(Fotó: Pixabay)

Az alkohol sokkal értékesebb volt a fajunk fennmaradása szempontjából, mint azt gondolnánk – állítja a Financial Times cikke. Az ivás élvezet és kikapcsolódás, ugyanakkor súlyos egészségügyi és társadalmi kockázatokat hordoz, amik miatt azt kérdezhetjük: Miért iszunk, ha ez ennyire rossz? – teszi fel a kérdést a Financial Times.

Robin Dunbar oxfordi egyetemi professzor szerint a válasz abban rejlik, hogy a majmokhoz hasonlóan az emberek is rendkívül szociális lények, akiknek megfelelő kötődésekre van szükségük a közösség összetartása érdekében. Itt lép a képbe egy üveg közösen elfogyasztott bor.

Nemcsak arról van szó, hogy az alkohol segítségével csökkennek a gátlások és rendkívül barátságosak lesznek az emberek, hanem arról is, hogy annak segítségével az agy endorfin-rendszere is aktivizálódik. Ez az embereknél és a majmoknál a fájdalom kezelésében, de a bizalom és így az emberi kötelékek kialakulásában is fontos szerepet játszik.

Már a régi kínaiak is

Lehetővé teszi az emberek számára, hogy legbelső énjüket megnyissák – amint a “borban az igazság” kifejezés is mutatja. Az endorfin-rendszert olyan tevékenységek is stimulálják, mint a nevetés, az éneklés, vagy a tánc, de az alkohol a leghatásosabb.

Kínai régészeti leletek szerint már 8000 évvel ezelőtt is erjesztettek az emberek alkoholos italokat, sőt egyes kutatók azt gyanítják, hogy előbb készítettek sört a gabonafélékből, mint kenyeret. Az erjesztett gyümölcsök története még régebbre nyúlik vissza, sőt az állatok is kedvelik az erjedő hullott gyümölcsöt.

Tovább él, akinek sok barátja van

Az alkohol az ünnepek fontos része, az ünnepek pedig a barátokról szólnak. Barátokra szükségünk van, hogy segítő kezet nyújtsanak, meghallgassanak, mellettünk álljanak bánatunkban. De egyéb, rejtett előnyei is vannak a barátságnak.

Az utóbbi évtizedben a tudós szerint rengeteg tudományos eredmény látott napvilágot arról, hogy a boldogságunkat, egészségünket és a betegségekre való hajlamainkat befolyásolja a barátaink száma. Sőt a műtétből való felépülés idejét vagy az élettartamunkat is.

A magány öl

Egy, Julianne Holt-Lunstad nevéhez fűződő kutatásban 148, első szívrohamán túlesett betegnél próbálták meghatározni, mi jelzi előre legjobban, hogy fognak-e élni még egy év múlva is. A legjobb előrejelzésnek a barátságok száma és minősége bizonyult, a második, hogy dohányzik-e vagy sem. Ezektől csak jóval lemaradva következett a sport, az elhízás, az alkoholfogyasztás, a táplálkozás és a levegő minősége.

A müncheni Hofbräuhaus törzsasztalai

A magány komoly egészségügyi kockázatokat jelent a nyugati világban – írja a brit Financial Times. Az egyik megoldás kimozdulni, a helyi sörözőben, a “pubban” legurítani egy pár sört, szocializálódni. Az endorfinok rejtett előnye a szocializáció mellett, hogy erősítik az immunrendszert.

De csak mértékkel

Katonák mesélik gyakran, hogy sohasem voltak olyan betegek, mint amikor visszatértek a civil életbe. “Edzés, alkohol és barátok – három remek módja az endorfintermelés ösztönzésének” – írja a lap.

Persze ha túlzásba esünk az alkohollal, akkor lejtőre kerülünk, mielőtt egyáltalán észrevennénk – írják. De ez így van mindennel. A proteinek, szénhidrátok, só, ez mind egészséges, de ha túl sokat fogyasztunk belőle, akkor olyan civilizációs betegségek fognak utolérni, mint az elhízás, a cukorbetegség, a rák.

Kinél gyakori a demencia?

Erről is idéznek egy tanulmányt, amely a British Medical Journal-ban 9000 brit italozási szokásait vizsgálta, mégpedig évtizedeken keresztül. Akik egyáltalán nem ittak, és akik többet ittak az ajánlottnál (14 egység hetente), azoknál jóval nagyobb eséllyel alakult ki időskorban demencia. (A Wikipedia szócikke szerint 1 egység = 10 ml tiszta alkohol = 1 pohár sör = 1 dl bor = 3 cl tömény.)

Akik keményen isznak, azok gyakran otthon teszik, egyedül, vagy ha társaságban, akkor már nem képesek a környezetükkel értelmesen kommunikálni, és elvész az alkohol kedvező hatása a barátságra – derül ki. A “társasági ivás” viszont barátságok egész hálóját képes létrehozni.

Vacsora, alkohol, nevetés

Tipikusan brit jelenség: az egyetemi professzor szerint a felmérések azt mutatják, akik a helyi, hagyományos, régi vágású pubokba járnak, azoknak több barátjuk van és boldogabbak, mint a nagyvárosi, modern sörözők törzsvendégei. Jobban beilleszkednek a helyi közösségbe és jobban bíznak a körülöttük élőkben. Akik sohasem isznak, szintén rosszabbul jöttek ki ebből az összehasonlításból.

Vidéki angol pub Studlandban (Fotó: Pixabay)

Egy másik tanulmány a “szociális étkezéseknek”, leginkább a közös vacsoráknak tulajdonít hasonló pozitív hatásokat. A leggyakrabban előforduló kellemes tevékenységek itt a résztvevők szerint a közös visszaemlékezések, a nevetés és az alkoholfogyasztás.

A tűz meglepő előnyei

A közös vacsoráknak valamiféle mágikus hatása van, ami lehet, hogy 400 ezer évre nyúlik vissza: a tűz felfedezéséig. Ezzel a közösségi tevékenységek zöme estére tolódott, amivel sok idő felszabadult a nappalok során, hatékonyabbá téve a munkát.

A barátságok biztosítják számunkra azt a vállat, amelyen kisírhatjuk magunkat azon néhány alkalommal, amikor úgy érezzük, a világ szétesik körülöttünk – írják. Ám ez csak akkor lehetséges, ha már vannak baráti viszonyaink korábbról. Ha az utcán leszólítunk egy idegent, hogy megölelnénk, lehet, hogy a rendőrséget fogja hívni.

A professzor szerint szociális tevékenységekre fordított időnk és “érzelmi tőkénk” 40 százalékát az öt legközelebbi barátra, további 20 százalékát a következő tízre szoktuk fordítani. Ez átlagosan két óra naponta.