Szuper aerodinamikus és gyors - ez a Hyperloop. Forrás: hyperloop-one.com

Ahogy arról már korábban írtunk, Elon Musk után a Virgin Hyperloop milliárdosa, Richard Branson is saját vasútfejlesztésbe kezdett. A Hyperloop-technológián épülő vasút annyiban különbözik a Tesla-vezér fejlesztésétől, hogy ez nem csak egy vákuumcsőben, hanem a szabadban is közlekedik majd – a pályát tavaly év végén tesztelték, kiugró sikerrel, akkor ugyanis sikerült megverni Muskék addigi rekordját.

A Bloomberg cikke szerint most új állomáshoz ért a szupervonat tervezése, Bransonék ugyanis megkapták az engedélyt az indiai kormánytól, hogy pályát építsenek Mumbai és a Pune mellé tervezett új reptér közé. Ez mintegy 25 percre redukálná az utazást az eddigi három óra helyett a két város között. A következő 2-3 évben kiépítik a tesztpályát, majd a végső szerződés aláírását követően 5-7 éven belül a teljes szakaszt kiépítik. India vezetése egyébként elkötelezett a program mellett, Narendra Modi miniszterelnök tavaly csaknem 133 milliárd dollár értékű forrást biztosított út- és vasútépítésre. Ebből az új pályából mintegy 55 milliárd dollár értékű szociális-környezeti hasznot húzna az ország a következő 30 évben.

De mi ez, és hogy működik?

A Hyperloop egyfajta emberi csőposta. A tervek szerint a földalatti csövekben, levegőszegény (magyarul: vákuum) környezetben küldözgetik majd az embereket tartalmazó kapszulákat, méghozzá irtózatos sebességgel: a terminust meghonosító Elon Musk (ki más?) egy korábbi becslése szerint a vonatok akár 1220 km/h sebességet is elérhetnek. Csak összehasonlításképp: a világ leggyorsabb vonata, a sanghaji Maglev 430,98 km/h átlagsebességre képes.