Dr. Kaliczka Alexandra, a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédjének szakcikke.
Az árrögzítés a világon mindenütt az egyik legsúlyosabb versenyjogi szabályszegés, amelyet a legkomolyabb bírságveszély fenyeget. Mindannyian abban reménykedünk, hogy a piacra kerülő termékek (nem is beszélve az idénytermékekről) kis idő elteltével olcsóbbá válhatnak. Nem csak az idő múlása miatt, hanem sok más piaci tényező következtében. Pl. mert nagy a verseny a versenytársak között, gyakran jelennek meg újítások, gyorsan forgó árukról van szó stb. Ezért is tilos minimálárak meghatározása, hiszen az mesterségesen magasan tartja az árakat, azaz a termékekért többet kell fizetnünk, mint amennyit a piaci verseny diktálna. A nagy multik a tilalmat természetesen jól ismerik, így ritkán találkozunk a szerződéseikben direkt árrögzítéssel. Sajnos azonban nincs új a nap alatt, a Casio ügy is azt bizonyítja, hogy a minimálárak kikényszerítéséhez a digitális technológia új utakat nyit, amelyek jelenleg jól ötvözhetők a hagyományos megadásokkal.
Az angol Versenyhatóság idén áprilisában indított eljárást a Casio ellen, mert az óriáscég a gyanú szerint már hosszú ideje megakadályozta az online viszonteladóit az árak szabad megállapításában. Bár a partneri szerződésekben csak ajánlott árakban állapodott meg (ami jogszerű), kiderült, hogy a Casio titkos árfigyelő szoftver segítségével folyamatosan ellenőrizte is viszonteladóit. Különösen érdekes az ügyben, hogy a Casio erre a célra egy olyan szoftvert használt, ami valós időben (real time) követte nyomon az online kereskedők árait és azok változásait, így a szoftver segítségével rögtön értesült róla, ha egy viszonteladója az általa javasolt ár alá ment. Ez lehetővé tette, hogy azonnal nyomást gyakoroljon az online kereskedőre. Ugyancsak elősegítette a javasolt ár betartását, hogy a Casio a viszonteladókat motiválta arra, hogy a versenytársaikat közvetlenül is figyeljék és jelentsék a Casionak, ha valahol az ár túl alacsonyra süllyedne.
|
| Dr. Kaliczka Alexandra, a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje |
Szinte kiemelni sem kell, hogy a viszonteladási árak rögzítése közvetlenül károsítja a fogyasztókat. Drága termékek esetén, mint például egy digitális zongora, különösen fontos, hogy a vevők a verseny által diktált, széles árpalettáról választhassanak. Az angol Versenyhatóság döntése, amellyel a Casiora az eddig legmagasabb bírságot, 3.7 millió fontot szabott ki, példa értékű. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a hatóság fel akarja venni a harcot a jogellenes digitális megoldások alkalmazásával szemben, az árfigyelő szoftverek és algoritmusok használata ugyanis egyre elterjedtebb az online kereskedelemben.
A viszonteladási árak rögzítésére vonatkozó gyakorlat az utóbbi években Európa szerte nagy figyelmet kap, idén nyáron is több száz milliós bírságok kerültek kiszabásra az unióban és Magyarországon is. A jogsértések kiszűrése azonban egyre nehezebb, mert a vállalatok a digitális technológia adta lehetőségeket kihasználva az online vásárlások és szokások megfigyelésének eredményeként jobban ismerik vásárlóikat, mint ők saját magukat.
Egy megjelent lista miatt.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
