|
| Kép forrása: MTI |
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Százmilliókat buktak a Népszabadságon
Ezzel a szocialisták amellett, hogy lényegében a teljes pártmédiájukat felszámolták, még muníciót is adtak a Fidesznek, amikor az osztrák kormányválság miatt a magyar kabinetnek is kínossá vált Pecina. Az osztrák befektető neve ugyanis legutóbb abban a videóban került elő, amelyben Heinz-Christian Strache azóta leváltott alkancellár arról értekezett, milyen jó lenne, ha egy orosz milliárdos megvenné neki az egyik legfontosabb helyi bulvárlapot. Pecina mint lehetséges ügyintéző merült fel, aki Magyarországon már csinált hasonló üzleteket.
Az üzletembertől a mostanra a fideszes médiabirodalom központi cégévé váló Mediaworksöt (MW) és a több megyei lapot kiadó Inform Mediát egyaránt Mészáros Lőrinc vette meg, és Pecina ezeken az üzleteken – ahogy erről korábbi cikkünkben írtunk – közel 4 milliárd forintot kereshetett. A nagyobb falat a Mediaworks volt, amit az osztrák vállalkozó gründolt, és amely – mielőtt Pecina átadta volna az egész csomagot Mészáros Lőrincnek – megszüntette egyik zászlóshajóját, a Népszabadságot.
Itt jöttek képbe a szocialisták, az osztrák üzletember ugyanis, amikor összehozta a Mediaworksöt,* még nem birtokolta teljes egészében a Népszabadság kiadóját.
A legnagyobb közéleti napilapban 27 százalékot meghaladó részesedése volt az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítványnak.
Az akkor éppen MSZP-s politikusok által irányított szervezet azonban 2015-ben túladott a paketten. Méghozzá jóval olcsóbban, mint amilyen értéken nyilvántartották a részesedést. Az alapítvány beszámolója alapján úgy tűnik, hogy 100 millió forint lehetett a vételár, amivel 260 milliót buktak*.
Sok vagy kevés 100 millió forint?
Ennél eredetileg még a vevő is többre értékelte a Népszabadságot: a MW a korábbi 70 százalékos részesedést 854 millió forinton tartotta nyilván, azaz elvileg nagyjából ennyiért is vette*, amiből az alapítvány részesedésére 330 millió forint körül érték adódott volna*. Elég nehéz belőni, hogy a Mediaworks értékelte korábban felül vagy az alapítvány alul a lapot. Az biztos, hogy Heinrich Pecina ügyleteiben viszonylag ritkán vásárol túlárazottan, a MW-n is közel 3 milliárd forint körül kereshetett, amikor végül túladott rajta. Furcsa lenne, ha pont ennek az egy elemének az értékét becsülte volna durván felül.
Olyan piaci tranzakciót sem könnyű összehasonlítási alapnak találni, ahol teljesen reális lehetett az ár, hiszen a médiában az elmúlt időszakban főleg politikaközeli körök adták-vették a lapokat, így azoknak inkább a politikai, mint az üzleti értéke számított. Mindenesetre valamivel több mint egy évvel később Schmidt Mária családi cége 240 milliót fizetett a Figyelőért, ami ugye hetilap volt, és már ekkor is csak nagyjából negyed-ötödannyi fogyott belőle, mint Népszabadságból, a következő egy évben pedig ezt is sikerült lefelezni.
A napilapok közül pedig a Napi Gazdaság cserélt gazdát a korábbi években két ízben is. Először a Századvég vette meg valószínűleg 70 millió forintért, majd a fideszes médiabirodalom jelenlegi vezetőjéhez, Liszkay Gáborhoz került, a céges beszámolók alapján nagyjából 150 millió forintos áron. Auditált adatok híján azt nem lehet tudni, hogy a Napi Gazdaságból ekkor mennyi fogyott, de vélhetően jóval 10 ezer alatt volt a példányszám. Majd azt követően is ott maradt, hogy a Magyar Nemzettől látványosan távozó, és ezzel a G-napot is előidéző Liszkay vezetésével Magyar Időkké alakították az újságot. Utóbbi példányszáma az állami megrendelésekkel együtt a csúcson is valószínűleg 8 ezer alatt maradt, szemben a Népszabadság 2015-ös 40 ezrével.
