|
|
Kép: Depositphotos |
A cégek már évek óta panaszolják, hogy az ügyeikkel megbízott amerikai, nyugat-európai ügyvédi irodák horribilis munkadíjakat számolnak fel és a megbízó csak a végén szembesül azzal, mennyit kell fizetnie. Míg a cégek sokallják a magas és kiszámíthatatlan díjazást, az ügyvédek szeretnének ragaszkodni a rendszerhez. Az angolszász országokban általában hat perces szakaszokban számolják munkájukat és napi 7,5 órai munkát vár el tőlük az iroda.
A megbízók arra panaszkodnak, hogy a díjak aránytalanok: adott esetben elfogadható lehet egy kiemelkedő adózási szakjogász 1000 brit fontos óradíja – de miért kell 350-450 fontot fizetni egy 25 éves, tapasztalatlan, kezdő jogásznak? (Egy font mintegy 387 forint jelenleg.)
Vannak már nagyvállalatok, amelyek azt igénylik, hogy fix, vagy maximalizált díjakat fizethessenek és vannak példák arra, hogy nem fizetnek bizonyos fajta munkáért. Így például nagy feltűnést keltett, amikor a Deutsche Bank, már 2017-ben közölte: ügyvédjelöltek munkájáért a jövőben nem fizet.
Kezdők kíméljenek
Megjárták a viták már a bíróságot is. Legutóbb a brit Felsőbíróság elfogadhatatlannak ítélt egy 1,47 millió fontos ügyvédi irodai számlát. Abban hat ügyvéd számított fel 700 font feletti óradíjat, a legmagasabb 946 font volt. Emellett 282 fontot számoltak fel óránként ügyvédjelöltjeik tevékenységéért.
A viták ellenére az irodák, elsősorban az amerikaiak, ragaszkodnak az óradíjas elszámoláshoz azzal, hogy sok esetben nem lehet felbecsülni, mennyi ideig tartanak majd a hosszú perek. A helyzetre a technológia kínál változást. Az Államokban egyre több startup kínál olcsóbb munkát úgy, hogy az elektronika segítségével percről-percre mérik ügyvédeik munkáját, így azok hatékonyabban tudják kihasználni az időt. Ugyanakkor adatbázisuk alapján fel tudják mérni, mennyi munkát igényelhet bizonyos típusú ügy.
Még tovább megy egy New York-i startup, amely arra vállalkozik, hogy megkeresi az ügyfél számára az optimális ügyvédi irodát, amely a leghatékonyabban és gazdaságosan tudja vállalni az adott ügyet. A közvetítő adatbázisában szereplő irodák közül algoritmus segítségével választja ki a várhatóan legmegfelelőbb jogi képviseletet.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
