A világ dohányfogyasztása drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, különösen a bagózást életstílussá emelő fellegvárban, Amerikában: ötven év alatt még az Egyesült Államok lakosságának 42 százaléka dohányzott, ez 2015-re 15 százalékra apadt. Ugyanakkor még mindig a dohányzás az ötödik leggyakoribb halálnem az alkoholizmus, a HIV, a fegyverviselés és az illegális drogok mögött, évente 480 ezer ember életét követelik a koporsószögek a Marketwatch cikke szerint.
Ugyanakkor nem kell feltétlenül dohányosnak, vagy épp súlyosan elhízottnak lennünk ahhoz, hogy szép apránként leforgácsoljuk a várható élettartamunk, sőt: előfordul, hogy épp az egészségesnek hitt szokásaink vonnak le súlyos éveket az életünkből. Összeszedtünk öt ilyen tényezőt.
Magány
Ahogy arról már korábban írtunk, a technikailag felgyorsult világban és az elöregedő társadalmakban, köztük Magyarországon is egyre nagyobb gondot jelent az emberek elmagányosodása – ez nálunk 1,5 millió embert érint, Amerika lakosságának pedig összesen a 40 százalékát. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy az ember a négy fal közé szorulva tengeti napjait, hiszen olyan egyéb hozadékai vannak, mint a depresszió, a demencia, szorongásos megbetegedések, de közrejátszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában is. A tartós magányban szenvedők gyakrabban menekülnek öngyilkosságba, mint azok, akiknek van kivel váltaniuk egy-két jó szót időnként.
Egészségtelen diéta
Persze, nem kerülhetjük meg az elhízás kérdését. Mivel a kalóriadús étrend ma már gyakorlatilag bárki számára könnyen elérhető, köszönhetően a futószalagon gyártott – és sokszor tartósítószerrel tömött – ételeknek, a társadalom étkezési szokásai gyakorlatilag a világ minden táján felborultak. Ma több sót és cukrot fogyasztunk, miközben jóval kevesebb zöldség és gyümölcs kerül a tányérunkra. A Marketwatch egy kutatásra hivatkozva írja: 2016-ban a rossz étkezés miatti problémák nagyobb veszélyt jelentettek egy emberre, mint a nem biztonságos szex, a drogok, az alkohol és a dohányzás együttvéve.
Mindent a barna bőrért?
Nyáron mindenhonnan a napozás és a napon tartózkodás veszélyei üvöltenek ránk, így akár joggal kérdezheti az ember, hogy a kontrollált környezetben történő napozás – vagyis a szolárium – biztonságos-e. Ki kell, hogy ábrándítsunk: nem az. A barna bőrért megnövekedett bőrrák-kockázattal fizetünk, ráadásul ennek kialakulása ma már magasabb (hála a barnaságot népszerűsítő divathullámnak), mint az, hogy dohányzástól kapjunk tüdőrákot.
Alváshiány
Egy újabb népprobléma, ami az okos eszközök és a számítógépek terjedése miatt terjedt el. A megfelelő alvás kutatására eddig kevés figyelem irányult, noha ez rendkívül fontos – olyannyira, hogy idén a cirkadián ritmus kutatásáért osztották ki az orvosi Nobel-díjat. A szervezetünk, bár fejben rendkívüli tudományos felfedezésekre vagyunk képesek, valójában még mindig azonos az ősemberével, aki a Nappal kelt és feküdt. A stresszes életmód és a kék fényt kibocsátó eszközök állandó bámulása megkavarja az egészséges ritmusunkat, emiatt rengeteg az alvásproblémával küzdő ember – Amerikában például rögtön 70 millióan alszanak rosszul.
Az alváshiány pedig nem játék, amennyiben a szervezet ugyanis nem tudja kipihenni magát, úgy amellett, hogy legyengül az immunrendszerünk és így fogékonyabbak vagyunk más betegségekre, egyben megnöveli a szívbetegségek, a mentális betegségek – például a depresszió – kialakulását, de közrejátszik a cukorbetegség, az elhízás és a rák kialakulásában is. Az alvásproblémákból adódó járulékos veszélyeknek köszönhetően egy rossz alvó ma ugyanakkora eséllyel kap szívrohamot, mint egy láncdohányos.
Összegyógyultunk a székkel?
Az irodai munkát végzők jól ismerik a rossz tartásból származó izom- és ízületi fájdalmakat, valamint a folytonos ülésből fakadó zsibbadást is. 2014-ben a németországi Regensburgi Egyetem egyik kutatója összesen 43 kutatást fésült össze, így 4 millió ember adatait tekintette át, köztük 68 ezer rákbetegét. A cél az volt, hogy megnézzék, van-e bármiféle összefüggés az ülő életmód és a rák kialakulása között.
Az összesítő kutatás kimutatta, hogy minden 2 üléssel töltött óra 8 százalékkal növeli a vastagbél, 10 százalékkal a méhnyálkahártya, 6 százalékkal pedig a tüdőrák kialakulásának kockázatát, függetlenül attól, hogy mennyit mozog emellett az ember. A kutatók így azt javasolják, hogy a daganatos megbetegedések megelőzése érdekében töltsünk lehetőleg minél kevesebb időt ülve – ehhez ma már vannak egyébként állítható asztalok, amik adott esetben automatikusan állásra kényszerítik a mellettük dolgozót.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
