Az európaiak 888 milliárd eurót költöttek élelmiszerekre és italokra az elmúlt évben, aminek 37 százaléka azonnali fogyasztásra szánt termék volt. Az utóbbi termékeket az áruházakból és a vendéglőkből, éttermekből is beszerezhetik. A két kört együtt „élelmiszer-szolgáltatóknak” nevezik. Az összeg hatalmas, forintban számolva 359 640 milliárd, azaz közel 400 billió forintnak felel meg.
Az azonnali fogyasztás fogalomkörébe beletartoznak az olyan készételek, mint a szendvicsek, a rágcsálni valók, a saláták, a meleg vagy csak melegítést igénylő ételek. Egy szóval minden olyasmi, ami nem igényel további előkészítést, mielőtt a boldog vásárló vagy vendéglőbe járó fogyasztó bevinné azokat a szervezetébe.
A Circana szakértői úgy látják, hogy az európaiak ilyen élelmiszer-szolgáltatást igénybe vevő (tehát áruházi és vendéglői) látogatásai az elmúlt négy évben 35,2 milliárdról 51,5 milliárdra nőttek. Az élen a franciák haladnak, ahol az ilyen fogyasztói kiadások 17,5 százalékkal emelkedtek. Ezzel hét százalék Franciaország részesedése. A briteké 6,6, a németeké 5,8, a spanyoloké 4,2, az olaszoké 3,5 százalék. A tanulmány arra jutott, hogy elmosódtak a hagyományos határok a melegítésre kész ételek (ready-to-eat, RTE) és a vendéglői látogatások között. Ennek eredményeként az áruházláncok közvetlen versenytársává váltak az éttermeknek, különösen a gyorséttermeknek.
Fotó: Privátbankár/Mester Nándor
Ennek eredményként az vendéglők piaci részesedése az „élelmiszer-szolgáltatásban” a 2021-es 79 százalékról 2024 közepére 77 százalékra morzsolódott le. Az alternatív kiskereskedelmi csatornáké éppen ennyivel, 21 százalékról, 23 százalékraű nőtt. A vásárlók érdeklődése az RTE iránt abban is megmutatkozott, hogy az ebbe e termékkörbe tartozó áruk beszerzése látványosan nőtt. Az elmúlt évben a bővülés tempója elérte a kilenc százalékot. A vevők főként ebédre vesznek olyasmit, amit hazavihetnek, és a mikróban vagy máshogy ripsz-ropsz elkészíthetnek maguknak.
Nem találják az irányt Európa főbb piacai. 
