárd dollárt.
A működési kihívások ellenére folytatták stratégiai transzformációs projektjeiket, amelyeket egy évvel ezelőtt már felgyorsítottak a vállalatcsoport frissített stratégiájának meghirdetésével. Az új poliolkomplexum építése a terveknek megfelelően haladt, és inorganikus lépéseket is tettek a fogyasztói szolgáltatások üzletág lengyelországi és szlovén portfóliójának megerősítése érdekében - kommentálta az eredményeket Hernádi Zsolt.
A Mol-csoport nettó eredménye 526,1 milliárd forint (1,74 milliárd dollár) volt tavaly, az előző évi 18,3 milliárd forintos (63,4 millió dolláros) veszteség után. Az értékesítés nettó árbevétele meghaladta az 5959 milliárd forintot (19,6 milliárd dollár) 2021-ben, az egy évvel korábbi 4011 milliárd forint (13,07 milliárd dollár) után.
A kutatás és termelés (upstream) üzletág tisztított EBITDA-ja 184 százalékkal, 163,3 milliárd forintra (513 millió dollárra) nőtt 2021 utolsó negyedévében a 2020-as mélypontról. Az üzletág így 473,6 milliárd forintos (1,55 milliárd dollár) EBITDA-val zárta az évet, ami a Mol-csoport teljes eredményének közel felét teszi ki. A teljesítmény mögött a Brent olajár 70 százalékos emelkedése és az előző évihez képest 3,5-szer magasabb gázár állt - közölték.
A feldolgozás és kereskedelem (downstream) üzletág tisztított EBITDA-ja 2021-ben a jóval magasabb finomítói és petrolkémiai árrés miatt megduplázódott, 450,7 milliárd forintot (1,5 milliárd dollár) tett ki. A negyedik negyedévi eredmény szintén nyomott bázisról 165 százalékkal, 111,4 milliárd forintra (352 millió dollár) nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az értékesítési volumenek 3 százalékkal nőttek az utolsó negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a regionális üzemanyag-kereslet pedig 4 százalékkal emelkedett Közép- és Kelet-Európában, a Mol fő piacán.
A fogyasztói szolgáltatások üzletág 19 százalékos EBITDA-növekedést ért el az év során, főként az értékesítési volumenek és a nem üzemanyag típusú termékek javuló árrése miatt. A magyarországi és horvátországi üzemanyagár-korlátozás, valamint a dollárral szembeni gyengülő árfolyamok negatívan befolyásolták a folyamatos növekedési tendenciát, a tavalyi negyedik negyedévben az EBITDA 10 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A gázszállítási üzletág 41,2 milliárd forint (135,6 millió dollár) EBITDA-t ért el tavaly, ami 33 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban. A negyedik negyedévben az EBITDA éves összehasonlításban 18 százalékkal 11 milliárd forintra (34 millió dollárra) csökkent a meredeken emelkedő gázbeszerzési árak, valamint a Szerbia és Bosznia-Hercegovina felé irányuló szállítás leállása miatt - közölte a vállalat.
A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír 2652 forinton zárt csütörtökön. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 2810, a legalacsonyabb 2008 forint volt.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
