Az Egyesült Államok leállította a Huawei kínai távközlési óriásvállalatnak szánt alkatrészek exportengedélyeinek kiadását, ami miatt Mao Ning kínai külügyi szóvivő "súlyos aggodalomának" adott hangot. Mao szerint ez visszaélés a nemzetbiztonság fogalmával, hogy erre hivatkozva visszaszorítsák a kínai vállalatokat.
"Ez ellentétes a piacgazdaság, a nemzetközi kereskedelem és pénzügyek szabályaival, és árt az amerikai üzleti környezetbe vetett nemzetközi bizalomnak"
- jelentette ki Mao pekingi sajtótájékoztatóján.
A Huaweit még 2019-ben, a Donald Trump akkori amerikai elnök vezette kormányzat helyezte feketelistára nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva, ellehetetlenítve a kínai cég számára a készülékeihez használt, amerikai fejlesztésű technológiákra épülő alkatrészek és szoftverek beszerzését.
Az amerikai hírközlési hatóság (FCC) tavaly novemberben újabb korlátozó intézkedéseket vezetett be a Huawei ellen; megtagadták a cég legújabb eszközeinek engedélyezését, emellett behozatali és értékesítési tilalmat vezettek be több más kínai telekommunikációs vállalat eszközeire is. Az FCC elnöke, Jessica Rosenworcel azzal indokolta a szankciókat, hogy
"az új szabályok fontos részét képezik azoknak a lépéseknek, amelyek védelmet nyújtanak az amerikai embereknek a nemzetbiztonsági fenyegetésekkel szemben, ide értve a távközlést is".
A kínai telekommunikációs óriáscég erre reagálva az MTI-hez eljuttatott közleményében azt állította, hogy évek óta semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a Huawei bármilyen biztonsági fenyegetést jelentene, így véleményük szerint a vállalattal szembeni vádaskodások egyértelműen geopolitikai indíttatásúak. A Huawei Technologies hangsúlyozta, hogy a világ több mint 170 országában és régiójában van jelen, és mindenhol a nemzetközi és helyi jogszabályokat szigorúan betartva végzi tevékenységét.
Tavaly az Egyesült Államok mellett Kanada és Ausztrália is szankciókat vezetett be a Huawei ellen, a ZTE kínai mobilgyártó mellett kizárták a céget az 5G hálózat kiépítéséből.
A legújabb amerikai szankciók hírére a kínai technológiai részvények értéke 1,7 százalékkal csökkent a sanghaji tőzsdén.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 1 pontos nyitás után emelkedett kedden kora délutánig. 
