Magyarország 2008 óta GDP-jének egyre nagyobb arányát fordította kutatás-fejlesztésre és innovációra, ugyanakkor európai összehasonlításban a hazai K+F+I folyamatok eredményessége ennek ellenére sem javul. Az Állami Számvevőszék hazai és nemzetközi adatok alapján elemzést készített a témában.
Magyarország K+F+I eredménye 2008-ban alacsonyabb volt, mint az EU-átlag, amellyel a mérsékelt innovátorok közé került, és 2008-2015 között is ebben a pozícióban maradt. Az összevont innovációs indexszel mérve 2015-ben Magyarország az uniós átlag 68%-át érte el, míg 2008-ban még 71 százalék fölött járt az arány.
A magyar teljesítmény dimenziónkénti alakulását foglalja össze az alábbi táblázat, amiben látszik, hogy a nyolc közül szinte mindben visszaesést mértek:
| Dimenzió/Év | 2015 | 2008 |
| Összevont index | 67,99 | 71,62 |
| Emberi erőforrások | 80,30 | 101,91 |
| Kutatási rendszerek | 46,81 | 53,76 |
| Pénzügy és támogatások | 55,58 | 51,94 |
| K+F+I társaság, befektetések | 86,10 | 99,97 |
| Kapcsolatok és vállalkozások | 43,48 | 44,28 |
| A szellemi vagyon, eszköz | 50,63 | 50,84 |
| Innovátorok | 60,66 | 55,11 |
| Gazdasági környezet | 99,43 | 106,39 |
| Forrás: European Innovation Scoreboard adataiból ÁSZ szerkesztés | ||
Pont abban vagyunk lemaradva, amiben nagyon nem kéne
Az egyes dimenziók és az innovációs összteljesítmény közötti kapcsolat vizsgálata alapján a legszorosabb korreláció az összevont index, illetve a „Kapcsolatok és vállalkozások” dimenzió között mutatható ki. Ez a dimenzió a kis- és középvállalkozások innovációját, valamint az innovatív kkv-k együttműködési tevékenységét méri. Éppen ezek azok a mutatók, amelyek tekintetében jelentős Magyarország lemaradása az unión belül - írja az ÁSZ.
Az elemzés rámutat: Magyarország innovációs teljesítményének javulását leginkább az hátráltatja, hogy a kis- és közepes vállalkozások csak szerény mértékben tudnak az innovációs folyamatokba bekapcsolódni, illetve nem jönnek létre nagy számban innovációra alapított kisvállalkozások.
Az 1,8 százalékot céloztuk meg
A GDP-arányos K+F+I ráfordítások összege Magyarországon 2008-ig 1%, vagy annál is alacsonyabb volt - ezt követően azonban 1% felett alakult. E stagnálás nem hatott jótékonyan az eredményeket hosszútávon érvényesítő kutatás-fejlesztésre. Változás 2008-tól érzékelhető - azóta a ráfordítások meghaladják az 1%-ot, és folyamatosan növekednek - 2020-ra a tervezett érték már eléri az 1,8%-ot, írja az ÁSZ.
A szervezet a helyzet javulását részben attól várja, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2015. január 1-jei megalakulásával megszűnt a K+F+I tevékenységért felelős szakpolitika korábbi intézményi széttagoltsága, s ez lehetőséget adott a horizontális és vertikális együttműködés, illetve a szervezett koordináció kialakítására.
A Nemzeti Választási Iroda befejezte az összesítést. 
