A koronavírus járvány kapcsán még az oltásokat helyeslők sem feltétlen értik, hogy miért kell második, harmadik, sőt egyes hírek szerint később akár egy negyedik adagot is beoltani. Ez pedig, ahogy szokott lenni féligazságoknak és pletykáknak ágyaz meg. Sőt már számos hol egyszerűbb, hol szövevényesebb összeesküvés elméletek is születtek. Ezeket sem bizonyítani, sem megcáfolni nem szeretnénk, ugyanakkor az omikron névre keresztelt és a napokban félelmet keltő új vírusmutáció, miatt ismét reflektorfénybe kerültek a vakcinák és a gyógyszergyártók.
Azok a kijelentések, amely szerint az új mutáció ellen nem védenek kellően erősen az oltások, természetesen sokakat elbizonytalanított, miközben a szkeptikusok és az oltásellenesek részéről olyan hangokat is hallani, hogy ezzel az újabb oltásoknak készítik elő a terepet. Ez ugyanis a gyógyszergyáraknak óriási üzleti potenciált jelent.
A fenti a kérdésben nem tisztünk igazságot tenni, de érdemes leszögezni, hogy világszerte azt mutatják a vizsgálatok, hogy a felnőtt lakosság körében az oltásoknak köszönhetően a járvány visszaszorítható. Az oltottak pedig alacsonyabb százalékban fertőződnek meg, mint az oltatlanok, ami értelemszerűen nem azt jelenti, hogy az immunizált emberek semmiféle veszélynek nincsenek kitéve.
Ugyanakkor, a vállalatok eredményeit megnézve az az állítás – cégenként eltérő mértékben – igaz, hogy az oltás óriási üzletet is jelent. Nem véletlen indult a vírus megjelenésekor óriási versenyfutás a gyógyszergyártó, és – kutató vállalatok között az oltás kifejlesztésére. A társaságok ráadásul hátszelet is kaptak, hiszen az Egyesült Államok, az EU mellett, további országok, így például az Egyesült Királyság is komoly összegekkel támogatta a kutatásokat, így is voltak azonban olyan gyógyszercégek, amelyeknek nem sikerült megfelelő szert előállítania.
Mondhatni, hogy a versenyfutás győztese a Pfizer és a Moderna lett, amelyek elsőként kaptak világszerte engedélyt, ráadásul az általuk alkalmazott technológia újszerű volt. Ők ugyanis a hagyományosnak mondható két módszer helyett (amikor egy legyengített vagy inaktivált kórokozót tartalmazó- vagy egy ártalmatlanított úgynevezett adenovirust juttatnak a szervezetbe), hanem génbázisú oltóanyagot (mRNS) alkalmaztak.
Mellettük néhány társaság a hagyományos módszereket alkalmazva fejlesztett vakcinát, közülük az AstraZeneca és a Janssen vakcináját a nyugati világban is széles körben alkalmazták, de például a CureVac vagy a Sanofi/GSK fejlesztései zátonyra futottak. Általánosságban megállapítható, hogy a Pfizer és a Moderna nem csak tudományos, hanem üzleti szempontból is nyertes lett, de nézzük vállalatonként a számokat.
Kicsit elkésett a Janssen
Orvosi szempontból a Janssen, amelynek anyavállalata a Johnson & Johnson, a többiektől több hónappal lemaradva kapta meg az engedélyeket. Komoly versenyelőnynek tűnt, hogy ebből egy dózis elegendő volt, míg a több vakcina esetén két oltást kellett a magasabb szintű immunizációhoz felvenni. Ugyanakkor néhány eset miatt voltak olyan országok, amelyek beszüntették a Janssen oltóanyagának a használatát, a napokban például Szlovénia jelentette ezt be.
Az anyavállalat számait megnézve úgy tűnik, hogy az oltóanyag érezhetően hozzájárult a társaság bevételnövekedéséhez, hiszen negyedévről negyedévre trendszerű folyamatokat láthatunk. Ugyanakkor vélhetőleg azt a kritikus mennyiséget nem tudta a cég elérni, ahol a bevételek bőven ellensúlyozzák a fejlesztési költségeket, és így a társaság profitjában nem lett átütő hatása a vakcinának.