A Népszabadsághoz hasonló példányszámban fogyó, viszont az országos napilappal ellentétben többnyire nyereségesen működő megyei újságok pedig milliárdokért cseréltek gazdát. Igaz, itt csomagokat adtak-vettek a jellemzően kormányközeli üzleti körök.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy nem csinált különösebben jó üzletet a 100 milliós eladással a Szabad Sajtó Alapítvány.
Puch Lászlótól Mészáros Lőrinchez
Mindenesetre az MSZP-közeli körök a Népszabadság-pakett eladása után sem maradtak sokáig média nélkül. A gyakran csak a párt egykori pénztárnokaként emlegetett Puch László osztrák cége egy elég zavaros Fidesz-közeli és külföldi médiaköröket is érintő tárgyalássorozatot követően 2016 decemberében vette meg a Népszavát és a Vasárnapi Híreket kiadó XXI. Század Média Kft.-t, illetve a főleg a Szabad Föld című hetilap miatt értékes Mezőgazda Kiadót.
A teljes pakkért nagyjából 1,1-1,2 milliárd forintot fizethetett az új tulajdonos,
a Horizont Handels and Industrie AG, a nagyobb tétel azonban – elsőre talán meglepő módon – a Mezőgazda volt. A vételárat természetesen nem hozták nyilvánosságra, de a különböző vagyoni értékű jogok 980 millió forintért kerültek be a cégbe, Puchék pedig a jogok, és – az addig üres – kiadócég átvételével egy időben 990 milliós tőkeemelést hajtottak végre a vállalatban.
Azaz közel 1 milliárdot költöttek a vidék családi hetilapja szlogennel futó Szabad Földre, illetve az egyéb, szintén ehhez a portfólióhoz tartozó kiadványokra, mint a Vidék Íze, a Diéta vagy éppen a Fitnesz.
A befektetés első ránézésre nem tűnt rossznak, hiszen az új tulajdonos már az első teljes év után 157 milliós osztalékot vett ki a társaságokból, alig fél évvel később pedig osztalékelőlegként további 125 milliót.
Majd a megszavazott osztalékelőleg kifizetése után pár héttel Puchék hirtelen úgy döntöttek, hogy eladják az egész kiadót az éppen formálódó fideszes médiaalapítványnak. Egészen pontosan az akkor már Mészáros Lőrinchez tartozó Mediaworksnek, amely aztán ingyen továbbadta az alapítványnak. Az MW azonban így is feltüntette beszámolójában, hogy mennyit fizetett a Mezőgazdáért. Eszerint a vételár nagyjából 635 millió forint lehetett, ami azt jelenti, hogy az egykori MSZP-pénztárnoknak végül nem jött vissza a teljes befektetés.
A kiadón ugyanis a kivett osztalékkal együtt is csak 888 millió forintot keresett, miközben előzetesen ennél 100 millióval többet tettek bele.
Lehet ezen nyerni is
A forgatókönyv a XXI. Század Média Kft.-nél is elég hasonló volt, azzal a két apró különbséggel, hogy itt nem Mészáros Lőrinc volt a vevő, és jó eséllyel ezen nem is vesztett a Horizont Handels. A cégbe átvételkor 110 millió forintnyi tőkét tettek, ez pedig már az első évben visszajött, hiszen 2017 után 240 milliós osztalékot fizetett a társaság. Majd szűk egy évvel később, 2019 márciusában Puchék eladták a kiadót egy Leisztinger Tamáshoz köthető vállalatnak, ám még a változás bejegyzése előtt három nappal gyorsan megszavaztak a 2018-as év után is 361 millió forintnyi osztalékot.
Az ügyletekről a Horizont AG-t, illetve Szabad Sajtó Alapítvány képviselőjét is megkérdeztük, válaszokat azonban egyelőre nem kaptunk.
(G7)
Olyan szektorokban is növelte befektetéseit, amelyek profitálnak politikájából. 
