Alig több mint két évvel ezelőtt már trükközött kicsit a MÁV, hogy ne kelljen bevallani, tulajdonképpen árat emelt: akkor gyorsvonati pótjegyet vezetett be országosan, a legtöbb távolsági vonatra. Most a Balaton déli partjának frissen felújított vonalán történt hasonló.
Az eddig is kétóránként közlekedő, egyes kocsikban Intercity, más kocsikban normál gyorsvonati utazást kínáló vonatokra pár hete rányomták a „Balaton expressz” címkét, és kötelezővé tették a helyjegy váltását. Egyébként ugyanazokat a vagonokat használják, mint eddig, és a menetidő sem csökkent feltűnő mértékben.
Plusz 300 forint kiadás
Ez a Budapest Déli-Siófok viszonylatban azt jelenti, hogy 2200 forint lenne a két évvel ezelőtti vonatjegy (illetve most is ennyi a normál személy, csak az alig van). Emellett 2375 forint a két éve megemelt pótjegyes verzió, amivel még június elején is utazni lehetett. A 300 forintos kötelező helyjeggyel együtt pedig 2675 forint az új jegyár. Ez mintegy 13 százalékos emelés június elejéhez képest.
Vannak ugyan szép számmal, a nyári menetrend alapján szintén két óránként olyan sebes vonatok, amelyekre nem kell helyjegy, ám ezeknek a menetideje általában hosszabb: van úgy, hogy csak tíz perccel, de gyakoribb, hogy Siófokig fél órával. Fonyódig már jellemzően 50 perc a különbség.
Befedték, felbontották
Zamárdiban nemcsak az állomást és a síneket újították fel, egy vasúti átkelőt is áthelyeztek. Ezt azonban átadás után nem sokkal ismét fel kellett bontani, állítólag tervezési hibák és egy kábel lefektetésének elfelejtése miatt. A helyi lakosok és a turisták egyaránt sűrűn emlegetik a tervezőket a kánikulában.
Sok utas csak az állomáson szembesül azzal, hogy a helyjegy kötelező, így az is előfordulhat, hogy a vonat megtelik és nem fér fel. Így fokozatosan érvényes, hogy lehetőleg váltsuk meg előre a jegyüket, például az interneten.
9999
Önök bíznak abban, hogy egy 9999 forintba kerülő termék árképzése tisztességes? Hogy a termék árára ráraktak egy fair haszonkulcsot, és véletlen éppen ennyi jött ki? Vagy úgy érzik, hogy pont annyiért próbálják rájuk sózni az adott dolgot, amennyiért úgy gondolják, még megveszi a nép? Avagy amennyiért még nem szégyellik?
Ha erre a kérdésre válaszoltak, nézzék meg a következő fotót, amelyen a Lepsény–Szántód-Kőröshegy vasútvonal felújításának ára szerepel. Hogy, hogy nem, a tisztességes vállalkozó pont 29 milliárd 999 millióért vághatott bele.
Építhetnénk sorházat is
Az már csak hab a tortán, hogy ezt a szakaszt a MÁV rendszere szerint egyes vonatok 33, mások 37 kilométer alatt teszik meg. Pedig nincs rövidebb út az erdőn keresztül.
De tegyük fel, hogy a vonal 37 kilométeres (37 ezer méter). Hogy megértsük, mennyibe került a felújítás, képzeljük el, hogy a sínek mellé végig családi házakat építünk. Legyen egy telek 37 méter széles, ebben az esetben ezer családi ház férne oda, simán meg lehetne építeni ennyiből a teljes sort, egy házra ugyanis így is 30 millió forint jutna. De feleakkora telkekkel és 15 milliós házankénti költséggel is reálisan számolhatnánk.
Ausztriában a lakások 45 százalékát bérlik, a szociális bérlakások aránya 15 százalék, Németországban pedig a bérlők vannak többségben. 
