Valahol nagyon félrecsúszik a magyar innováció - mi a baj velünk?

Magyarország 2008 óta GDP-jének egyre nagyobb arányát fordította kutatás-fejlesztésre és innovációra, ugyanakkor európai összehasonlításban a hazai K+F+I folyamatok eredményessége ennek ellenére sem javul. Az Állami Számvevőszék hazai és nemzetközi adatok alapján elemzést készített a témában.

Magyarország K+F+I eredménye 2008-ban alacsonyabb volt, mint az EU-átlag, amellyel a mérsékelt innovátorok közé került, és 2008-2015 között is ebben a pozícióban maradt. Az összevont innovációs indexszel mérve 2015-ben Magyarország az uniós átlag 68%-át érte el, míg 2008-ban még 71 százalék fölött járt az arány.

A magyar teljesítmény dimenziónkénti alakulását foglalja össze az alábbi táblázat, amiben látszik, hogy a nyolc közül szinte mindben visszaesést mértek:

Pont abban vagyunk lemaradva, amiben nagyon nem kéne

Az egyes dimenziók és az innovációs összteljesítmény közötti kapcsolat vizsgálata alapján a legszorosabb korreláció az összevont index, illetve a „Kapcsolatok és vállalkozások” dimenzió között mutatható ki.  Ez a dimenzió a kis- és középvállalkozások innovációját, valamint az innovatív kkv-k együttműködési tevékenységét méri. Éppen ezek azok a mutatók, amelyek tekintetében jelentős Magyarország lemaradása az unión belül - írja az ÁSZ.

Az elemzés rámutat: Magyarország innovációs teljesítményének javulását leginkább az hátráltatja, hogy a kis- és közepes vállalkozások csak szerény mértékben tudnak az innovációs folyamatokba bekapcsolódni, illetve nem jönnek létre nagy számban innovációra alapított kisvállalkozások.

Az 1,8 százalékot céloztuk meg

A GDP-arányos K+F+I ráfordítások összege Magyarországon 2008-ig 1%, vagy annál is alacsonyabb volt - ezt követően azonban 1% felett alakult. E stagnálás nem hatott jótékonyan az eredményeket hosszútávon érvényesítő kutatás-fejlesztésre. Változás 2008-tól érzékelhető - azóta a ráfordítások meghaladják az 1%-ot, és folyamatosan növekednek - 2020-ra a tervezett érték már eléri az 1,8%-ot, írja az ÁSZ.

A szervezet a helyzet javulását részben attól várja, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2015. január 1-jei megalakulásával megszűnt a K+F+I tevékenységért felelős szakpolitika korábbi intézményi széttagoltsága, s ez lehetőséget adott a horizontális és vertikális együttműködés, illetve a szervezett koordináció kialakítására.