A vezérigazgató elmondta, hogy most naponta alig 3 ezer embert szállítanak a csoport légitársaságai, de optimizmussal tekintenek a jövőbe, annak ellenére, hogy pontosan nem tudni, mi lesz Európa egyik legnagyobb légitársaságával a járvány után.
Az is kérdéses, hogy a cégnek sikerül-e elkerülnie a csődöt a kormányok segítségével. A Lufthansának gyakorlatilag nincs bevétele, kiadásai viszont megmaradtak - fogalmazott Carsten Spohr, emlékeztetve, hogy a készpénzállomány gyors fogyásának megakadályozására a dolgozók 90 százalékát kényszerszabadságra küldték.
Nem csak a Lufthansán múlik
Az újraindulási fázis azon is múlik Carsten Spohr szerint, hogy az államok milyen ütemben oldják fel az utazási korlátozásokat. A mostani információk alapján a légicég úgy számol, hogy legkorábban ősszel tudnak újraindulni a járatok, de az ezt követő felívelés nagyon lassú folyamat lesz, 2023-ra érhetnek el egyensúlyi állapotot, amely - mint Carsten Spohr fogalmazott - az új normális lesz.
A vezérigazgató úgy látja, hogy a feltételezett jövőkép alapján a jelenleginél jóval kisebb üzemméretre kell átállnia a cégnek, tovább kell csökkenteni az üzemelési költségeket. Ezért kell a Lufthansának száz repülőgéppel csökkentenie az aktív flotta méretét, ami 10 ezer ember elbocsátását vonná maga után, hacsak nem találnak olyan megoldást, amellyel mind a 135 ezer munkavállalójukat tovább tudják foglalkoztatni.
Előzetes adatok alapján a Lufthansa Group az első negyedévet 1,2 milliárd euró üzemi szintű veszteséggel zárta a tavalyi 336 milliós veszteség után, a cég bevételei 18 százalékkal 6,4 milliárd euróra csökkentek. A részletes adatokat a társaság május közepén hozza nyilvánosságra.
A kapcsolatok továbbfejlesztéséről is tárgyalnak. 
