A boltláncok hadat üzennek az éttermeknek

Az európaiak 888 milliárd eurót költöttek élelmiszerekre és italokra az elmúlt évben, aminek 37 százaléka azonnali fogyasztásra szánt termék volt. Az utóbbi termékeket az áruházakból és a vendéglőkből, éttermekből is beszerezhetik. A két kört együtt „élelmiszer-szolgáltatóknak” nevezik. Az összeg hatalmas, forintban számolva 359 640 milliárd, azaz közel 400 billió forintnak felel meg. 

Az azonnali fogyasztás fogalomkörébe beletartoznak az olyan készételek, mint a szendvicsek, a rágcsálni valók, a saláták, a meleg vagy csak melegítést igénylő ételek. Egy szóval minden olyasmi, ami nem igényel további előkészítést, mielőtt a boldog vásárló vagy vendéglőbe járó fogyasztó bevinné azokat a szervezetébe.

A Circana szakértői úgy látják, hogy az európaiak ilyen élelmiszer-szolgáltatást igénybe vevő (tehát áruházi és vendéglői) látogatásai az elmúlt négy évben 35,2 milliárdról 51,5 milliárdra nőttek. Az élen a franciák haladnak, ahol az ilyen fogyasztói kiadások 17,5 százalékkal emelkedtek. Ezzel hét százalék Franciaország részesedése. A briteké 6,6, a németeké 5,8, a spanyoloké 4,2, az olaszoké 3,5 százalék.  A tanulmány arra jutott, hogy elmosódtak a hagyományos határok a melegítésre kész ételek (ready-to-eat, RTE) és a vendéglői látogatások között. Ennek eredményeként az áruházláncok közvetlen versenytársává váltak az éttermeknek, különösen a gyorséttermeknek.

Ennek eredményként az vendéglők piaci részesedése az „élelmiszer-szolgáltatásban” a 2021-es 79 százalékról 2024 közepére 77 százalékra morzsolódott le. Az alternatív kiskereskedelmi csatornáké éppen ennyivel, 21 százalékról, 23 százalékraű nőtt. A vásárlók érdeklődése az RTE iránt abban is megmutatkozott, hogy az ebbe e termékkörbe tartozó áruk beszerzése látványosan nőtt. Az elmúlt évben a bővülés tempója elérte a kilenc százalékot. A vevők főként ebédre vesznek olyasmit, amit hazavihetnek, és a mikróban vagy máshogy ripsz-ropsz elkészíthetnek maguknak.