Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) az egészségünket fenyegető legnagyobb környezeti kockázatként egyértelműen a légszennyezettséget tartja nyilván. A légszennyezettség nem ismer határokat, nem lehet előle elmenekülni, nem lehet ellene védekezni - még ha javult is a helyzet az elmúlt évtizedekben, a szennyezőanyagok levegőben mért szintje még mindig meghaladja kontinens-szerte az EU sztenderdeket és a WHO ajánlásait is. Az EEA friss, 2020. novemberében megjelent jelentése kiemeli: a levegőben található szennyezőanyagok közül a szálló por (particulate matter, PM) jelenti a legnagyobb egészségügyi kockázatot. A 2018-as adatok alapján az Európai Unióban 379 ezer esetben a 2,5 mikrométer alatti szemcseméretű szálló por (PM2,5) volt a felelős az idő előtti elhalálozásért - Magyarországon ugyanebben az évben 13 100 esetben volt a korai halál oka a PM2,5 szennyezés.
A légszennyezésről sokaknak az égbe tornyosuló, füstölgő gyárkémények jutnak eszébe, valamint a dugóban araszoló autók szürke füstöt okádó kipufogói - pedig az egészségünkre leginkább veszélyes szálló por kibocsátásáért az ipar és a közlekedés csak 5-5 százalékban felelős.
A lakossági fűtés viszont több mint 80 százalékban járul hozzá a kisméretű szállópor kibocsátásához.
Ennek ellenére az elmúlt években az vált gyakorlattá, hogy ha egy szennyezőanyag (jellemzően a szálló por) mennyisége huzamosabb ideig meghaladta a jogszabályban meghatározott határértéket, és szmogriadót kellett hirdetni, a közúti közlekedés korlátozását jelentették be egyes nagyvárosokban - pedig a fenti arányok ismeretében érdemi eredményt a levegő minőségének javulásában ez rövid távon biztosan nem hozhat. Pár nap alatt csak az időjárás, a szél tud segíteni, illetve a fűtési szezon vége hoz rendszerint enyhülést, addig viszont jelen van az életünkben az egészségünket nagyban károsító tényező.
A szálló por egészségügyi hatásai
A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját. A szálló por különböző légzőszervi megbetegedéseket okoz, mint pl. asztma, tüdőrák. A legveszélyesebb a PM2,5 frakció, amely eljut a tüdőhólyagokba és ott leülepszik, ezzel rontja annak gázcserélő képességét és gyulladást okoz. Az oxigén-felvétel romlása közvetve terheli a szív- és érrendszert. (Forrás: Wikipedia)
Hogy a lakossági fűtés a fő felelős a légszennyezettségért, az jól látszik a hazai mérőhálózat által begyűjtött adatok elemzéséből. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 2019. évi szálló por mintavételi programjának összesítő értékeléséből kiderül, hogy a fűtési időszakban lényegesen magasabbak a PM-koncentrációk országszerte, mint a nem fűtési időszakban:
Hogy fűteni muszáj, az (a mi éghajlatunkon) természetesen nem kérdés. Nagyon nem mindegy azonban, hogy mivel biztosítjuk a háztartásokban a komfortos hőmérsékletet. A vezetékes földgázt elégető kazánok is bocsátanak ki káros anyagokat, elsősorban szén-dioxidot - ennek aránya azonban a teljes égésterméken belül - különösen a modern berendezések esetében - 10 százalék alatti, ráadásul nem közvetlenül az egészségünkre, hanem inkább a környezetre jelent veszélyt. A szálló por kibocsátásuk gyakorlatilag elhanyagolható.
Sokkal inkább a szilárd tüzelőanyagok tehetőek felelőssé a magas PM-koncentrációért a fűtési szezon idején - de nem egyforma mértékben. Egészen más a füstgáz összetétele akkor, ha szénnel rakják meg a kazánt és akkor, ha például fapelletet égetnek egy korszerű, energiahatékony és környezetkímélő faelgázosító kazánban. Ahogy korábbi összefoglalónkban is írtuk: a vegyes tüzelésű kazánok nagy előnye, hogy gyakorlatilag bármilyen szilárd tüzelőanyaggal működtethetőek - ez azonban az egyik legnagyobb hátrányuk is, ha rosszul értelmezik ezt a tulajdonságot.
A tűztérbe ugyanis nem kerülhetne bármilyen, többé-kevésbé éghető anyag: csak kezeletlen fa és papírhulladék égethető el kazánban (és egyébként szabadtéren is). Nem lenne szabad festett, lakkozott fával, furnérlemezzel vagy bútorlappal sem fűteni, nemhogy műanyagokkal, fáradt olajjal, egyéb hulladékkal. Erről 2010. óta jogszabály is rendelkezik.
A légszennyezettségi adatok egyrészt arra utalnak, hogy nem mindenki tartja be maradéktalanul a jogszabályt, másrészt azt is jelzik: nagy jelentősége lenne a hazai kazán-állomány megújításának. Az Immergas becslései szerint Magyarországon jelenleg 800 ezer - 1 millió közé tehető azoknak a kazánoknak a száma, amelyeket több mint 20 éve üzemeltek be. Ezek az elavult berendezések alacsony hatékonysággal, a környezetre nagyobb terhelést jelentve működnek. Emellett 2008 és 2012 között az iparági adatok szerint 40 százalékkal zuhant be a gázkazánok forgalma; sokan spórolási szándékkal vegyes tüzelésű kazánt üzemeltek be a környezetbarátabb, földgázzal működő berendezések helyett.
Technikai megoldás pedig természetesen lenne arra, hogy a környezetet is kevésbé terheljük és saját egészségünket is jobban kíméljük. A korszerű, kondenzációs kazánok rendkívül magas hatékonysággal működnek, így kevesebb gáz felhasználásával tudják biztosítani a komfortos hőérzetet és kevesebb káros anyagot bocsátanak ki a légkörbe. Nem véletlen, hogy 2015 szeptembere óta érvényben van egy uniós rendelet, amely az engedélyezhető kazánok műszaki követelményeit úgy határozza meg, hogy a lakosság számára gyakorlatilag csak a kondenzációs technológiával működőek érhetők el.
A károsanyag-kibocsátás, a környezetterhelés egyébként akár nulla is lehet: ahogy a fűtési megoldásokat bemutató cikkünkben is írtuk, a hőszivattyús rendszerek a talaj, a talajvíz, illetve a levegő energiáját hasznosítva működnek. Ha a hőszivattyúk működtetéséhez szükséges energiát napelemek segítségével állítjuk elő, úgy károsanyagkibocsátás nélkül, ráadásul akár nulla költséggel biztosíthatjuk a fűtést.
A fűtési rendszerek korszerűsítése természetesen költséges beruházást jelent a családoknak - erre azonban mégis fel kell és érdemes készülnie minden háztartásnak (a háttérről ebben a cikkben írtunk). Ezzel együtt társadalmi érdek az is, hogy ebben támogatást kapjanak a családok - bízunk benne, hogy a meglévők mellett további pályázatokkal, támogatásokkal segítik majd a lakosságot, ami a levegőminőség általános javításán keresztül nem csak a közvetlenül támogatásban részesülő családoknak, hanem mindenkinek komoly előrelépést jelenthetne.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
