|
| (Pixabay) |
Mi a különbség az Aldi és a Lidl szuperolcsó zsömléi és a hagyományos pékségek kézzel készülő, igényes péksüteményei között? Melyik jobb ízű, hogyan készülnek, milyen az összetételük? – járta körül nemrég a német WDR közszolgálati televízió riportjában. (Westdeutscher Rundfunk, Köln.)
“Aldi, Lidl és társai: megölik a hagyományos pékségeket?” – sok német lap már ezzel a címmel idézte a riportot. Az Aldi Süd és a Lidl zsemléi 14 centbe kerülnek odakint (44 forint körül), a Backwerk és a Kamps minőségi pékárut kínáló hálózatok és egy “hagyományos pékség” 20-32 centet kérnek (63-100 forintot). A magos zsemlék ott is sokkal drágábbak, akárcsak nálunk, több mint a duplájába kerülnek (29-70 centbe).
Németországban az Aldi-Süd, a Lidl és a Backwerk boltjaiban a zsömléket teljesen előkészítve, 80 százalékban elősütve szállítják az üzletekbe, ott már csak a sütés végét végzik el. A Kamps a teljes sütési folyamatot helyben csinálja, a hagyományos pékségek pedig a tészta készítését és formázását is.
Hozzászoktunk az enzimekhez?
A műsor számára mit sem sejtő egyszerű üzemi munkásokkal teszteltették a termékeket, ami több meglepő elemet tartalmazott. A nagyobbnak látszó zsemle sokszor könnyebb volt súlyra. Az ízversenyt pedig a Kamps, az Aldi és a Lidl nyerte, ebben a sorrendben, tehát nem feltétlenül a hagyományos technikával készült, kézműves termékek. A magos zsömléknél is a nagy láncok végeztek az élen.
Hogyan lehetséges, hogy a kézműves termékek alulmaradnak? – tették fel a kérdést Thomas Kurscheid élelmezés-szakértőnek. Szerinte ízlelőbimbóink már beálltak az enzimekkel dúsított “mesterséges” zsemlékre, és nem a hagyományos, természetes élesztővel készülő terméket találják legfinomabbnak.
Adalékok vagy sem?
A hagyományos módszerrel készülő kenyérfélék csak 4-5 féle összetevőt tartalmaznak, a nagyüzemi módon előállított társaik viszont sokszor tíznél is többet. Az enzimek segítségével szándékosan gyorsítják a kelési időt, szebb lesz a kenyérfélék héja és jobbak az ízek.
A hagyományos pékségekben szándékosan minél kevesebb élesztőt használnak, hogy a kelési idő hosszabb legyen, mert meg vannak győződve róla: így több ízanyag keletkezik, finomabb lesz a termék. Hogy melyiket érdemes választani, mindenki döntse el az ízek, a pénztárcája vagy az egészséges életmód igénye alapján maga – hangzik a következtetés.
Sokad adnak el belőle
A Chip.de portál január végén azt írta, az Aldi Süd három legnagyobb mennyiségben eladott terméke a saját gyártású zsemle, a 3,5 százalékos zsírtartalmú saját márkás tej és az 1,5 százalékos tej (Milfina.)
|
A zsemle csak a vevőcsalogató? Magyarországon a legolcsóbb zsemlék szintén a – külföldi és magyar tulajdonú – szuper– és hipermarketekben vannak, 12-13 forintért már évek óta. Olyanok is: általában kicsik, gyakran sápadtak, deformáltak és ízetlenek, néha még koszosnak is tűnnek. Sokak szerint ennyi pénzért nem is éri meg a gyártásuk, szállításuk, sok helyen csak vevőcsalogatónak használják a zsemlét és kiflit. Inkább veszítenek pár forintot zsemlénként a boltok, csakhogy az emberek bejöjjenek, és elcsábulva másfelé megvegyék a több száz forintos csokoládét, bort, chips-et vagy egyéb luxustermékeket. Aki ízesebb, például sok magvas zsemlét szeretne vásárolni, általában már ennek többszörösét, 30-60 forintot kell fizessen. |
Nyereséges lett a Posta, elveszi az ingatlanjait az NGM osztalék gyanánt. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
