Vége az édes életnek – tarthatatlan a szakemberhiány?

Csokoládészökőkút a Magyar Édességgyártók Szövetségének fennállásának 25. évfordulóját ünneplő húsvéti sajtótájékoztatón, 2017.04.06-án. Forrás: Privátbankár.hu/Balkó Rita

Az OPTEN céginformációs szolgáltató ezúttal a magyar édesipart vette górcső alá, amely 2012 óta stabil növekedést mutat. Ezt megelőzően ugyanis a rendszerváltás után privatizálták a gyárak többségét, rengeteg külföldi nagyvállalat érkezett az országba, így a magyar édesiparnak ennyi időre volt szüksége ahhoz, hogy talpra álljon. Ugyanakkor mindezt egyre kevesebb emberrel érték el, amely aggodalomra adhat okot, tudta meg a Privátbankár.hu.

Az Opten kiemelte, hogy a statisztika nem tartalmazza azon nagyvállalatok adatait, melyek fő tevékenysége nem édesség gyártás, hanem például kereskedelem, de az általuk gyártott édesipari termékek jól ismert márkák. Emellett szintén kedvező jelenségnek tartják, hogy a multinacionális vállalatok mellett egyre több a hazai kézben lévő, sikeres édességipari cég.

Innovációban a legerősebbek?

A szektor szakmai és érdekvédelmi szervezete, a Magyar Édességgyártók Szövetsége többször felhívta a figyelmet a beruházási és innovációs támogatások fontosságára és a piacon működő cégeket elérő, fokozódó munkaerőhiányra is. A szektor szereplői a 2013-2017 uniós ciklusban összesen 3 287 532 ezer forint pályázati támogatást nyertek el, ami elsősorban a KKV-szektorhoz került.

A munkaerőhiány ugyanakkor szintén jól kiolvasható a létszámadatok alakulásából. 2012 és 2016 között enyhén növekedett a dolgozó létszám, ugyanakkor 2017-ben már megfordult a trend: emelkedő cégszám mellett 143 fővel csökkent az alkalmazotti létszám 2016-2017 vonatkozásában.

Mi lesz veled, magyar édesipar?

A hazai édességipar jövőjét sok egyéb mellett a szakképzett munkaerő megtartásának hatékonysága fogja meghatározni, mivel ha a beruházások során létrejövő gyártósorok mellé nem sikerül megfelelő munkaerőt találni, az jelentősen visszavetheti a hazai cégek befektetési kedvét.

Jelenleg még a képzettség nélküli munkások is kedvezőbb körülmények között tudnak külföldön elhelyezkedni, és a magas áfa és a népegészségügyi termékadó miatt a hazai cégek nem tudnak még csak hasonló feltételeket sem ajánlani. Emellett a szektor szereplőinek a kakaó és a cukor világpiaci árának emelkedéséből eredő gyártási költségnövekedéssel is meg kell küzdeniük – zárja közleményét Hantos Zoltán a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.