Olcsón adta a vakcinát az AstraZeneca
A gyártási kapacitások szűkössége miatt az év elején az ő ellenszerük volt azok mentsvára, akiknek nem jutott mRNS-típusú oltóanyag. Világszerte óriási mennyiségben használták az AstraZeneca vakcináját, sőt a harmadik oltások felvételekor is több helyen alkalmazzák ezt a szert. Igaz itt is elmondható, hogy van olyan ország, ahol az utóbbi időben mellőzik.
A társaság, köszönhetően annak, hogy a nagy oltási kampányok elején már elérhető volt, komolyan tudta növelni az árbevételét az utóbbi időszakban. Miután ők voltak azok, akik ellentétben akár a keleti, akár a többi nyugati gyártóval szemben, akik gyakorlatilag nem alkalmaztak árrést, így a profitot a vakcinagyártás csak minimálisan lendítette meg. Az árképzést egyébként jól szemlélteti, hogy míg a magyar kormány a kínai Sinopharm-vakcináért (a szükséges két dózisra vetítve) 63 eurót fizetett, addig az AstraZeneca szeréért az uniós beszerzési kontingens keretében ennek hozzávetőleg a huszad részébe, 3,6 euróba került.
Nagyot nőtt a Pfizer
Az amerikai gyógyszergyártó a BionTech nevű biotechnológiai vállalattal karöltve fejlesztette a vakcináját. A sikert jelzi, hogy a nyugati világban a legnagyobb mennyiségben felhasznált oltóanyag az övék lett. A Pfizer a pandémia előtt is a szektor egyik óriása volt, ám a szernek köszönhetően jelentősen növekedni tudtak. Az utóbbi negyedévekben már a vakcina adta a forgalmuk harmadát, és a jelentős mennyiségben értékesített szer gyorsan behozta a fejlesztési költségeket, így a profitot is megdobta.
Mikrovállalatból óriáscég lett a Moderna
Ugyan folyamatos a tudományos vita, hogy orvosi értelemben a Pfizer vagy a Moderna a vakcinafejlesztés győztese, az viszont nem kérdés, hogy üzletileg ki lett a király. A járvány előtt a Moderna egyike volt annak a sokszáz ki biotechnológiai cégnek, amelyek ugyan folyamatosan fejlesztettek, de a tevékenységük csak vitte a pénzt. Így 2019-ben az év egészét tekintve volt 40 millió dolláros a bevételük, míg jelenleg ennyi pénzt egy napos tevékenységükkel kasszíroznak!
Ezzel párhuzamosan a nyeresége is óriásit nőtt, hiszen míg a koronavírus megjelenése előtt a minimális árbevételhez masszív veszteség járult, addig idén csak az első félévben 4 milliárd dollár lett a profit, amit az ősz során folyamatosan tovább növeltek.
Mire számíthatnak a cégek?
Míg nyáron sokan azt prognosztizálták, hogy a vakcinában érdekelt vállalatok ilyen irányú bevételei korlátosak, hiszen kár az Egyesült Államokban, akár az EU-ban jellemzően 60-80 százalék között volt már akkor az átoltottság.
Azóta viszont új lehetőségek nyíltak meg, hiszen sok helyütt a harmadik oltás felvételére biztatnak az egészségügyi szervezetek. Emellett plusz piacnak számít, hogy a fiatalabb korosztály számára is engedélyezték a szerek használatát, és sokan oltatták be a gyereküket.
Most pedig megjelent egy olyan vírusmutáció, az omikron névre keresztelt, amely ellen az eddig alkalmazott szerek kevésbé hatékonyak. Nem vagyunk virológusok, de a józan paraszti ész alapján feltételezhető, hogy a harmadik világban, ahol az oltottság szintje alacsony újabb és újabb mutációk jöhetnek létre. Mivel eközben az utazási kedv ismét fellendülni látszik az üzletemberek és turisták ezeket a megváltozott vírusokat gyorsan szét fogják szórni a világban. Benne van tehát a pakliban, hogy emiatt az oltóanyagokat némileg módosítani fogják és újabb oltást javasolnak az embereknek. Ez pedig értelemszerűen újabb megrendeléseket és magas profitot jelent majd a vakcinákat gyártó társaságok számára.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
