A nap képe: tényleg zuhan a vaj ára, visszaszúrt a Lidl az Aldinak
Már épp ideje volt az elmúlt egy év csúnya áremelkedése után.
A Lidl délelőtt jelentette be, hogy mától "jelentős mértékben és tartósan", 21-25 százalékkal csökkenti a "legnépszerűbb vajak árát". Az üzletlánc szerint egyes 250 grammos kiszerelésű termékek ára 1199-ről 899 forintra, egyes 100 grammos temékek ára pedig 479-ről 379 forintra csökkent.
Délután egy budapesti áruházban megnéztük, hogy valóban ez történt-e. Íme, ezt láttuk:
A Pilos márkanevű, 250 grammos termék ára valóban a cég által említett mértékben zuhant, és ezt, mint a képen látszik, jelezték is. (Igaz, az árcsökkenés akcióként van feltüntetve.) Ugyanez igaz a 100 grammos Mizo vajra is.Emellett továbbra is kaphatók ennél drágább vajtermékek, ezeknél nem láttuk jelét árcsökkenésnek.
A Lidl lépése alighanem reakció a nagy vetélytárs Aldi tegnapi bejelentésére: a szintén német diszkontlánc 20 százalékkal vitte lejjebb "a két legnépszerűbb", Desira és Milfina nevű saját márkás vajtermékének az árát. Ezek 1199 forint helyett ezentúl 959 forintba kerülnek. A 100 grammos, szintén saját márkás Kokárdás vaj pedig 479 forint helyett 383 forintba kerül. Szerintük nem akciókról, hanem tartósan alacsony árakról van szó.
Az Aldi az alacsonyabb árakat "a nemzetközi tej- és beszerzési piacon az utóbbi napokban kialakult árcsökkenés"-sel indokolta. Egyrészt a nagyobb mennyiségben előállított nyerstej miatt nőtt a kínálat, és így csökkent a nyerstej ára, másrészt januárban számos beszállítói szerződés lejárt, amelyek után a cég a korábbinál alacsonyabb beszerzési árakat ért el.
Az árcsökkenés vásárlói szempontból azért is örvendetes, mert a tejtermékek ára (is) csúnyán elszállt az elmúlt egy évben. Lapunk felmérése, az Árkosár szerint az árstopon kívüli tej 125 (!) százalékkal lett drágább 2022. január és 2023. január között, míg a tejföl ára 90,5, a sajté 65,6, a margariné pedig 49,5 százalékkal emelkedett.
A február eleji felmérésünk eredményét holnap reggel ismertetjük, addig is ajánljuk olvasóink figyelmébe januári helyzetképünket:
Világszerte nőtt tavaly a bevethető atomtöltetek száma, egyebek mellett Oroszország és Kína révén. 
